Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1943. július (52. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

. feles a renddel hatálya alá eső munkavállalójánál úgynevezett alapfizetést m­é­gállam­­­ata, aj alapfizetés alapján kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóra­díj és az esetleges vasárnapi ■pótdíj után fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke az egész ország területére egységesen meg­ál­la­pít­tatot­t. Az emelés százaléka A fizetési pótlék a korábbi rendeletekben már megalapított, mintegy harminc százaléka figyelembe vételé­vel az évi 4000 pengőig terjedő alapfizetés után a 60 százalékot, a 8000 pengőig terjedő alapfize­­tés után az 55 százalékot népi haladhatja meg. 8000 és 24 ezer pengő között mozgó fizetésesen portok után a pótlék legfeljebb 4.400 pengő lehet. Akinek évi 24 ezer pengőnél több, de évi 24.800 pengőnél kevesebb­ az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pót­lék az alapfizetést 28.400 pengőre egészítse ki. Az ipari, kereskedelmi, bánya és kohóüzemekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt vállalatok­ban foglalkoztatott iparos és ke­reskedősegédek, munkások, tanon­cok és hasonló munkavállalók munkabérének újabb szabályozá­sára kiadott rendelet értelmében a munkaadóknak meg kell álla­píaniuk a munkavállalók úgy­nevezett alapbérét. Az alapbér az eddigi törvényes bérpótlékot általában a harminc százalékot ■is magába foglaló június 30 án érvénybe vott járandóság 77 szá­zaléka. Az alapbér alapján ki­számított járandóság, úgyszin­tén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után bérpótlé­kot kell fizetni. A bérpótlék a hadiüzemekben és a honvédelmi törvény alapján elő­­készületi intézkedésre kötelezett üzemeknél 50 száza­ék. Egyéb üzemekben a munkaadó a bérpót­lékot 50 százalékig emelheti fel. A munkabér általános rendezé­se kapcsán természetesen újból szabályozni kell a mező­gazdasági, munkabéreket is. A magánalkalmazottak nyugellá­tásának, valamint a munkások nyugbérének újabb szabályozásá­ra vonatkozó rendelkezések rövi­d­esen szintén megjelennek. 4L Ma­irt. Adók, dohányárak, illetékek, cukor, svufa, fuvardijárak emelése MTI jelenti: A Budapesti Közlöny csütörtöki számában rendeletek jelentek meg, melyek intézkednek aziránt, hogy azok az adók, amelyek fele­lősen, tehát nem százalékszertr­t állapíttatnak meg, valamint az állami szogáltatásokért járó dí­jak, tarifák, és egyes egyéb álla­mi, illetve közületi bevételek össz­hangba hozassanak az új­ árszín­vo­nallal. Az új árszínvonal kialakítá a köz­bevételek emez újab alkalmazásá­nak füg­get­e­m­b­e vétel­ével történt A bevételek fokozásánál a kor­mány elsősorban a fényűzést, il­letve az élvezeti cikkeket kívánta megterhelni. Ezeknek a szempon­toknak megfelelően emelkedik a mozi­jegy adóterhe, a szesz és en­nek következtében az ecet és az ecetsav és az élesztő eladás­­ára, úgyszintén emelkedik a dohány­gyártmányok ára. A dohánygyárt­mán­yok áremelkedése az olcsóbb fajtánál kisebb, mint a jobb minő­ségűeknél. Növekszik az ásvány­olaj, az izzólámpa, valamint a szivarka papír fogyasztási adója. A jövőben a propán és bután gázok u­lán i­s kell fizetni fogy­asz­tási adót és megszűnik a totali­zátor forgalmi adómentessége. 11­ illeték "A lgtöbb vendéglátó üzemben július 15 től a vendégek által si­re el­­ kiállítani s a számlázó lapo kell kiállítani és a számlázó lapo­kért a rendelet értelmében járó illetéket le kell róni. Emelte a kormány a bor és kisebb mérték­­ben a hús fogyasztási adóját. A bor fogyasztási adójának feleme­lése nem érinti a szőlősgazdák ál­­tal termelt saját, használatra szolgáló bor adójánál biztosított ötvenszázalékos kedvezményt és a magasabb húsfogyasztási adó­ból is megmarad a magánszemé­lyek által saját házi szükségletre eszközölt, vágás adómérséklete. Cukor, só, gu­ula ár, fi­vanás emelés A közszü­kségletszámba menő cikkek közül csupán a cukor ára emelkedem nagyobb mértékben. Tudvalevő azonban, hogy a cukor ára, az 1938. évi árcsökkenés­em nem emelkedett, pedig a termelé­si költség, különösen a cukorré­pa beváltási ára lényegesen drá­gult. A fogyasztási cukor ára vál­tozatlan szinten tartása csak az államkinccstár igen nagy ádozatá­­val vált lehetségessé. Amennyi­re kívánatos volt, hogy a köz­szükségleti cikkek árai alacsony színvonalon mozogjanak, biztosíta­ni kellett azt is, hogy­ az árak között a harmonikus összefüggés fennmaradjon. A cukor árának emelésével kapcsolatban a mester­séges édesítő szerek ára is meg­változott. A háború kitörése óta első ízben került sor a só jövedéki alapárának, az italmérési illeték tételeinek, a vámkezelési illeték­nek, valamint a vámhivatali rak­tárdíjak felemelésére, továbbá első ízben változik a gyufa ára. Sor került az árufuvarozás mai díjtételeinek megfelelő eme­lésére is a vasúti és tehergépko­csi forgalomban. A vármegyék, városok, vala­mint a nagy- és kisközségek ház­tartását érintő egyes kérdések szabályozása tárgyában­­ kiadott rendelkezések a helyhatósági ter­hek arányosítását célozzák. Egyszerűsítési intézkedés is van a­ rendeletben. A jövőben ugyanis a belügyminiszter rendelettel megállapíthatja a helyhatósági közszolgáltatások legmagasabb mértékét s ezenfelül az önkormány­zati testületek saját hatáskörükbe szabhatják meg a helyhatósági k­özs­zol­gál­tat­ás­t. Lsuturtok, ib­id. évi július ! Churchill nehéz harcokat jósol Amszterdam, június 10. (NTI) Winston Címrebit­szer­dián, mint a brit hírszogásat jelen­ti, London város díszpolgárává való megválasztása alkalmából be­szédet mondott, amely azzal a jós­lással kezdődött, hogy súlyos har­cek lesznek­­a Földközi tengeren és egyebütt, mielőtt az ősz a fák leveleit hullatja. A továbibakban ismét kijelen­tette, hogy Anglia ellenfeleitől fel­tétlen megadást akar követelni. Ezután dicsérte a robbanó és gyújtóbombák rombolását, ame­lyeket nyílt német városokra dob­nak és elismerő szavakkal szólt arról, milyen szerepe van az Egyesült Államok légierejének a német polgári lakosság ellen inté­zett­ terrortámadásoknál. . . Bejelentette azt a­­szándékát, hogy a Németország nagyvárosai ell­en intézett támadások után a kis városokra is bombazáport zúdíta­nak. (MTI) Amszterdam, jan. 30. M­TI) Mint az angol­ hí­rázol­gát« Ulf jelenet, Eden a brit akóház szerdai ülésén kijelentette, hogy az angolok nem fognak habozni, hogy Rómát olyan hevesen, a­meny­nyire lehetséges, bombázzák, ha a háború alakulásának szempont­jából ez helyénvalónak látszik. (MTI) ffélmilillióra emelkedett Hiagyfol­ió lakossága (NTI) Tokiót szerdán Nagyto­­kióvá nyilvánították. A kormány határozata értelmében óriási­­ ki­terjedése és lakosságának közel hétmillióra való növekelése miatt­ Tokió új nevet kapott, mivel a köz­igazgatási Tokiót és a perifériá­kat egyesítik.­­'A Rendelet a földadó felemeléséről Budapest, június 30. A kormány rendeletet adott, ki az 1943. évi külön földadóról az 1944. évtől a földadó kulcsának az erdőművelési ágában használt föl­dek kataszteri tiszta jövedelmének felemelésére, valamint a földadó után kivetett állami pótadónak leszállításáról. A rendelet értelmében 1943. évre­lés a már kivetett földadón felül a ka­taszteri tiszta jövedelem minden koronája után 15 fillér külön föld­adót kell kivetni. A külön földadó után­­sem állami, sem egyéb járu­lékos adót kivetni nem lehet. A­ földadó után az állami pótadó kul­csa 1944. évtől kezdve 25 százalék. A rendelet a kihirdetés napján­­ életbe. (MTI) A bor-, hús-, sör- és szeszfogyasztási adópótlék megállapítása Miskolc bhj. város polgármesterétől 23.742/ki 1943. sz. Tárgy: A m. kir. Pénzügy­miniszter Úr 1800/Pmsz. rendeletének végrehajtása a bor és hús fogyasztási adó, valamint a sör és szesz fo­gyasztási adópótlék tételek megállapítása tárgyában. HIRDETMÉNY. Értesítem a város közönségét, hogy a Nagyméltóságú m. kir.­ -Pénzügyminiszter Úr 1943. évi 1800/Pm. sz. rendeletével f. évi jú­lius hó 1-től kezdődő hatállyal a város által szedhető bor és hús fo­gyasztási adó valamint a sör és szeszfogyasztási adópótlékot a kö­vetkezőkben állapította meg: 1. A bor pezsgőbor, habzóbor (az ecet készítésére, vagy ipari sav előállítására, előzetes engedély mel­lett adómentesen felhasznált­ bor ki­vételivel) 190 liter után 50 P 2. Bormust szőlőcefre 100 liter után 35 P 3 Vágó és kisebb marhák n. m­. ökrök, birkák, tehenek és 1 éven felüli borjak után darabonként 36 P 4. 1 éven aluli borjak után 6 P 5. Juhok kosok, kecskék, kecs­kebakok, u­rük és birkák után darabonként 2.50 P 6. Bárányok, 14 kg-ig gödölyék és malacok 6 kg-ig darabonként 1.50 P 7. Malacok 6—20 kg-ig darabon­ként­­ 5 P 8. Süldők és sertések 50 kg on felül 70 kg-ig 6 P 9. Sertések 70 kg-on felül 110 kg-ig 8 P 10 Sertések :60­ kg-on felül dara­­bonként 10 P 11. Friss hús a vágott marhattak fogyasztásra alkalmas egyes daraba­in, továbbá besózott, füstölt, pácolt hús kolbászfélék és szalonna 100 kg ként 12 P 12 Szalámi és szelence hús 190 kg-ként­­24 P 13 A város területén leölt minden vágómarha (ideértve az 1 éven aluli­ borjakat is) élősúly szerint 100 kg 6 P 14­ A­ várose. területén leült minden sertés (ideértve a malacokat) élő-*­súly szerint 100 kg-ként 10 P, 15. Idegen határból leölt­ állapot­ban behozott minden vágómarha és sertés holtsúly szerint 1001, kg-ként. 12 P 16. Sör 100 literenként 3,20 P, 17. Az olyan égetett szeszesitalok és folyadékok, amelyeknek alkohol­tartalma a közönséges 100 fokú szeszmérővel megállapítható, hekto­literfokonként —.60 P. 18. Az Olyan égetett szeszesitalok és folyadékok amelyeknek alkohol-* tartalma a közönséges 100 fokú, szeszmérővel meg nem állapítható literenként —.48 P Mindazok, akik a város területén­ 3943 július hé­tén 50 liternél na­gyobb mennyiségben raktároznak bort vagy sört és 15 liternél na­gyobb mennyiségben tárolnak ége­tett szeszesitalt és folyadékot, köte­lesek a városi ,javadalmi hivatalban 1943 július 3-ig a készleteikben lévő mennyiséget bejelenteni és ezzel egyidejűleg a már adózott, készlet után a fogyasztási adópótlékot kü­­lönbözetét befizetni. A fentírt mennyiségen alul vagyis 50 liternél kisebb bor vagy sör és 15 liternél kevesebb meny­­nyiségü égetett szeszesital és folya­dék készletét — amennyiben­ az már be van adózva — nem kell bejelen­teni és ezeik után a mennyiségek után az adó, illetve az adópótlék különbözetét nem kell befizetni. A feltételes adómentességben ré­szesülők (ideértendők a boraikat szabadraktárban tároló kereskedők is) készleteiket 1943. évi június hó végével­ a városi javadalomhivatal zárolja és a meglévő készleteket az új adótételek alkalmazása céljából 1943 július he­tével újból előírja. _ Felhívom az összes szemléj­vvel bíró feleket és a város közönségét, hogy a­­ fentebbi rendelkezésnek megfelelően a bejelentéseket telje­sítsék mert minden egyes­­ vissza­élés jövedéki büntető eljárást von maga után. , Miskolc, 1943 június 30. DR. SZLÁVY LÁSZLÓ sk­, polgármester.

Next