Szabad Magyarország, 1946. január-június (3. évfolyam, 1-144. szám)
1946-01-01 / 1. szám
b3S% Miskolc, 1046 január hó$ 1, keád Ára 533 pengő 001*000 MISKOLCI MUZEUM ---$ Z MMAM MMÍVYB0BSZ/W A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT ÉSZAKMAGYARORSZÁGI KERÜLETÉNEK NAPILAPJA . HI. évfolyam. 1 1. szám. SZABADSÁG írta: Szkladán Ágoston némiket. A munkásság nagy része meg is érti törekvésünket, mindent elkövet annak megvalósítása érdekében. Ha most az év végén számot adunk a nehéz munkában lepergett esztendőről, meglátjuk, ki hogyan vette ki részét az ország talpraál Utasából, meglátjuk, "hogy a magyar dolgozók mindenütt ott voltak alegnehezebb munkahelyeken, mindenütt derekasan kivették részüket a munkából. A felszabadulás első pillanatábul odaáll, a ttnak ma . romok eltakarításához. Szinte tíz ujjával kaparta ki a gépeket, hogy életrekeltse a gyárakat. rendbehozták a vízzel elárasztott bányákat, Dél előbb ki lehessen elégíteni igé-Miliók ajkáról hangzik el naponta ez a szó: Szabadság, így köszöntik egymást a magyar kommunisták, a cselédsorból kikerült szabad földön szántó-vető emberek, így a bányába, gyárba siető munkások, a Hivatalokban dolgozó értelmiségiek. Hadd köszönésem hát én is 1916 első napján olvasóinkat, Abafúj, Heves és Zemplén vármegyék pártszervezeteit, elvtársaimat azzal a nekünk oly kedves köszöntéssel: Szabadság! Nem tudjuk eléggé ismételni, hogy kellően fel tudjuk mérni ennek a szónak az értékét. annak, akik a napi gondok sötét felhőin keresztül nézik az életet, ezért nem látják tisztán a szabadság ragyogását. Ezek emlékezzenek viszsza arra az időre, amikor Hitler imperialista járma alatt nyűgött ez a szegény ország. Emlékezzenek vissza, milyen keserűséggel néztük, hogy legjobbjainkat viszik a vágóhídra azok ellen, akik a népek szabadságáért, a mi felszabadításunkért harcoltak és ontották vérüket. Emlékezzenek vissza, hogy akaratunk ellenére vitték el jószágunkat, búzánkat, gépeinket, mindent, ami használható és elvihető volt. •Az ország józan elemei nem emelhettek szót Hitlerék gaztettei ellen, mert Horthyék épúgy, mint Szálasiék csak azoknak adtak sajtó- és szólási szabadságot, akik német imádók voltak, akik a német győzelemről bömböltek badarságokat. Hogy még tisztában lássuk szabadságunkat, emlékezzünk vissza a csendörszuronyokra épített szolgabíróvilágra, amikor börtön és internálás járt a cselédnek, a munkásnak, ha nagyobb darab kenyeret, két fillér bérjavítást merészelt kérni. B-listára került az a tisztviselő, aki önálló politikai véleményt mert alkotni magának. Ma van szólás- és sajtószabadságunk. Mindenki szabadon mondhatja el véleményét és panaszait a demokráciában. Megbecsülnek minden becsületes dolgozót. Sajnos, ma még nincsenek biztosítva azok a javak, amiket a dolgozóknak szeretne nyújtani a demokrácia, hogy ezzel is elismerését, megbecsülését fejezze ki irántuk. Azért hirdetjük mi, hogy ezzel is elismerését, megbecsülését fejezze ki irántuk. Azért hirdetjük mi, hogy dolgozzon mindenki megfeszített erővel, hogy mihogy ki tudják aknázni a gyárat és vasutak megindításához szükséges szenet. Ott láttuk a magyar parasztot a lövészárkokkal feltárt földeken, hiányos felszereléssel végezve nehéz munkáját. Ott voltunk a rendőrség felállításánál és a közigazgatás megszervezésénél. Ott látjuk elvtársainkat a nemzeti, termelési, földigénylő bizottságoktól kezdve a főispáni és miniszteri hivatalokban is mindenütt és megállapíthatjuk, hogy mindenütt megálltak a helyüivel. Eh ti sí, fa képet akarunk adni elvégzett munkánkról, beszélnünk kell a pártépítő munkáról is. Pártunk rövid idő alatt tömegpárttá nőtte ki magát. Vannak szerveze- leink a legeldugottabb falvakban is, falusi,járási, megyeititkáraink éjt nappallá téve dolgoznak a nép érdekeiért, munkára serkentik a bányák és gyárak munkásait, rohammunkát szerveznek a termelés megjavítása érdekében. Láthatjuk különösen''városokban és ipar telepeken,' milyen nevelő munkát végeztek már eddig is* pártszervevieseink, .Szerveztek színjátszó csoportokat, dalárdát, szavalókórust, Írnia mk ismeretterjesztőt, hogy pipel itt, ■! ll '•!' k'\I ara : m i áj 0 Az elvégzett minik;;oton bizonyára az is érdekli elvtársaim.-U és olvasóinkat, mik a további célkitűzéseink? Ha röviden akarok válaszolni, azt mondhatom: maradéktalanul megvalósítani pártunk programját. Legfontosabb feladataink egyike a kizellátás biztosítása. Pártunk minden erejével támogatja a kormányt ebben a munkájában. Egényesli, hogy kizárják a közeli irásból azokat, akik más után be-s szerezték maguknak a szükséges élelmiszereket. Helyesli, hogy nem látják el azt, aki nem dolgozik. Ali elsősorba a bányák, gyárak, vasutak fizikai és szellemi dolgozóinak ellátását szorgalmazzuk. Másik égető kérdésünk a pénz megjavítása. Dacára, hogy amunkásságot is érintette a pénz felülbélyegzése, mégis megérti ennek az intézkedésnek a fontosságát és viseli az ezzel járó áldozatot, sőt további intézkedést vár, olyat, ami újra visszaadja m mindenkinek a pénz iránt elvesztett bizalmát. Harmadik fontos feladatunk: tovább harcolni a reakció ellett. A népbíróságok enyhe ítéletei a reakció megerősödését vonják maguk után, mert visszakerülnek fontos helyekre adok, akik a nép ellenségei voltak. Pártunk a legnagyobb éréjvel küzd ellenük, mert tudja« hogy itt felemeli» -aks csak úgy remélhető, ha leszámolunk azokkal, akik szörnyes katasztrófába döntötték az országot. Hisszük, hogy ebben a harbban mellettünk áll az elsísz ország demokratikusan gondolkozó népe,és az elkövetkezendő év szebb napokat hoz számunkra. Harcosj boldog újesztendőt ! Az új esztendő alkalmából Fekete Mihály elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommunista Párt miskolci szervezetének titkára,a Szabad, Magyarország munkatársának a következő nyilatkozatot adta: — Nem tulajdonítok nagy jelentőséget az újévi megnyilatkozások régi formáinak és mosolyognom kell, ha az elmúlt évek fordulóinál szokássá vált jókívánatokra gondolok. A régi „boldog újévet” köszöntés mögött az öntudatos dolgozók már részen látták ezt az igazságot, hogy azok a lehetőségek, amelyek boldoggá tehetnek az emberiséget, csupán egy osztály birtokában voltak, illetve vantsak részben meg ma is. A társadalom jobbik része pozitív harcokban küzdött azért, hogy a nemzet javai valóban a dolgozók többlétét szolgálják és most, újév küszöbén megállapíthatjuk, hogy e harcnak már jelentős csatáit nyertük meg. Miskolci pártszervezetünk is derekasan vette ki részét a dolgozókért folyó nagy küzdelemből és ennek a harcnak már kézzelfogható eredményei is vannak. Amit nem tudtunk elérni, azért tovább folytatjuk a küzdelmet. Kezünkben vannak azok a hadállások, amelyekből kiindulva további eredményeket valósíthatunk meg. Természetesen ez a harc még igen sok önmegtartóztatást, áldozatkészséget és fegyelmet követel. Reálisan nézve a dolgokat őszintén meg kell mondanom, hogy a következő év első fele nehezebb lesz minden előző évszaknál. További áldozatos, kemény munka vár ránk, ha azt akarjuk, hogy egy boldogabb, derűsebb új esztendő köszöntsön reánk. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy csak új szellemi és fizikai dolgozók őszinte együttműködése és kézfogása nyújt reményt a nehézségek leküzdésére. Ha nem nézünk visszafelé, ha nem siránkozunk azon, hogy még ménesének paradicsomi állapotok, ha elsöpörjük az útból a haladás ellenségeit, akkor tudjuk csak felszámolni a ránk szabad szomorú örökséget. A dolgozóknak hinniök kell a proletariátus mindent legyőző erejében és a múlt tapasztalatait felhasználva fznkadatlanul munkálni a jelent és építeni a jövőt. ■' — Biztos vagyok benne, hogy a magyar nemzet■ és helyi viszonylatban Miskolc dolgozói erős hittel és akarattal fogják kivenni részüket úgy az áldozat horandból, mint majd az eredményekből is. E gondolatok jegyében kívánok a miskolci dolgozóknak dacos és majd boldogabb új esztendőt.