Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 17. Nógrád megye (2000)

III. Nógrád megye településeinek adatai

IV. Középkortól rk. ae., filia: Zagyvaróna; ref. Losonc, később Balassagyarmat; ev. ae., filiák: Cered, Homokterenye, Karancsalja, Kazár, Kisterenye, Mátranovák, Mátraszele, Somoskő, Somoskőújfalu 1872-től. Vizslás, Zagyvaróna; izr. hitk.; 1895-től önálló.; hozzátartozott: Baglyasalja, 1913. április 19-től - 1923. december 31. Zagy­vapál­falva. 1896. augusztus 31 - 1901. július 15. Hozzá tartozik: Baglyasalja 1950 szeptember 6-tól. Somoskő, Somoskőújfalu. 1977. április 1-től Zagyvapálfalva 1961. december 1-től. Zagyvaróna 1973. április 15-től V. 1785: f., 1871­. kir., 1872. nk.; 1922-től rendezett tanácsú város; 1950: közvetlen megyei tanács alá rendelt város; 1950: Baglyasalját 1950. november 27-én csatolták Salgótarjánhhoz. Kotyháza nevű kült. b­. Kisterenyétől került a városhoz november 27-én; 1950. szeptember 6-ával Baglyasalja községet, 1961. december 1-ével Zagyvapálfalva községet, 1973. április 15-ével Zagyvaróna községet, 1977. április 1-jével pedig Somoskő és Somoskőújfalu községeket Salgótarjánnal egyesítették. 1995: Salgótarján mjv., Somoskőújfalu lakott helye közúti határátkelőhely SÁMSONHÁZA I. 1401: Samsonhaza (Zsökl. 2/1.156.); 1409: Sampsonhaza, Samsonhaza (Kapy cs. St. E. Fase. 1. nr. 2.); 1410: pos. Samsonhaza cum loco castri Feyerkw (Dl. 64 132. Gy. 240.); 1549: Samsonhaza (M. 516.); 1647: Samsonhaza (NML. Dl. 7. B. Di. öi. 1.); 1785: Sasamhaza vei Samsonhaza (KF.); 1828: Sasomháza, Samsonháza (LN); 1906­: Sámsonháza (H. TK); 1995: Sámsonháza, Samson II/a 1906/07, 1913: Mogyorósipuszta; 1950: Felüljáródűlő, Rigógödör, Sátoros, Felsőnagyparlag, Nagyparlag (Mátraszőllőstől átcsatolva) 1 lakóház, 4 lakos; 1962: Brezinapuszta, Mogyorósipuszta Il/b Fejérkő IV. 1770, 1815: rk. Nagybárkány filiája; 1826: ev. ne., filiái: Garáb, Hasznos, Hollókő,­ Mátraszőlős, Mátraverebély, Nagybárkány, Nagybátony, Parád, Pásztó, Szurdokpüspöki, Tar; 1892: izr. Csécse; 1895 - 1924. december 31. mátraverebélyi akvi. kerület; 1925. január 1. - 1942. október 31. önálló.; 1942. november 1 - 1951. január 31. nagybárkányi akvi. kerület; 1951. február 1 - 1970. június 30. önálló, hozzá tartozott Kisbárkány és Márkháza 1925. január 1 - 1942. október 31.; 1970. július 1-től nagybárkányi akvI. kerület III. Össznépesség A népesség anyanyelvi megoszlása Év abszolút szám Bázis­viszonyszám 1785­­ 100,0 magyar német szlovák román ruthén horvát szerb cigány egyéb 1785 561 100,0 1828 676 120,5 1850 633 112,8 1857 710 126,6 1870 697 124,2 1880 604 107,7 269 1 305--- - 29 1890 664 118,4 70­2 592---1900 651 116,0 71­2 578---1910 675 120,3 663 12---1920 689 122,8 689---- - -1930 721 128,5 88 6321 --1941 1949 673 594 120,0 105,9 532 531 141 62­1 - - -1960 536 95,5 436 100---1970 440 78,4 1980 383 68,3 348­­ 35---1990 354 63,1 287 67-- V. 1785: f.; 1873: kk., nagybárkányi kj.; 1950: ötk.; 1970. július 1. Nagybárkány kkt. társközsége; 1990. szept. 30. k.

Next