Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 17. Nógrád megye (2000)
III. Nógrád megye településeinek adatai
IV. Középkortól rk. ae., filia: Zagyvaróna; ref. Losonc, később Balassagyarmat; ev. ae., filiák: Cered, Homokterenye, Karancsalja, Kazár, Kisterenye, Mátranovák, Mátraszele, Somoskő, Somoskőújfalu 1872-től. Vizslás, Zagyvaróna; izr. hitk.; 1895-től önálló.; hozzátartozott: Baglyasalja, 1913. április 19-től - 1923. december 31. Zagyvapálfalva. 1896. augusztus 31 - 1901. július 15. Hozzá tartozik: Baglyasalja 1950 szeptember 6-tól. Somoskő, Somoskőújfalu. 1977. április 1-től Zagyvapálfalva 1961. december 1-től. Zagyvaróna 1973. április 15-től V. 1785: f., 1871. kir., 1872. nk.; 1922-től rendezett tanácsú város; 1950: közvetlen megyei tanács alá rendelt város; 1950: Baglyasalját 1950. november 27-én csatolták Salgótarjánhhoz. Kotyháza nevű kült. b. Kisterenyétől került a városhoz november 27-én; 1950. szeptember 6-ával Baglyasalja községet, 1961. december 1-ével Zagyvapálfalva községet, 1973. április 15-ével Zagyvaróna községet, 1977. április 1-jével pedig Somoskő és Somoskőújfalu községeket Salgótarjánnal egyesítették. 1995: Salgótarján mjv., Somoskőújfalu lakott helye közúti határátkelőhely SÁMSONHÁZA I. 1401: Samsonhaza (Zsökl. 2/1.156.); 1409: Sampsonhaza, Samsonhaza (Kapy cs. St. E. Fase. 1. nr. 2.); 1410: pos. Samsonhaza cum loco castri Feyerkw (Dl. 64 132. Gy. 240.); 1549: Samsonhaza (M. 516.); 1647: Samsonhaza (NML. Dl. 7. B. Di. öi. 1.); 1785: Sasamhaza vei Samsonhaza (KF.); 1828: Sasomháza, Samsonháza (LN); 1906: Sámsonháza (H. TK); 1995: Sámsonháza, Samson II/a 1906/07, 1913: Mogyorósipuszta; 1950: Felüljáródűlő, Rigógödör, Sátoros, Felsőnagyparlag, Nagyparlag (Mátraszőllőstől átcsatolva) 1 lakóház, 4 lakos; 1962: Brezinapuszta, Mogyorósipuszta Il/b Fejérkő IV. 1770, 1815: rk. Nagybárkány filiája; 1826: ev. ne., filiái: Garáb, Hasznos, Hollókő, Mátraszőlős, Mátraverebély, Nagybárkány, Nagybátony, Parád, Pásztó, Szurdokpüspöki, Tar; 1892: izr. Csécse; 1895 - 1924. december 31. mátraverebélyi akvi. kerület; 1925. január 1. - 1942. október 31. önálló.; 1942. november 1 - 1951. január 31. nagybárkányi akvi. kerület; 1951. február 1 - 1970. június 30. önálló, hozzá tartozott Kisbárkány és Márkháza 1925. január 1 - 1942. október 31.; 1970. július 1-től nagybárkányi akvI. kerület III. Össznépesség A népesség anyanyelvi megoszlása Év abszolút szám Bázisviszonyszám 1785 100,0 magyar német szlovák román ruthén horvát szerb cigány egyéb 1785 561 100,0 1828 676 120,5 1850 633 112,8 1857 710 126,6 1870 697 124,2 1880 604 107,7 269 1 305--- - 29 1890 664 118,4 702 592---1900 651 116,0 712 578---1910 675 120,3 663 12---1920 689 122,8 689---- - -1930 721 128,5 88 6321 --1941 1949 673 594 120,0 105,9 532 531 141 621 - - -1960 536 95,5 436 100---1970 440 78,4 1980 383 68,3 348 35---1990 354 63,1 287 67-- V. 1785: f.; 1873: kk., nagybárkányi kj.; 1950: ötk.; 1970. július 1. Nagybárkány kkt. társközsége; 1990. szept. 30. k.