Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 18. Baranya megye (2001)
II. Baranya megye területének és közigazgatási beosztásának változásai
16 5. A települések neveinek változásai A dualista államberendezést a kezdetektől a központosított irányítás igénye jellemezte. Az 1898. IV. tc. - amely az Országos Községi Törzskönyvbizottság létrehozásáról szólt - szorosan illeszkedik a centralizációt elősegítő törvények sorába, ugyanakkor egy már halaszthatatlan munka elvégzését is elősegítette. Jekelfalussy József (a KSH igazgatója és egyben a fenti bizottság elnöke) megfogalmazásában: ...Az idézett törvénycikk roppant nagy fontosságú a magyarországi község - és egyéb helynevek történetében. Hivatva van megszüntetni mindazon visszásságokat, amelyek egyrészt annak következtében állottak elő, hogy több ezerre rúg az oly községek száma, amelyek egymással teljesen azonos - még előnév útján sem megkülönböztetett - névvel bírnak, másrészt pedig abból keletkeztek, hogy ugyanazon községeknek többféle elnevezésük volt használatban, nem is szólva a nevek helyesírása tekintetében fennálló bizonytalanságról, amely szintén hozzájárul a zavar fokozásához. Nemzeti és kulturális szempontok mellett a mindennapi élet gyakorlati következményei, különösen pedig a posta-, távírda- és vasúti szolgálat igényei, sőt a katonai behívások pontos kézbesíthetése tekintetéből és egyéb katonai szempontokból az ország védelmi érdekei is parancsolólag kívánják, hogy a község- és egyéb helynevek tekintetében Magyarországon eddig uralkodott állapotok végre megszűnjenek.” Valóban, a Bizottság a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, és igyekezett eleget tenni a fent már jelzett sokrétű követelménynek: mindenhol, ahol csak mód kínálkozott erre megtartotta az eredeti nevet, a történeti elsőbbség, a gazdasági, kulturális jelentőség szem előtt tartásával. Az új nevek adásánál figyelembe vették a régit és törekedtek a magyaros hangzásra is. Az 1898. évben megindult helynévrendezés Baranya vármegyében is sok bizonytalanságot jelentett az azonos nevű községek száma. Pl. két Egerszeg nevű község volt, három Tőttös, két Bodolya, két Peterd. Több olyan nevű község volt, amilyen más vármegyékben is létezett, pl. Ózd, Tapolca, Devecser, Szentlászló, Szentistván, Szentmárton, Rákos, Kisfalud, Herend, stb. Mindezek a kérdések szükségessé tették a települések nevének másoktól való megkülönböztetését, amit toldalékjelzőkkel (Kis-, Nagy-, stb.) és földrajzi táji jellemzők hozzáadásával értek el. A baranyai településekre 1903. évi, a somogyi (szigetvári járási) településekre 1908. évi törzskönyvezés során megváltoztatott nevek: Régi név - Az 1898. évi IV. tc. alapján megállapított név: Batnyavári járás Bán - Baranyabán Darócz - Várdarócz Eugenfalu - Jenőfalva Lipova - Lippó Monostor - Pálmonostor Szentistván - Baranyaszentistván Hegyháti járás Battyán - Kisbattyán Bisztricze - Kisbesztercze Bodolya - Kisbodolya Budafa - Pécsbudafa Egerszeg - Felsőegerszeg Egyházbár - Egyházbér Jánosi - Mecsekjánosi Kovaczéna - Kovácsszénája Marócz - Hegyhátmarócz Mocsolád - Alsómocsolád Nagyág - Ág Pölöske - Mecsekpölöske Rákos - Mecsekrákos