Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 18. Baranya megye (2001)

II. Baranya megye területének és közigazgatási beosztásának változásai

fejenként 50 akcsó fejadót fizettek.22 Nem kapunk vigasztalóbb képet, ha az egész Baranya adatait összesítve nézzük is. A XV. századi kb. 650 lakott helyből csak 286 maradt meg, bár a helységek száma 968 volt, de ennek mintegy harmadrésze a megye mai területén kívül esett. A 900 ezer holdnyi területből 9927 holdat műveltek, tehát alig több mint századrészét a megye földjének. A falvak felénél jóval többet csak körülbelüli helyen tudjuk a térképre helyezni, sok úgy eltűnt, hogy a nevét is csak nemesi nevekből ismerjük: a XVII. század végén csupán 185-öt lehet mint pusztát vagy praediumot felfedezni. A Pécsváradi és Baranyavári járás nyugati része és a Mohácsi járás csaknem teljesen néptelen volt. Természetes, hogy az idegen telepesek is ezen a részen laktak legtöbben. A népesség megoszlása a 206 magyar község közül: 172 a Dráva-völgy, Karassica és a Mecsek közt, 12-12 a baranyavári medencében és a Baranya-csatorna körül, a többi szétszórtan. A 127 német község közül pedig 103 a megye keleti felében fekszik. A települések megindulásakor ez a vidék települt be a leghamarabb, mert a jövevények is az utak mentén helyezkedtek el. A legtöbb szláv telep a Via Regia mentén és az Eszék-Pécs vonalon volt, míg pl. Szigetvár környékén, ahol szintén elpusztult a magyarság, egész tömeg lakatlan falut találunk. Sajnos a török megszállás utáni 1720. évi jobbágyösszeíráshoz legközelebb eső Domcsics Mátyás püspök által végzett 1729. évi egyházlátogatás népességstatisztikai forrásértéke igen csekély. Inkább a templomok állapotára, a harang meglétére, a pap fizetésére helyezi a hangsúlyt és kevesebb gondot fordít a lakosság számára, kormegoszlására nemzetiségi és vallási megoszlására. Domcsics püspök által végzett egyházlátogatás megjegyzi, hogy Cselin (Csele) elhagyott helyen volt egy lerombolt templom. Itt ravatalozták fel 1526-ban II. Lajos király holtestét.23 Pécset 1686 okt. 23-án foglalták vissza a törököktől. Ezt megelőzően 1664-ben Zrínyi Miklós huszárjai foglalták el egy időre a várost, amelyet távozásuk előtt felgyújtottak. Az 1729. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy 69 plébánia volt, köztük Bicsérd, Szentjakab és Zsibót esperesség. Megjegyezzük, hogy az utóbbi két Somogy megyei község is Baranyához tartozott a XVIII. század elején. Az 1557-ben végzett összeírásban Koller Mihály szerint 51 faluban volt katolikus pap.24 Egy 1696-ból való egyházlátogatásról is szó esik ezt Csanaki Mihály veszprémi kanonok végezte. Szerinte 254 falu volt Baranyában, a családok száma Pécsett 180, Siklóson 115, Dárdán 75, Pécsváradon 19, Nádasdon 23, Vörösmartban 14. Az egész megyében 2554-re teszi a családok számát.25 Siklóson jelzi a lakosság nemzetiségi megoszlását is, mely szerint magyarok, németek és horvátok a lakosai (1721-ben 221 gyónó hívő volt). 4. Baranya vármegye népessége a XVIII. században Annak érdekében, hogy a XVIII. századi nagy népességváltozásokat jobban áttekinthessük és becsülni tudjuk megyénk 150 ezer fős népességgyarapodását, tekintsük át a rendelkezésünkre álló korábbi forrásokat, majd tüzetesebben vizsgáljuk meg a bevándorlók és a telepítések hatását. Adatsorunk szerint 1720—1766 között 50 ezer fővel gyarapodott a megye népessége, a következő évtizedben pedig, ha hinni lehet az úrbérrendezés idejére becsült népességszámnak, 1777-re 60 ezer fős népességi többlettel számolhatunk, míg az 1777—1785 közötti 10 évre újabb 40 ezer fős gyarapodást mutatnak a számok. A magyar történeti demográfiai irodalom 1720—1785 közötti Acsády-féle becslést, a 150 ezer fős gyarapodást túl alacsonynak tartja és nem a XVIII. századi „új honfoglalás”-ban látja a népességcsökkenés okát. Magunk, a felszabadító háború borzalmas, falvak tucatjait felégető, a lakókat pusztulásra ítélő, a gazdasági életlehetőségeket megsemmisítő időszaka után el tudjuk fogadni a Thirring Gusztáv által korrigált Acsády-féle adatokat. 22 Velics-Kammerer: Magyarországi török kincstári defterek. Bp., 1890., II.k. 23 Merényi Ferenc, im. 88. old. 24 Koller Mihály: Historia Episcopatus Quinque Eclesis tom.V. 25 Can. visitatio Baranyában 1729-ben. Idézi: Merényi Ferenc im. 88. old.

Next