Modellezés, 1966 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1966. június / 6. szám

VERSENYHÍREK Május 1. (Hajdú megyei /­Art téri bajnokság, Debrecen) 1. Öcsödi Zoltán 23'55” 2. Mányi Béla 15’44” 3. Sólyom István 12’54” Május 8. (Úttörők megyei bajnoksága, Miskolc) A­l. kát. (Nevezett: 64 fő) 1. Derajén József 315" 2. Kőhalmi Zoltán 287" 3. Kenyeres Ernő 280” 4. Tóth István 242" 5. Dobos Zoltán 213” 6. Németh László 187" Május 8. (Tolna megyei Szab. rep. mod. bajnokság, öcsény) A/2-es kát. 1. Oláh János 742” 2. Haraszti István 577” 3. Monostori János 362" A/1-es kát. 1. Barta Ferenc 199" 2. Dávid Nándor 190” 3. Martos István 157” Május 8. (Körrepülő modellek Észak-Magyarországi Bajnoksága, Debrecen) 2,5 cm­-es seb. hát. 1. Sebestyén Miklós 198 km/ó Hajdú 2. Gedei István 173 km/ó Heves 3. Simonyi Zsigmond 171 km/ó Hajdú 4. Katona Ervin 165 km/ó Heves 5. Barta Aurél 156 km/ó Szabolcs 6. Pócsik László 144 km/ó Szabolcs Csapatversenyben: 1. Hajdú megye 369 km 2. Heves megye 338 km 3. Szabolcs megye 300 km S­cnP-es seb, hát. 1. Bimbi Zoltán 200 km/ó Hajdú 2. Szabó Gyula 189 km/ó Heves Túra Kát. 1. Mányi B.—Öcsödi Z. 5’56" S'53" 10’36” 2. Ivanov—Tasnádi 5’37" 6’51" 13­5" 3. Dóránt—Hársfalvi S. 7T0" 4. Nizsalóczki—Nizsalóczki 8’52” 5. Páncél—Sebestyén 8’59” Csapatversenyben: 1. Hajdú megye 19’49” Május 15. (Úttörők megyei bajnoksága, Kecskemét) A/1-es hát. (Nevezett: 29 fő) 1. Matk István 395” 2. Gleich András 276” 3. Mráz László 240” 4. Provics Ede 236” 5. Lakó Ferenc 215" 6. Horváth Sándor 212” Gólya típusú siklómodell kát. (Nevezett: 40 fő) 1. Bagó Ferenc 102” 2. Benkovics Mihály 96,5” 3. Bodor Ferenc 96” Pajtás típusú siklómodell kát. (Nevezett: 26 fő) 1. Horváth Gyula 100” 2. Futó Zoltán 88” 3. Bodor József 85” Május 15. (Úttörők megyei bajnoksága, Pécs) A/1-es kát. (Nevezett: 36 fő) 1. Anka János 414” 2. Győrfi Lajos 227” 3. Szvacsek­ Ferenc 163" 4. Szabó Pál 115” 5. Schlichter Béla 102” 6. Lövei Sándor 91" Úttörő gumis kát. 1. Molnár Miklós 56” 2. Kubai Tibor 45” „KIS HAJÓTERVEZŐ 99 tervezési tanácsadója Sorozatunk célja, hogy ifjú modellezőink kezébe olyan elméleti,gyakorlati lehetőséget adjunk, melynek segítségével szép és nemes kedvtelésüknek hódolhatnak. Ismertetőnk­ben azt szeretnénk bemutatni, hogyan lehet pusztán fénykép alapján, vagy hiányos raj­zok birtokában használható tervrajzot készí­teni az építéshez. Természetesen ugyanezen módszer lényegtelen kibővítésével önállóan is készíthetünk tervrajzot, ehhez azonban már némi tapasztalat, és egy kevéssel több térszemlélet szükséges, de ez sem leküzdhe­tetlen feladat. A tervezéshez tehát adottak: (az ábrán végigkísérhetjük a folyamatot). Oldalnézet, felülnézet, néhány keresztmetszet. Ábránkon a lehető legegyszerűbb vonalú testet láthat­juk, hogy a szerkesztést pontosan követni tudjuk, de a legbonyolultabb görbefelületek­kel határolt testet is leképezhetjük ugyan­így. Célszerű a rajzot plusz milliméter-papí­ron végezni, hogy tussal kihúzható legyen és ne kelljen állandóan a párhuzamosságra, merőlegességre és a pontos méretekre mind­untalan fokozott mértékben ügyelnünk. A módszer lényege, hogy egy testet sík­metszetei alapján tekinthetünk egyértelműen adottnak. Minden képet úgy kell tehát ke­zelnünk, hogy azt térben képzeljük el. Min­den méret a valóságos nagyságban csak a mérettel párhuzamos síkmetszeten látható és mérhető. Mivel a hajónak a vízzel érint­kező testének pontos ismerete a legfonto­sabb, szerkesztésünket erre vonatkoztatjuk a könnyebb érthetőség kedvéért. A tervezés lépései a következők: 1. Figyelmesen áttanulmányozzuk a ren­delkezésünkre álló rajzot. 2. A főbb méreteivel jellemezett hajótes­­tet megrajzoljuk a pauszpapíron. A meg­adott metszeteket célszerű a helykihasználás szempontjából egymásba rajzolni és, mivel a hajótest két irányú (hosszában és kereszt­­metszetében) szimmetriát mutat, érdemes mind a felülnézeti, mind a keresztmetszeti ábrák felét kihasználni az egyik-egyik irányú metszet vonalakkal. (Lásd: Elölnézeten össze­rajzolt keresztmetszet vonalak.) Amennyiben nem állna rendelkezésünkre metszeti kép, magunk is rajzolhatunk úgy, hogy a szé­lességi és magassági méretek megegyezze­nek a látszat­­képen láthatókkal, felhasz­nálva más, hasonló hajók szelvényeit. 3. Az oldalnézetet síkokkal felbontjuk: a) Szintvonalakkal I—IX-ig ugyanezen osz­tást megrajzoljuk az elölnézeti, ill. kereszt­metszeti ábrán is. b) Szakaszokra (szelvényekre) osztjuk (0—7-ig) mind az oldalnézetet, mind a felül­nézetet. (Az esetleg megadott keresztmetsze­tek lényegében szintén egy ilyen felosztás­ból nyert ábrasorozat és egy-egy borda mére­teit határozzák meg, 0—7-ig.) A feladat a továbbiakban két, szükség ese­tén három részre bomlik: I. A felülnézeti ábrán a szintvonalak való­ságos képének megrajzolása (Pl. vízvonal me­netének meghatározása) sablonok. II. Az elkészítéshez szükséges bordázat mé­reteinek megrajzolása, sablonok vonala, ül. (Hosszbordázás esetén a bordák mére­teinek megrajzolása.) Megjegyzés: Mindig csak az elkészítéshez feltétlenül szükséges számú felosztást ké­szítsünk, mivel a finomabb felosztás esetleg az egyértelműség rovására megy, továbbá fölösleges fáradság. I. Szintvonalak megrajzolása. (Ábránkon válasszuk ki pl. IV. számú szintet — legyen például ez a vízvontal.) A többi teljesen ha­sonlóan történik. A 0-szelvényhez tartozó szélességi méretet a keresztmetszeti ábrán 0-val jelölt körvonal és a IV. szintvonal metszéspontjának közép­vonaltól (szimmetria tengely) mért távolsága adja. Ezt a méretet a felülnézeti képen is be­rajzoljuk (,,A” IV. pont), az „ jelzett távolságok egyenlőek. Az 1. szelvény, a ke­resztmetszeti ábrán az 1-jelölt körvonal és a IV. szint metszéspontjának távolsága a szim­metria vonaltól adja a ,,B” IV pontot a fe­lülnézeti ábrán. Mivel a 2., 3., 4. szelvényhez nem tartozik különböző keresztmetszet, a keresztmetszeti ábrán az előzőkhöz hasonló módon kapott távolságot mérjük fel a felülnézeten a kö­zépvonaltól számítva. (C IV., C IV., C IV. pon­tok.) Hasonlóan eljárva az 5. szelvényhez tar­tozó szélességi méretet is megkapjuk és le­rajzoljuk a felülnézeten: ,,d”. (Láthatjuk, hogy eddig a keresztmetszeti, ábra bal olda­lát használtuk fel, itt pedig már a középvo­naltól jobbra eső méreteket hasznosítjuk.) — D IV. pont. A 6. szakaszhoz láthatóan nem tartozik szélességi méret. A felülnézeten tehát a szim­metria tengelyen helyezkedik el az: ,,E” IV. pont. A 7. szakaszhoz tartozó szélességi mé­retet pedig már nem a IV. szinten keressük, hanem pl. az I. szinten. (A tulajdonképpeni felülnézeten.) A kapott pontokat pl. görbe­vonalzóval összekötve megkapjuk a IV. szint­vonal képét (a vízvonalat), majd melléírjuk jól látható helyre: IV. szint stb. A többi szintekkel hasonlóan eljárva megkapjuk a hajótest szintvonal rendszerét, amelyet mind az építésnél, mind a további tervezésnél fel­használhatunk. II. A bordák méreteinek megrajzolása. Az előzőhöz teljesen hasonló, csak itt a kiindulás az oldalnézetből és a felülnézet­­ből (és ennek szintvonalhálózatából) történik. (Mivel ez a lépés már némi gyakorlottságot is igényel, lehetőleg kérje a kedves Fiatal Bará­tunk valamelyik tapasztaltabb modellező társa segítségét is.) Határozzuk meg például a 4’ keresztmet­szetet (bordát). Megrajzoljuk a 4’ sík metszésvonalát mind az oldal, mind a felülnézeten. Végighaladva 4 vonalon, a felülnézeti képen a 4' vonal és a szintvonalak metszéspontjaink középvonal­tól vett távolságát az elölnézeti, ill. kereszt­metszeti ábrán a megfelelő szintvonalra rá­rajzoljuk. Szimmetria tengelytől vett távolsá­gokat (jelen esetben jobbra), majd az így kapott pontokat görbevonalzóval összekötve megkapjuk a 4’ borda körvonalrajzát. III. A hosszbordázás meghatározása teljes, hasonlóan történik, mint az előzőekben leír­tak — a megfelelő ábrák felhasználásával. Felhívom a figyelmet a „Modellezés” 1962. februári számára, melynek mellékletében „Hamburgi görbevonalzók” címmel található olyan sablonvonalzóként felhasználható görbesereg, amely a megfelelő görbék behú­zására rendkívül alkalmasak. Meg kell, hogy jegyezzem, a kapott ábrákat minden esetben kritikai értékelésnek kell alávetni, hogy az adott test megfelel-e áramlástanilag és elké­szíthető-e. Ehhez ajánlom tapasztaltabb társaik, vala­mint szerkesztőségünk segítségét. KIS HAJÓTERVEZŐ A sorozat első tervrajzaként közöljük „AKIZUKI — ŐSZI HOLD” nevű japán rom­bolót. A tervrajzon látható, szép vonalú hajó két példányban épült a „Hold” sorozat kere­tében. A DD 161. számú hajó az AKIZUKI (őszi Hold), a DD 162. számú pedig a TERE­­ZUKI (Telihold) nevet viseli. A hajó hossza 118,187 m, szélessége: 12,047 m, sebessége 32 csomó (59,264 km/h). A hajó színezése: A fe­délzet világosszürke, hajótest víz­vonal alatti része szürke, vízvonal fekete, felépítmény: világosszürke, hajózászló, számok és jelek fehér, haj­ókemény tető fekete. A részlet méretek meghatározása a mellé­kelt léptékvonalzó segítségével történhet. Olvasóink figyelmét felhívjuk lapunkban, megjelent Hajómodell-építő iskola sorozatra, amelyben részletes ismertetőt találhatnak a gyakorlati modell építésre. (Folytatás a 8. oldalon)

Next