Mohács és Vidéke, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-17 / 7. szám

4. oldal. A közgyűlés a jelentésben foglalt azt az in­dítványt, hogy az egylet a működő tagok begya­korlására a fővárosi központból szakerőt hozasson, elfogadta s az erre szükséges 200 korona költség­nek a­z. évi költségvetésbe leendő fölvételét el­rendelte, egyebekben pedig tudomásul vette a pa­rancsnoki jelentést azzal, hogy Varga Alajos in­dítványára a főparancsnoknak köszönetet és bizal­mat szavazott. Ezután olvastatott a választmánynak az 1901. évi költségvetési előirányzat megállapítására vonat­kozó javaslata. A választmány javaslata szerint a bevételek 4313 K 72 f, a kiadások pedig 4313 K-ban lennének előirányzandók. A közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta. Az 1900. évi számadásokat, melyek szerint a bevételek 3058 K 40 f-t, a kiadások pedig 2702 K 92 f-t tettek, a számvizsgáló bizottság jelentése alapján a közgyűlés jóváhagyta s a pénztárosnak a fölmentvényt megadta. Végül az indítványok tárgyalására került a sor. Először is az elnök terjesztette elő — a főpa­rancsnokkal egyetértve — a következő indítvá­nyokat : Szervezzen a közgyűlés az egylet kebelében tűzoltó-lelkészi állást és válaszsza meg erre nyom­ban Keserics Ferenc esperes-plébánost. Szerezzen be az egylet az erre éveken át összegyűjtött pénzből egyleti zászlót, rendezzen az egylet megalakulása 25. évfordulójának megünnep­lésével kapcsolatosan zászlószentelési ünnepélyt, írassa meg ebből az alkalomból az egylet 25 éves történetét és mind­ennek végrehajtásával bízza meg a választmányt. Pendítse meg az egylet a Baranyában létező tűzoltó-egyletek vármegyei szövetségének eszméjét. Kérje föl a vármegye alispánját, hogy min­den oly községben, hol önk, tűzoltótestületek nin­csenek, léptesse életbe a kötelező tűzoltói intéz­ményt, és szerezzen érvényt azon rendeleteknek, melyek szerint a községek a szükséges tűzoltó sze­reket beszerezni és készen tartani kötelesek. Keresse meg a városi képviselőtestületet oly szabályrendelet készítése iránt, mely szerint — a fizetéses tűzoltó-intézmény létesítésének keretében — minden ház- és üzlettulajdonos tartozik bizonyos tűzoltó-díjat fizetni, s az ebből származó jövedelem az egyletnek adatik át az önk. tűzoltó-intézmény fönntartására. Keresse meg továbbá a városi tűz­torony és telefon létesítésére, s annak kimondására, hogy a jövőben bir­tokainak tűzoltóknak kell lenniök és rendőrei hivatalból tagjai az önk. tűzoltó-testü­letnek. Ezeket az indítványokat a közgyűlés elfogadta. Miután a gyűlés az önk. tűzoltóknak működésük­ért jkvi köszönetet szavazott, az elnök a gyűlést eloszlatta. H. A Magyarországi munkások rokkant- és nyug­díj-egyletének mohácsi fiókja is múlt vasárnapon délután — a Philipp-féle ven­déglőben — tartotta évi rendes közgyűlését. Brkics Dávid elnök éljenzéssel fogadott meg­nyitó beszéde után Klug Lipót alelnök olvasta föl lendülettel megírt s a közgyűlés által tetszésnyil­vánításokkal honorált évi jelentését. E szerint a jelentés szerint a mohácsi fiók örvendetesen fejlő­dik, mert tagjainak száma rövid két év alatt 861-re emelkedett. A fiók a lefolyt évben 4773 K 78 f-t vett be, mely összegből 4757 K 65 f-t a fővárosi központba szállított be, a kezelési költség 16 K 13 f-re rúg. A közgyűlés az évi jelentést tudomásul vette és szerzőjének, Klug Lipót alelnöknek köszönetet és elismerést szavazott. Ezután következett a tisztújítás, melyet Wil­­finger Pál elnöklésével a következőleg ejtettek meg : elnök Brkics Dávid, alelnök Klug Lipót, I. pénztáros Wilhelm György, II. pénztáros Kor­ráth Péter, titkár Kovács Sándor, jegyző Tanner Ká­roly, I. ellenőr Gaál Elek János, II. ellenőr Stroiny Szilárd, III. ellenőr Toldy Károly; vá­lasztmányi tagok: Ackermann Gáspár, Anger­mann József, Angyal Gábor, Banai Tasi János, Baranyi József, Báno­vics Emil, Csepreghy János, Hummel Ignác, Jakab Ottó, Kappéter Ferenc, Kománk Károly, Koósz Antal, Lélek István, Lipo­­kotics András, Neurohr Jakab, Platzer Károly, Re­­berics Mihály, Ruppert József, Schnell Mátyás, Szekeres Sándor, Stranczinger Gyula, Katteler Mi­hály, Butterer György, Ritter Ferenc, Wassinger N. János, Weigert János. Az újonnan megválasztott elnök, Brkits Dávid erre ismét elfoglalta az elnöki széket és megkö­szönve a beléje helyezett bizalmat, fölhívta a jelen­levőket a közgyűlés folytatására, illetve a netáni indítványok tárgyalására. A többi között elfogadták Wi­sing­er Pálnak azt a praktikus indítványát, hogy a tagok a posta­takarékpénztárnál nyitandó „cheque“-számlára fizet­hessék be tagjárandóságaikat. A gyűlés befejezése után — este 8 órakor — a tagok egy része a Philipp-féle vendéglőben társas vacsorára gyűlt össze, melyen számos tesztot mondottak. KÜLÖNFÉLÉK. — Nagylelkű alapítvány. Hetyey Sámuel pécsi megyéspü­spök legújabban ismét fényes jelét adta nagylelkűségének. 50 ezer koronát tett le örök alapítványul a pécsi egyházmegye r. kft. iskoláiban alkalmazott szegényebb java­­dalmazású okleveles tanítók fiúgyermekeinek a tápintézetben ingyenesen vagy félingyenesen való ellátására. ■ — A nőegylet teaestélye. Az Első Mo­hácsi Jótékony Nőegyesület teaestélye most, hogy lapunk lezárta előtt az utolsó sorokat írjuk, már igazi jókedvvel folyik a kaszinónak pompá­san földiszített helyiségeiben. A hölgyek ritka luxust fejtettek ki, a fényes toalettek szemre­­valóan pompáznak a táncteremben. A színes sokadalomban a rózsaszín dominál, melyhez összeillően simul a fehér öltözékek csoportozata. Igen érdekesek a hölgyek fejdíszei, a bájos és ízléses virágos ábrázolatok épp úgy, mint a jel­mezes díszek, melyek sok leleményre mutatnak. Az estélyen társadalmunk előkelőségének nagy része megjelent. A mulatságra jövő számunkban még visszatérünk. — Címzetes apát. A király Uray Atala baranyabaáni esperes-plébánosnak — a­ki, mint lapunk legutóbbi számában fölemlítettük, e hó 7-én ünnepelte áldozárságának 40, és egy hely­ben (Baranya-Bánban) való plébános­ működé­­sésének 30 éves jubileumát — a Szent-Lélek­­ről nevezett monostori címzetes apátságot ado­mányozta. — Dalestély. A Mohácsi Földmivesek Ol­vasóköre és dalárdája f. hó 10-én a »Kör« ter­meiben tánccal egybekötött dalestélyt rendezett, mely minden tekintetben kitűnően sikerült. Örömmel néztük az egybegyűlt szebbnél szebb, takaros magyar menyecskéket és lányokat, de azt is jól esett látnunk, hogy a mulatságon tár­sadalmunk többi osztályai is nagy számban vol­tak képviselve. Hát még az a hamisítatlanul magyaros jó kedv, mely az egész társaságot összeforrasztotta! A műsor első száma mindjárt magasra emelte a hazafias hangulatot. A jól szervezett férfidalárda, Pápay János ügyes veze­tése mellett erőteljesen és lendülettel adta elő a Rákóczy-indulót Goll átdolgozásában. Zama­tos volt Lányi Ernői népdalainak, és később a »Népdal Egyvelegnek« előadása is, míg »A Viharban« a dalárda gondos összetanulását volt alkalmunk élvezni. A jókedvet fokozták az ének­számok között előadott monológok. Balázs Pál jó humorral mutatta be Gaál M. »Loco« című monológját, Balázs István helyesen adta a »Mama kedvencét«, Szabó Pál szorgalommal megküzdött Ábrányi E­ »Monológ ellen« című monológjának nehézségeivel. Az előadást álta­lános tánc követte, melyhez Vörös Gyula zene­kara szolgáltatta a muzsikát, apraja-nagyja a »mártogatós« lábakat, úgy mint mondatott: ki­­világos-kivirradtig. — Az estély anyagi sikeré­ről a következőkben számolunk be: Bevétel: 1. jegyekből 253 K. 2. fölü­lfizetésekből 65 K, összen 318 K. Kiadás: 174 K 70 f. Tiszta jöve­delem 143 K. 36 f. Fölülfizetések: Wilfinger Pál és Nendtwich Gyula 16­—10 K-t, Verbőcy Béla és Köncöl József, 4—4 K-t, Freund Sándor és Brkics Dávid 3—3 K-t, Kerekes János 2 K 60 K-t, Krausz (Batya), Auber Elma, Kis István, dr. Kaufman József, Regedi Kálmán 2 — 2 K-t, Rosenfeld Benő (Bécs), Izsák Ferenc, Culman Dezső, N. N., Bachrach Győző, Abonyi Mór, Bayer Sándor, Laur Etel, X. Y., Juszt Jakab, Pap József, Brand Ede, Pribék József, Fogler Ferenc, Tonheiszer Antal, Kateler Mihály, 1 — 1 f-t, Adler József, Vig N. 50—50 f­t, Braniszály Lovics, Tóth János, Gyurkó János, 40—40 f­t, Rudnyánszki Antal 20 f-t. Fogadják a mélyen tisztelt felülfizetők ez után a földmives dalárda és a rendezőség hálás köszönetét. — Eljegyzés. Mittler Teruskát, Mittler Ist­ván helybeli lakos leányát eljegyezte Osvald Róbert, Kuné József és társa budapesti cég könyvelője. — Kinevezés. Erdeödy János fiumei m. kir. posta és távirda-gyakornokot a budapesti m. kir. posta és távirdahivatalhoz segédtisztté ne­vezték ki. — Milán király halála. Milán, volt szerb király hétfőn délután fél 5 órakor az influenzá­ból származott tüdőgyuladásban, 47 éves korá­ban Bécsben meghalt. Milán halálhíre mély meg­indulást keltett Magyarországon is, mely iránt állandó barátsággal és rokonszenvvel viseltetett. Éppen ezért rokonszenves alak volt Milán mi­­nálunk is. Sokan honfitársai közül szemére ve­tették gyöngéit, de hát ezeket emberileg kell venni, annál is inkább, mert Szerbia nagy hálára van Milán iránt kötelezve. Hiszen Szerbia ő alatta lett független állam, gyarapodott terüle­tileg, utóbb pedig (1882-ben) királyság lett. Az elhunytnak az volt a végakarata, hogy ne Szer­biában, hanem magyar földön egy szerb kolostor­ban temessék el. így történt, hogy hűlt tetemét tegnap — szombaton — a Karlóca közelében fekvő Krusedol nevű zárdában helyezték örök nyu­galomra. Magyarország a bánat igaz könnyeivel szemében siratja az elköltözött királyt. Hiszen oly sok ellensége s oly kevés barátja van ha­zánknak. Milán őszinte barátunk volt. — Gyászhir. Rozsnyay Béla m. kir. csend­őrhadnagyot, a mohácsi csendőrszakasz parancs­nokát, nagy gyász érte. Anyja, özv. Rozsnyay Endréné e hó 12-én 53 éves korában Brassóban meghalt. Temetése e hó 14-én ment végbe. — Szent Antal kenyere. Legutóbb a hely­beli zárdában ismét hatvan szegény kapott a »Szent Antal kenyeré«-ből. — Elmaradt fölolvasás. A Mohácsi Pol­gári Olvasó Körben múlt vasárnapra tervezett fölolvasás közbejött akadályok miatt elmaradt. — Tőkepénzes csendőrőrmester? A vár­megye közigazgatási bizottsága kedden tartott ülésén egy felebbezést tárgyalt, melyben egy csendőr-őrmester arról panaszkodik, hogy a pénzü­gyigazgatóság kinnlevő kammatozó tőkéje után kamat­adót rótt rá. Az egyik pécsi napi­lap ráfogja, hogy a mohácsi csendőr-őrmester ez a tőkepénzes csendőr-őrmester. Mohácson csak egy csendőr-őrmester van : Kardos Géza, ki bár­mennyire is kitüntette magát már a bűncselek­mények kinyomozásában és elkövetőik kézre­­kerítésében, még­sem vitte még annyira, hogy kamatozó tőkepénze legyen. S ő — úgymond — szívesen fizetne kamatadót, soha eszébe nem jutna tőkekamatadó kivetése ellen appellálni, csak volna kiadható tőkepénze. — Halálozás. Breyer Mór, nyugalmazott mohácsi járási írnok, folyó hó 12-én éjjel Buda­pesten hosszú szenvedés után 45 éves korában, boldog házasságának 13-ik évében elhunyt. A megboldogultnak földi maradványait e hó 15-én tették a budapesti izraelita sirkertben örök nyugalomra. — Tűz. E hó 15-ére virradó éjjel — éjfél táján — kigyuladt özv. Steiner Adolfné­­nak Preiszinger N. esztergályos-mester által lakott házának nádteteje, mely a padláson volt ingóságokkal együtt a tűz martaléka lett. Az önk. tűzoltók elég gyorsan jelentek meg a vész színhelyén és lokalizálták a tü­zet. A kár az épületben 420, ingóságokban 63 korona. Semmi sem volt biztosítva. A tűz keletkezésének okára nézve a csendőrség által teljesített nyomozás kiderítette, hogy a ház kéményének jobb oldalán egérlyuk volt s a takaréktűzhely csöve éppen a lyukhoz vezet­vén, a csőből tüzszikra hatolt át a lyukon s a kémény mellett fekvő forgácsot meggyujtotta; ettől gyuladt aztán ki a ház nádteteje. — Busójárás. Szinkovich Károly járási fő­szolgabíró az utolsó farsangi napok alatt Mohá­cson divó úgynevezett busójárás alkalmával előfordulni szokott rendzavarások, verekedések, sőt nagyobb büntetendő cselekmények megelő­zése végett fölhívta a helybeli csendőrőrst, hogy f. hó 16-án éjjel, továbbá 17. 18. és 19-én nappal és éjjel két-két állandó járőrt vezényel­jen ki és ezekkel az úgynevezett busóteret, Vármegye-, Hosszú-, Barát — és mindazokat az utcákat, a­hol az álarcosok fölvonulnak és az ilyenkor esetről-esetre rögtönzött táncházakat — hova minden álarcos belépő díj nélkül be­léphet — ébren ellenőriztesse, előforduló rendetlenség esetén az adott körülményekhez képest járjon el. A városi rendőrök a járőrök mellé vagy ezek által elosztandók. — A Dunáról. Az idén bevált az a régi közmondás, hogy ha Gyertyaszentelő Boldog­­asszony napján kisüt a nap, hideg időjárás fog bekövetkezni. A januárius végén és februárius elején beállott enyhe időre ismét keményen köszöntött be a tél és a Duna, mely Bajától lefelé egészen jégmentes volt, ismét erősen zajlik. Bajától fölfelé Paksig erősen áll még a jég. — Fizetés-emelés. Kisfalud község kép­viselőtestülete a községi pénztáros fizetését 140 koronára emelte föl. — Veszélyes fenyegetés. Pancsics János és Balogh József, a mohácsi szigetben lakó le­gényemberek egymás haragosai. Ennek a harag­nak Pancsics a minap ijesztő módon adott kife­jezést. Ő ugyanis Balog lakásához közel egy fatörzs mögé állva megleste Balognak — ki egyik szomszédjánál látogatóban volt — haza­jövetelét. Midőn aztán Balog csakugyan lakása felé ment, Pancsics e szavak kíséretében: »Most meghalsz kutya«, ráfogta vadászfegyverét. Balog segítségért kiáltva, gyorsan egy közel fekvő szállásba menekült. Mintegy negyedóra múlva Páncsics harmadmagával — Kovács István és Alabert János kíséretében — azon szállás ab­laka elé jött, a­hova Balog menekült és azzal fenyegette a bennlevőket, hogy belő az ablakon. Erre kijött a szállás gazdája, kinek sikerült a garázdálkodót és társait elzavarni. A csendőrség a nyomozás megejtése után följelentette az ügyet a kir. ügyészségnek. — Kompforgalom megnyitása és be­szüntetése. A magyar kir. államvasutak szabadka­­bródi vonalán Erdőd és Gombos között múlt vasárnap megnyitották a Dunán át a kompfor­galmat, de ezt az újonan bekövetkezett jégzaj­lás miatt e hó 14-én további intézkedésig ismét beszüntették. Azon utasok részére, kik e komp, Mohács és Vidéke 1901. februárius 17.

Next