Mohácsi Ujság, 1917 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1917-04-01 / 1. szám
Első évfolyam. KIADÓHIVATAL Rosenthal Márk és Fia könyvnyomdájában Mohácson. A Istpmelrendelések és a hirdetések ide küldendők. Fürdetések díjszabás szeirint. Nyílt tér petit sora 60 f. „Telefonszám: 59. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAPON ELŐFIZETÉSI Díj: Egész évre 10 K. Fél évre 5 K. Negyed évre 250 K Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Mohács, Vörösmarty utca 630. szám alatt. A lap szellemi részét illető közlemények ide küldendők — Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. —. 1. szám. Mohács, 1917. április 1. / .,befizetési felhívás / A régi Lángnál gyújtunk új szövétneket. A kidőlt törzs helyébe új hajtást ültetünk és a megszüntetett Mohács és Vidéke helyett a adjuk az olvasók kezébe. Ami abban erő és érték volt, azt átmenteni törekszünk ide. Ami a régi igékből elkopott, azok helyett keressük az újat, mindazt, mi válaszoljon a nagy kérdésre: hogyan, mikor, milyen új Magyarország fog megszületni a csataterek vérselleges mennydörgéséből ? Vért szív fel a nap, vért iszik a föld, de a célok és vágyak, melyek a békés munka idején csíráztak, forrtak, ma is vajúdnak és érlelődnek. El fog ülni a rettentő vihar, a sárgolyó lesöpri keserves terhét és a feléledt munkásigyekezeteknek izmosan, edzetten kell előre törniük. Programmunk, hogy jó, friss, a mai idők színvonalához minél kevésbé méltatlan újságot kapjon közönségünk. Ennek kötelezettségét vállaljuk, mint hír informátora, elfogulatlan krónikása a közösség érdekeinek és igényeinek. Minél boldogabb hazában, minél hibátlanabb Mohács: ez a mi igyekezetünk. Utunkra jöjjön velünk, mert velünk jöhet mindenki, ki igazán ezt akarja. Je Mohácsi Jósseff előfizetési ára : Egész évre .... 10 . Fél évre.................... 5 K Negyed évre . . . 250 K Egyes szám ára 20 fillér. fttohácsi Histohácsi Íjság szerkesztősége és kiadóhivatala. JTtohácsi Iljissáffol Gazdasági közmunka elvégzése érdekében Mohács nagyközség elöljárósága felhívást intéz polgártársainkhoz, a következő tartalommal : »A harmadik tavaszi gazdasági hadjárat most újra kezdődik. Kell, hogy mindenkit áthasson annak a kötelességnek érzete, hogy meg kell adni ez évben a hazának és a hadseregnek mindazt, amire a győzelem kivívásához szüksége van. A gazdasági téren élet-halálra folytatott küzdelemből a magyar földmivelő akkor veszi ki méltó részét, ha élelemmel látja el az országnak a harctéren és itthon küzdő népét. A m. kir. kormány 600/M. R. 1915. szám alatt a tavaszi szántás-vetési munkák ügyében — háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján intézkedett hogy: minden vármegyében az alispán elnöklete alatt »Vármegyei Gazdasági Intéző Bizottság« — alakuljon. Ugyanekkor megalakították minden községben kivétel nélkül a »Községi Mezőgazdasági Intéző Bizottság okat, a községi viszonyok gondos mérlegelése mellett. A mohácsi járási Főszolgabíró úr Mohács nagyközségre nézve 4 intézőbizottságot alakított és ezeknek elnökeit és tagjait már kinevezte. A községi mezőgazdasági intézőbizottságok feladata arról gondoskodni, hogy az összes rendelkezésre álló kézi és fogatos erő, a szántás-vetési munkák teljesítésére fordíttassék. Felügyelnek a gazdasági munkaerők felhasználására és amennyiben a fennt megjelölt cél elérése végett hatósági beavatkozásra van szükség, megteszik a kellő intézkedéseket. Mindenki köteles elsősorban a saját földjeit kellő szorgalommal és eréllyel bevégezni, hogy ezután saját és igaerejét mások földjének megművelésére — megállapított térítési díjak mellett — rendelkezésre bocsájthassa. Aki segítségre szorult, ezen körülményt a községi bírónál jelentse be. Az idegen földön teljesítendő munkák sorrendjét illetőleg, elsősorban a hadrakelteknek munkaerő nélkül visszamaradt családtagjaira és olyan kiskorúakra, nőkre, munkaképtelenekre és kisbirtokosokra kell tekintettel lenni, akik földjük megművelésében segítségre szorulnak. Járási Főszolgabíró úr a személyes és egyéb szolgáltatások elrendelése és a közerő igénybevételére a felhatalmazást megkapta. Minden község területén belül Főszolgabíró úr felhatalmazása alapján a közerő gyakorlati felhasználásával a községi biró van megbízva. A községi mezőgazdasági intézőbizottságok állandó felügyelet alatt tartják az összes parlagon heverő földeket, ezt, naponta a birónak bejelentik, aki a szükséges közerő kirendeléséről gondoskodik. Az ország gazdanépe — korra való tekintet nélküli kirendeléseknél dolgozni tartozik, amennyire csak testi ereje képesíti és senkinél e munka elkerülését megtűrni nem lehet és nem szabad. Hogy ezen intézkedés teljes eredménnyel járjon, az ellenszegülők a járási Főszolgabíró úthoz nyomban a törvény teljes szigorával való megbüntetésre fölterjesztendők. Házi dolgok végzésére csak korlátolt idő engedélyezhető. A tanköteles ifjúság munkaereje gazdasági tömegmunkáknál a tanító urak vezetése alatt idejében és teljes mértékben ki lesz használva. A katonai szolgálat alól gazdasági okokból felmentettek, továbbá az ezen célból rövidebb, vagy hosszabb időre szabadságoltak munkateljesítménye szigorúan ellenőriztetni fog és ha ez kielégítőnek nem találtatnék, az kedvezményük megvonása és bevonultatásuk azonnali kieszközlését vonja maga után. Tengeriföldnek részért művelése, általában kapásnövények termelése a hadisegélyezetteknek kötelességévé tétetett. Az összes munkaképes hadisegélyezettek — segélyük beszüntetésének terhe alatt — köteleztetnek, hogy lakóhelyüktől legfeljebb másfél órányira fekvő oly földeken, melyek e célra igénybevehetők, részes tengeri művelést vállaljanak és folytassanak oly módon, hogy minden segélyes asszony legalább 1 kataszteri holdat részes művelésre tartozik vállalni Az elöljáróság azzal a biztos, megnyugtató érzéssel fordul Mohács nagyközség földmivelő népéhez, hogy ez teljes megértéssel a jelen történelmi nagy idők iránt idehaza méltónak fog mutatkozni Európa harcterein diadalmasan küzdő véreihez és e gazdasági munkálatok elvégzését honvédelmi ügynek tekinti. Mohács, 1917. évi március hó 18-án. Az elöljáróság«. Odalfinn sehol lényegesen nem változott a helyzet. A keleti harctér csatározásai az időjárás miatt is nem fejlődhetnek offenzívává. Az olasz fronton az új kezdet még nem bontakozik ki és a franciaországi hadieseményeksem érlelték még meg azt a nagyon várt döntést, amire mindkét fél sok erővel készülődik, re Oroszország forradalma tovább terjed, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg? Talán a szocialisták kikényszerítik a békét a belső reformokon kívül, melyekről a német kancellár szerint Vilmos császár már 1907-ben sürgős teljesítést tanácsolt a cárnak, ki nem nagyon sietett a jó tanácsot megfogadni. Bethmann Mollweg jó szomszédi viszonyt, mindkét fél részére tisztességes alapon épített békét akar és az Unióval a háború elkerülésére törekszik. »Minél hamarabb békében élni és semmi egyebet« ezt akar a kancellár. Van, aki egyebet mer, tud, vagy szeretne akarni ? .