Mohácsi Ujság, 1917 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1917-04-01 / 1. szám

Első évfolyam. KIADÓHIVATAL Rosenthal Márk és Fia könyvnyomdájában Mohácson. A Istpmelrendelések és a hirdetések ide küldendők. Fürdetések díjszabás szeirint. Nyílt tér petit sora 60 f. „Telefonszám: 59. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAPON ELŐFIZETÉSI Díj:­­ Egész évre 10 K. Fél évre 5 K. Negyed évre 2­50 K Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Mohács, Vörösmarty­ utca 630. szám alatt. A lap szellemi részét illető közlemények ide küldendők — Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. —. 1. szám. M­ohács, 1917. április 1. / .,befizetési felhívás / A régi Lángnál gyújtunk új szövét­­neket. A kidőlt törzs helyébe új hajtást ültetünk és a megszüntetett Mohács és Vidéke helyett a adjuk az olvasók kezébe. Ami abban erő és érték volt, azt átmenteni törek­szünk ide. Ami a régi igékből elkopott, azok helyett keressük az újat, mindazt, mi válaszoljon a nagy kérdésre: ho­gyan, mikor, milyen új Magyarország fog megszületni a csataterek vérselleges mennydörgéséből ? Vért szív fel a nap, vért iszik a föld, de a célok és vágyak, melyek a békés munka idején csíráztak, forrtak, ma is vajúdnak és érlelődnek. El fog ülni a rettentő vihar, a sárgolyó lesöpri ke­serves terhét és a feléledt munkás­­igyekezeteknek izmosan, edzetten kell előre törniük. Programmunk, hogy jó, friss, a mai idők színvonalához minél kevésbé mél­tatlan újságot kapjon közönségünk. Ennek kötelezettségét vállaljuk, mint hír informátora, elfogulatlan krónikása a közösség érdekeinek és igényeinek. Minél boldogabb hazában, mi­nél hibátlanabb Mohács: ez a mi igyekezetünk. Utunkra jöjjön velünk, mert velünk jöhet mindenki, ki igazán ezt akarja. Je Mohácsi Jósseff előfizetési ára : Egész évre .... 10 . Fél évre.................... 5 K Negyed évre . . . 2­50 K Egyes szám ára 20 fillér. fttohácsi His­tohácsi Í­jság szerkesztősége és kiadóhivatala. JTtohácsi Iljissáffol Gazdasági közmunka elvégzése érdekében Mohács nagyközség elöljárósága felhívást intéz polgártársaink­hoz, a következő tartalommal : »A harmadik tavaszi gazdasági hadjárat most újra kezdődik. Kell, hogy mindenkit áthasson annak a kötelességnek érzete, hogy­ meg kell adni ez évben a hazának és a hadseregnek mindazt, amire a győze­lem kivívásához szüksége van. A gazdasági téren élet-halálra folytatott küzdelemből a magyar földmivelő akkor veszi ki méltó részét, ha élelemmel látja el az országnak a harctéren és itthon küzdő népét. A m. kir. kormány 600/M. R. 191­5. szám alatt a tavaszi szántás-vetési munkák ügyé­ben — háború esetére szóló ki­vételes intéz­kedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján intézkedett hogy: minden vármegyé­ben az alispán elnöklete alatt »Vármegyei Gazdasági Intéző Bizottság« — alakuljon. Ugyanekkor megalakították minden község­ben kivétel nélkül a »Községi Mezőgazda­­sági Intéző Bizottság­­ okat, a községi viszo­nyok gondos mérlegelése mellett. A mohácsi járási Főszolgabíró úr Mohács nagyközségre nézve 4 intézőbizottságot ala­kított és ezeknek elnökeit és tagjait már kinevezte. A községi mezőgazdasági intéző­­bizottságok feladata arról gondoskodni, hogy az összes rendelkezésre álló kézi és fogatos erő, a szántás-vetési munkák teljesítésére fordíttassék. Felügyelnek a gazdasági munka­erők felhasználására és amennyiben a fennt megjelölt cél elérése végett hatósági beavat­kozásra van szükség, megteszik a kellő in­tézkedéseket. Mindenki köteles elsősorban a saját föld­jeit kellő szorgalommal és eréllyel bevé­gezni, hogy ezután saját és igaerejét mások földjének megművelésére — megállapított térítési díjak mellett — rendelkezésre bo­­csájthassa. Aki segítségre szorult, ezen kö­rülményt a községi bírónál jelentse be. Az idegen földön teljesítendő munkák sorrend­jét illetőleg, elsősorban a hadrakelteknek munkaerő nélkül visszamaradt családtagjaira és olyan kiskorúakra, nőkre, munkaképtele­nekre és kisbirtokosokra kell tekintettel lenni, akik földjük megművelésében segítségre szorulnak. Járási Főszolgabíró úr a személyes és egyéb szolgáltatások elrendelése és a közerő igénybevételére a felhatalmazást megkapta. Minden község területén belül Főszolga­bíró úr felhatalmazása alapján a közerő gyakorlati felhasználásával a községi biró van megbízva. A községi mezőgazdasági intézőbizottságok állandó felügyelet alatt tartják az összes parlagon heverő földeket, ezt, naponta a birónak bejelentik, aki a szükséges közerő kirendeléséről gondosko­dik. Az ország gazdanépe — korra való tekintet nélkül­i kirendeléseknél dolgozni tartozik, amennyire csak testi ereje képesíti és senkinél e munka elkerülését megtűrni nem lehet és nem szabad. Hogy ezen intézkedés teljes eredménnyel járjon, az ellenszegülők a járási Főszolga­bíró úthoz nyomban a törvény teljes szigo­rával való megbüntetésre fölterjesztendők. Házi dolgok végzésére csak korlátolt idő engedélyezhető. A tanköteles ifjúság munkaereje gazda­sági tömegmunkáknál a tanító urak vezetése alatt idejében és teljes mértékben ki lesz használva. A katonai szolgálat alól gazda­sági okokból felmentettek, továbbá az ezen célból rövidebb, vagy hosszabb időre sza­badságoltak munkateljesítménye szigorúan ellenőriztetni fog és ha ez kielégítőnek nem találtatnék, az kedvezményük megvonása és bevonulta­tás­uk azonnali kieszközlését vonja maga után. Tengeriföldnek részért művelése, általában kapásnövények termelése a hadisegélyezet­teknek kötelességévé tétetett. Az összes munkaképes hadisegélyezettek — segélyük beszüntetésének terhe alatt — köteleztet­­nek, hogy lakóhelyüktől legfeljebb másfél órányira fekvő oly földeken, melyek e célra igénybevehetők, részes tengeri művelést vál­laljanak és folytassanak oly módon, hogy minden segélyes asszony legalább 1 katasz­teri holdat részes művelésre tartozik vállalni Az elöljáróság azzal a biztos, megnyugtató érzéssel fordul Mohács nagyközség föld­mivelő népéhez, hogy ez teljes megértéssel a jelen történelmi nagy idők iránt idehaza méltónak fog mutatkozni Európa harcterein diadalmasan küzdő véreihez és e gazdasági munkálatok elvégzését honvédelmi ügynek tekinti. Mohács, 1917. évi március hó 18-án. Az elöljáróság«. Odalfinn sehol lényegesen nem változott a helyzet. A keleti harctér csatározásai az időjárás miatt is nem fejlődhetnek offenzívává.­­ Az olasz fronton az új kezdet még nem bontakozik ki és a franciaországi hadiese­mények­­sem érlelték még meg azt a nagyon várt döntést, a­mire mindkét fél sok erővel készülődik, re Oroszország forradalma tovább terjed, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg? Talán a szocialisták kikényszerítik a békét a belső reformokon kívül, melyekről a német kancellár szerint Vilmos császár már 1907-ben sürgős teljesítést tanácsolt a cárnak, ki nem nagyon sietett a jó tanácsot megfogadni. Bethmann Mollweg jó szomszédi viszonyt, mindkét fél részére tisztességes ala­pon épített békét akar és az Unióval a há­ború elkerülésére törekszik. »Minél hamarabb békében élni és semmi egyebet« ezt akar a kancellár. Van, aki egyebet mer, tud, vagy szeretne akarni ? .

Next