Mohács, 1902 (2. évfolyam, 2-52. szám)

1902-01-12 / 2. szám

t áldozni nem hajlandó, annál kevésbé, mert vannak olyan tapasztalatai, melyek e rész­ben óvatosságra és körültekintésre serkentik. No majd elválik 19-én. Eljegyzés. Müller Miksa liptódi föld­­birtokos eljegyezte Pollák Jolán kisasszonyt Mohácson. Az izraelita hitközség közgyűlése. Miután az izraelita hitközség f. hó 5-ére összehívott közgyűlése határozatképtelen volt, a közgyűlést f. hó 12-én d. u. 3 óra­kor tartják meg. Kinevezések katonáéknál. Lapunk múlt számában több katonai kinevezésről számoltunk be. A közleti névsorból kima­radt Fabri­cky László, kit tartalékos had­­nagygyá neveztek ki a verseci 7. honvéd­ezred kötelékében és a kadett-hadapróddá kinevezett Weisz Hugó. Kivételes nősülési engedélyek: Paics István, László József, Tímár János és Tiba- Kovics Mátyás mohácsi­, Fridrich József és Cigler János babarci­, Kovácska Sándor kölkedi-, Emert Károly és Grenzer Antal somberki és Jovisics Ránkó maissi lakos kivételes nősülési engedélyt kértek és kap­tak a honvédelmi minisztertől. Borkiállítás Baján. A bajai gyü­möl­­csészeti egylet borkiállítását, mint nekünk Bajáról írják, bezárták. A kiállítás min­den tekintetben jól sikerült. Részt vett benne Bajának és környékének 400 termelője. A búcsúzó vármegyei főjegyző. Dárda és környéke intelligenciája f. hó 9-én este 128 órakor a kaszinó helyiségében a bara­­nyavári járás volt derék főbírája, Szenge Ferenc jelenleg megyei főjegyző tiszteletére egy fényesen sikerült búcsúlakomát rende­zett. Este­­/28 órakor, a­mikor ugyanis a megyei főjegyző a kaszinó nagytermébe lépett,­ mintegy 70—80 torokból felhangzott az „Éljen!“ E szép lakomán az ünnepelt főjegyzőt legelőször Székács Pál kaszinói igazgató köszöntötte fel a kaszinó-egyesület nevében. Tesztoztak az ünnepeltre még: Maurer Frigyes kir. járásbiró, Jilly Viktor főszolgabíró, Kulcsár ref. lelkész Herceg- Szőllősről, Gaál Sándor plébános, Péchy Károly dr. ügyvéd, Máj­er Béla ügyvéd, Kisszely N. János takarékpénztári pénztárnok, Sebestyén csatás jegyző, Takács László kir. mint a mekkora volt hazafias buzgalma és ernyedést nem ismerő kitartása a kivitelben. Az ünnepély történelmi előzményeiből kiindulva hódolt Vörösmarty szellemének s azzal a hazafias felhívással fejezte be szép költői virágokkal hímezett beszédét, hogy keressük Vörösmartyt és megtaláljuk művei­ben, a műveiből kisugárzó időt túlélő szel­lemében s ebben a szellemben ápoljuk, óv­juk hazai nyelvünket és ebből a szellemből merítsünk erős hitet a nemzet jövője iránt. Nagyon igaza volt az ünnep szónoká­nak. Bár állandóan közöttünk lebegne, heví­tene és tettekre sarkalna bennünket a Vörösmarty halhatatlan szelleme! Az ünnep gerince a második szám, dr. Réder Károly felolvasása volt. Ez természet­szerűen két részre tagozódott, a tulajdon­­képeni felolvasásra és annak főbb mozza­natait megjelenítő képekre. Ez utóbbiakat Brand Ede polgári iskolai igazgató rendezte az ő általánosan elismert művészi érzékével, bő tapasztalásával és tettre serény akaratá­val , de e tekintetben elismerés illeti dr. Búzás László tb. főszolgabírót is, aki sok­ban hozzájárult ahhoz, hogy a képeket olyan megkapó keretben sikerült rendezni. A felolvasó dr. Réder Károly felolvasá­sának medrét a bemutatott képek szabták meg. Nem csaponghatott szabadon képze­letével, vissza kellett tartania gondolatait, aljegyző, Tanító Kálmán telekkönyvvezető stb. Minden fölköszöntő után hatalmas éljenzés hangzott fel. Az ünnepelt fő­jegyző gyönyörű szavakkal köszönte meg az ovációt. A számos tesztek különösen kiemelték az ünnepelt bokros érdemeit t. i., hogy járásunk jólétének szentelte minden idejét, hogy hivatalában kitűnő főnök s hivatalán kivü­l pedig mindenkor derék ember volt. Egyúttal kérve őt arra, hogy mint eddig, úgy ezután is dobogjon szive járásunkért. A barátok és tisztelők oly nagy számban jelentek meg a bucsúlakomán, hogy a nagy terem alig volt képes őket befogadni. Ezt írja tudósítónk. Számadás a Vörösmarty-ünnepről. A kaszinó vigalmi­ bizottsága folyó hó 9-én ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy az ünnepélyen szereplő összes hölgyeknek és uraknak kifejezik a bizottság köszönetét, melynek alkalmas formában való közvetíté­sét a bizottság elnökére, Szinkovich Károly főszolgabíróra bízták. Ugyanezen az ülésen megcsinálták a számadást is, mely szerint a nyersjövedelem 478‘83 K, a kiadás 289'29 K, a tiszta jövedelem tehát 189 , 54 fillér. Választmányi ülés. A kaszinó választ­mányának f. hó 10-én tartott ülésén a pénz­tárnok bemutatta a múlt évi zárószámadá­sokat és a folyó egyleti év költségvetését. A költségvetés szerint a bevételek a kiadá­sokat fedezik. A tagsági díjat a választmány változatlanul kívánja fentartani. A titkár bemutatta évi jelentését, melyet szintén el­fogadtak. A vigalmi bizottságnak a Vörös­­marty-ü­nnep rendezése körül kifejtett buz­galmáért köszönetet szavaztak. Legfontosabb tárgya a választmányi ülésnek az elnök azon előterjesztése volt, hogy tekintettel a kaszinó-egyesület étkező- és mellékhelyisé­geinek szűk voltára, a választmány indít­ványozza a közgyűlésnek, hogy ezek a helyiségek megbővü­lesenek az által, hogy a szolga lakását is hozzájuk csatolják, a szolgának pedig az épület végéhez csatolnak tágas konyhával bíró új lakást. A költsé­geket 3000 K értékű kötvény kibocsátásával óhajtják fedezni. Az első mohácsi jótékony nőegylet azon kérvényére vonatkozólag, hogy a kaszinó a nőegylettel együtt rendez­zen a farsang folyamán mulatságokat, a választmány azért nem döntött, mert a kaszinónak ez idő szerint igazgatója nincs, ez ügyben pedig az igazgató véleményét meghallgatni kívánják. Miután a kaszinó ma­­12-én, tartja közgyűlését, melyen az igaz­gatói állást is betöltik, e kérdésben a döntés valószínűleg már holnap megtörténik. A bácskai sokác nők háziipari ki­képzése. A kereskedelemügyi miniszter a bácskai sokác nőknek a háziiparként űzött szövésben való kiképzése céljából hozzá intézett javaslatot figyelmébe vette. Felhívta a magy. kir. technológiai iparmúzeum igaz­gatóságát, hogy szegedi Árpád ipari szak­iskolai igazgatót, mint szakértőt a helyszí­nére kiküldje, hogy nevezett ezt az ügyet a szegedi kereskedelmi és iparkamarával egyértőleg tanulmány tárgyává tegye. Fel­hívta a miniszter B.­Bodrogh vármegye alis­pánját is, hogy a tanulmányozókat eljárá­sukban is támogassa. Egy ilyen akció üdvös lenne nálunk is, hiszen sokacainknál a háziipar elemeit megtaláljuk s azokból ok­szerű vezetés mellett életrevaló és jövedel­mező házi ipart lehetne fejleszteni. Tánciskola. Állami polgári iskolánk­ban Guttman Armin pécsi tánc- és illem­mester a növendékek számára tánciskolát rendez. A tanfolyam 6 hétig tart. Hetenként szerdán, szombaton és vasárnap 3—5-ig tartják kellő felügyelet mellett a táncórákat. A tanfolyamra mintegy 40 leánynövendék jelentkezett s f. hó 11-én az első leckét már meg is tartották. Az egész tanfolyamért a díj 14 K. Ha fiú növendékek is kellő szám­ban jelentkeznek, az ő számukra a tánc­mester külön tanfolyamot rendez. Népesedési mozgalom Baján 1901-ben. A bajai anyakönyvi hivatal kimutatása sze­rint Baján a múlt évben 592 gyermek szü­letett (31-gyel több mint 1900-ban), ellenben elhalt 590 egyén, míg a halálozások száma 1900-ban csak 515 volt. Tehát ha a szüle­tések száma valamivel kedvezőbb volt is, annál szomorúbb a halálozási statisztika. Házasság köttetett a múlt évben 154, három­mal több mint 1900-ban Bosszú. Folyó hó 1-én déli 12 órakor Radics Lajos marssi lakos meglátogatta Keipl Lajos ugyancsak maissi lakost. Azon­ban aligha boldog új évet ment kívánni, mert a gazda rosszat sejtve, elreteszelte „M o­h­á c­s“ mert a műkedvelő művészek a színfalak mögött izgatottan vártak jelenetükre. Fel­adatát sikeresen oldotta meg. A képek ará­nyos időközökben jelentek meg s a mi reá a legnagyobb dicséret, a saját egyéniségé­vel a félhomályban maradt, de az ünnep céljának megfelelően gazdagon árasztotta Vörösmarty szellemét. Az első kép „Szép Ilonka“ volt. Szend­­rey Ilonka szavalta el a gyermeteg szűz megindító bús történetét. Szavalatát az értelmesség és szabatosság jellemezte. Az örökszép költemény minden izét kidomborí­totta. Hatását pedig Brand Ede művészi zongorakíséretével fokozta. Kitűnő volt a „Merengőhöz“ című költemény megjelenítése. A színpad bal felén, enyhén támaszkodva egy zölddel bevont oszlopra, a múlt század elejének divatja szerint varrt csinos rózsaszínű ruhában merengett vágyai távolában Laura szemé­­lyesítője, Kugyerny Terus­k­­a. Tálas Jenő a színpad másik feléről intézte hozzá a jól átérzett és híven tolmácsolt, mély érzéstől áthatott bölcselmi költeményt. Pompás és magyaros volt a fóti szüret. Fesztelenül helyezkedett el a szőlőben a kedélyes szüretelő társaság. Az asztal felső végén Auberné és Tonhauserné úrasszonyok, az asztal másik sarkán a házigazda, Fáy (Köncöl József) és mellette a háziasszony (Köncölné úrasszony), mellette Vörösmarty (Philipp Ferenc dr.), balra ettől Deák Ferenc (Zubánovics Béla) és az asztalnak a közön­ség felé eső részén a többi illusztris vendé­gek (Caba János, Topálovics János). A szín­pad jobb sarkában valami kádfélére könyö­­r­ölve kedélyesen csipegette a szőlőfürt édes bogyóit Rozsnyayné úrasszony. Az előtérben jobb felől egy hordó és a háttérben a húrok barnaképű művészei adták meg a jelenetnek a természetes jelleget. A kép magyaros zamatát fokozták az úrasszonyok és urak nemzeti öltözékei. A fóti dalt a vendégek barátságos biztatására lelkesült páthosszal Vörösmarty személyesítője, dr. Philipp Ferenc ügyvéd szavalta el nagy hatással. A kép elevenségét emelte a szabad mozgás. Sza­valat közben toppant be pl. Hrubán Irma k. a., a­kihez a szavaló a közvetlenség melegségével intézte a költemény egyik szép szakaszát. Hogy a hazafias bordal után felzúgott a taps és a barna zenészek „tuss“-t húztak rá, azt szinte felesleges mondanom. A fóti dalt a „Csongor és Tünde“ egyik bájos része követte. A nemtők jelenete. A begyakorlás és rendezés Köncöl József tanár érdeme. Mielőtt azonban a nemzek tündérszárnyaikon belebegtek volna, kellemes meglepetés érte a közönséget. Mikor a füg­gönyt felhúzták, női karnak bájos dala csendült meg a színfalak mögött. Fülke- 1902. január 12.

Next