Mohács, 1902 (2. évfolyam, 2-52. szám)
1902-01-12 / 2. szám
t áldozni nem hajlandó, annál kevésbé, mert vannak olyan tapasztalatai, melyek e részben óvatosságra és körültekintésre serkentik. No majd elválik 19-én. Eljegyzés. Müller Miksa liptódi földbirtokos eljegyezte Pollák Jolán kisasszonyt Mohácson. Az izraelita hitközség közgyűlése. Miután az izraelita hitközség f. hó 5-ére összehívott közgyűlése határozatképtelen volt, a közgyűlést f. hó 12-én d. u. 3 órakor tartják meg. Kinevezések katonáéknál. Lapunk múlt számában több katonai kinevezésről számoltunk be. A közleti névsorból kimaradt Fabricky László, kit tartalékos hadnagygyá neveztek ki a verseci 7. honvédezred kötelékében és a kadett-hadapróddá kinevezett Weisz Hugó. Kivételes nősülési engedélyek: Paics István, László József, Tímár János és Tiba- Kovics Mátyás mohácsi, Fridrich József és Cigler János babarci, Kovácska Sándor kölkedi-, Emert Károly és Grenzer Antal somberki és Jovisics Ránkó maissi lakos kivételes nősülési engedélyt kértek és kaptak a honvédelmi minisztertől. Borkiállítás Baján. A bajai gyümölcsészeti egylet borkiállítását, mint nekünk Bajáról írják, bezárták. A kiállítás minden tekintetben jól sikerült. Részt vett benne Bajának és környékének 400 termelője. A búcsúzó vármegyei főjegyző. Dárda és környéke intelligenciája f. hó 9-én este 128 órakor a kaszinó helyiségében a baranyavári járás volt derék főbírája, Szenge Ferenc jelenleg megyei főjegyző tiszteletére egy fényesen sikerült búcsúlakomát rendezett. Este/28 órakor, amikor ugyanis a megyei főjegyző a kaszinó nagytermébe lépett, mintegy 70—80 torokból felhangzott az „Éljen!“ E szép lakomán az ünnepelt főjegyzőt legelőször Székács Pál kaszinói igazgató köszöntötte fel a kaszinó-egyesület nevében. Tesztoztak az ünnepeltre még: Maurer Frigyes kir. járásbiró, Jilly Viktor főszolgabíró, Kulcsár ref. lelkész Herceg- Szőllősről, Gaál Sándor plébános, Péchy Károly dr. ügyvéd, Májer Béla ügyvéd, Kisszely N. János takarékpénztári pénztárnok, Sebestyén csatás jegyző, Takács László kir. mint a mekkora volt hazafias buzgalma és ernyedést nem ismerő kitartása a kivitelben. Az ünnepély történelmi előzményeiből kiindulva hódolt Vörösmarty szellemének s azzal a hazafias felhívással fejezte be szép költői virágokkal hímezett beszédét, hogy keressük Vörösmartyt és megtaláljuk műveiben, a műveiből kisugárzó időt túlélő szellemében s ebben a szellemben ápoljuk, óvjuk hazai nyelvünket és ebből a szellemből merítsünk erős hitet a nemzet jövője iránt. Nagyon igaza volt az ünnep szónokának. Bár állandóan közöttünk lebegne, hevítene és tettekre sarkalna bennünket a Vörösmarty halhatatlan szelleme! Az ünnep gerince a második szám, dr. Réder Károly felolvasása volt. Ez természetszerűen két részre tagozódott, a tulajdonképeni felolvasásra és annak főbb mozzanatait megjelenítő képekre. Ez utóbbiakat Brand Ede polgári iskolai igazgató rendezte az ő általánosan elismert művészi érzékével, bő tapasztalásával és tettre serény akaratával , de e tekintetben elismerés illeti dr. Búzás László tb. főszolgabírót is, aki sokban hozzájárult ahhoz, hogy a képeket olyan megkapó keretben sikerült rendezni. A felolvasó dr. Réder Károly felolvasásának medrét a bemutatott képek szabták meg. Nem csaponghatott szabadon képzeletével, vissza kellett tartania gondolatait, aljegyző, Tanító Kálmán telekkönyvvezető stb. Minden fölköszöntő után hatalmas éljenzés hangzott fel. Az ünnepelt főjegyző gyönyörű szavakkal köszönte meg az ovációt. A számos tesztek különösen kiemelték az ünnepelt bokros érdemeit t. i., hogy járásunk jólétének szentelte minden idejét, hogy hivatalában kitűnő főnök s hivatalán kivül pedig mindenkor derék ember volt. Egyúttal kérve őt arra, hogy mint eddig, úgy ezután is dobogjon szive járásunkért. A barátok és tisztelők oly nagy számban jelentek meg a bucsúlakomán, hogy a nagy terem alig volt képes őket befogadni. Ezt írja tudósítónk. Számadás a Vörösmarty-ünnepről. A kaszinó vigalmi bizottsága folyó hó 9-én ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy az ünnepélyen szereplő összes hölgyeknek és uraknak kifejezik a bizottság köszönetét, melynek alkalmas formában való közvetítését a bizottság elnökére, Szinkovich Károly főszolgabíróra bízták. Ugyanezen az ülésen megcsinálták a számadást is, mely szerint a nyersjövedelem 478‘83 K, a kiadás 289'29 K, a tiszta jövedelem tehát 189 , 54 fillér. Választmányi ülés. A kaszinó választmányának f. hó 10-én tartott ülésén a pénztárnok bemutatta a múlt évi zárószámadásokat és a folyó egyleti év költségvetését. A költségvetés szerint a bevételek a kiadásokat fedezik. A tagsági díjat a választmány változatlanul kívánja fentartani. A titkár bemutatta évi jelentését, melyet szintén elfogadtak. A vigalmi bizottságnak a Vörösmarty-ünnep rendezése körül kifejtett buzgalmáért köszönetet szavaztak. Legfontosabb tárgya a választmányi ülésnek az elnök azon előterjesztése volt, hogy tekintettel a kaszinó-egyesület étkező- és mellékhelyiségeinek szűk voltára, a választmány indítványozza a közgyűlésnek, hogy ezek a helyiségek megbővülesenek az által, hogy a szolga lakását is hozzájuk csatolják, a szolgának pedig az épület végéhez csatolnak tágas konyhával bíró új lakást. A költségeket 3000 K értékű kötvény kibocsátásával óhajtják fedezni. Az első mohácsi jótékony nőegylet azon kérvényére vonatkozólag, hogy a kaszinó a nőegylettel együtt rendezzen a farsang folyamán mulatságokat, a választmány azért nem döntött, mert a kaszinónak ez idő szerint igazgatója nincs, ez ügyben pedig az igazgató véleményét meghallgatni kívánják. Miután a kaszinó ma12-én, tartja közgyűlését, melyen az igazgatói állást is betöltik, e kérdésben a döntés valószínűleg már holnap megtörténik. A bácskai sokác nők háziipari kiképzése. A kereskedelemügyi miniszter a bácskai sokác nőknek a háziiparként űzött szövésben való kiképzése céljából hozzá intézett javaslatot figyelmébe vette. Felhívta a magy. kir. technológiai iparmúzeum igazgatóságát, hogy szegedi Árpád ipari szakiskolai igazgatót, mint szakértőt a helyszínére kiküldje, hogy nevezett ezt az ügyet a szegedi kereskedelmi és iparkamarával egyértőleg tanulmány tárgyává tegye. Felhívta a miniszter B.Bodrogh vármegye alispánját is, hogy a tanulmányozókat eljárásukban is támogassa. Egy ilyen akció üdvös lenne nálunk is, hiszen sokacainknál a háziipar elemeit megtaláljuk s azokból okszerű vezetés mellett életrevaló és jövedelmező házi ipart lehetne fejleszteni. Tánciskola. Állami polgári iskolánkban Guttman Armin pécsi tánc- és illemmester a növendékek számára tánciskolát rendez. A tanfolyam 6 hétig tart. Hetenként szerdán, szombaton és vasárnap 3—5-ig tartják kellő felügyelet mellett a táncórákat. A tanfolyamra mintegy 40 leánynövendék jelentkezett s f. hó 11-én az első leckét már meg is tartották. Az egész tanfolyamért a díj 14 K. Ha fiú növendékek is kellő számban jelentkeznek, az ő számukra a táncmester külön tanfolyamot rendez. Népesedési mozgalom Baján 1901-ben. A bajai anyakönyvi hivatal kimutatása szerint Baján a múlt évben 592 gyermek született (31-gyel több mint 1900-ban), ellenben elhalt 590 egyén, míg a halálozások száma 1900-ban csak 515 volt. Tehát ha a születések száma valamivel kedvezőbb volt is, annál szomorúbb a halálozási statisztika. Házasság köttetett a múlt évben 154, hárommal több mint 1900-ban Bosszú. Folyó hó 1-én déli 12 órakor Radics Lajos marssi lakos meglátogatta Keipl Lajos ugyancsak maissi lakost. Azonban aligha boldog új évet ment kívánni, mert a gazda rosszat sejtve, elreteszelte „M ohá cs“ mert a műkedvelő művészek a színfalak mögött izgatottan vártak jelenetükre. Feladatát sikeresen oldotta meg. A képek arányos időközökben jelentek meg s a mi reá a legnagyobb dicséret, a saját egyéniségével a félhomályban maradt, de az ünnep céljának megfelelően gazdagon árasztotta Vörösmarty szellemét. Az első kép „Szép Ilonka“ volt. Szendrey Ilonka szavalta el a gyermeteg szűz megindító bús történetét. Szavalatát az értelmesség és szabatosság jellemezte. Az örökszép költemény minden izét kidomborította. Hatását pedig Brand Ede művészi zongorakíséretével fokozta. Kitűnő volt a „Merengőhöz“ című költemény megjelenítése. A színpad bal felén, enyhén támaszkodva egy zölddel bevont oszlopra, a múlt század elejének divatja szerint varrt csinos rózsaszínű ruhában merengett vágyai távolában Laura személyesítője, Kugyerny Teruska. Tálas Jenő a színpad másik feléről intézte hozzá a jól átérzett és híven tolmácsolt, mély érzéstől áthatott bölcselmi költeményt. Pompás és magyaros volt a fóti szüret. Fesztelenül helyezkedett el a szőlőben a kedélyes szüretelő társaság. Az asztal felső végén Auberné és Tonhauserné úrasszonyok, az asztal másik sarkán a házigazda, Fáy (Köncöl József) és mellette a háziasszony (Köncölné úrasszony), mellette Vörösmarty (Philipp Ferenc dr.), balra ettől Deák Ferenc (Zubánovics Béla) és az asztalnak a közönség felé eső részén a többi illusztris vendégek (Caba János, Topálovics János). A színpad jobb sarkában valami kádfélére könyörölve kedélyesen csipegette a szőlőfürt édes bogyóit Rozsnyayné úrasszony. Az előtérben jobb felől egy hordó és a háttérben a húrok barnaképű művészei adták meg a jelenetnek a természetes jelleget. A kép magyaros zamatát fokozták az úrasszonyok és urak nemzeti öltözékei. A fóti dalt a vendégek barátságos biztatására lelkesült páthosszal Vörösmarty személyesítője, dr. Philipp Ferenc ügyvéd szavalta el nagy hatással. A kép elevenségét emelte a szabad mozgás. Szavalat közben toppant be pl. Hrubán Irma k. a., akihez a szavaló a közvetlenség melegségével intézte a költemény egyik szép szakaszát. Hogy a hazafias bordal után felzúgott a taps és a barna zenészek „tuss“-t húztak rá, azt szinte felesleges mondanom. A fóti dalt a „Csongor és Tünde“ egyik bájos része követte. A nemtők jelenete. A begyakorlás és rendezés Köncöl József tanár érdeme. Mielőtt azonban a nemzek tündérszárnyaikon belebegtek volna, kellemes meglepetés érte a közönséget. Mikor a függönyt felhúzták, női karnak bájos dala csendült meg a színfalak mögött. Fülke- 1902. január 12.