Mohács, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-03 / 1. szám
4 Halálozás. A lefolyt héten kegyetlen pusztítást vitt végbe a héten a halál angyala városunk több családja körében. Gaál Elek János posta- és távírda tisz alig néhány hete temette néhány hónapos kisfiát s múlt hó 30-án reggel meghalt 4 és háromnegyed éves Laci nevű fiacskája is, akit 31-én d. e. helyezték a sírba. — Ugyancsak múlt hó 30-án reggel meghalt Krosics János molnár iparosnak is egy kis fiacskája, Sándor, aki csak 4 hónapot élt. 31-én d. u. temették. — Súlyos és fájdalmas veszteség érte az ó-év utolsó napján König Ferencz vendéglős családját, amennyiben a halál elrabolta elrabolta egyetlen fiacskáját, a 9 éves Ferencet aki a belvárosi iskola IV-ik osztályának volt, tanulója. Elképzelhető a szerencsétlen szőlők végtelen fájdalma, hisz csak háromnegyed év előtt hántolták el 7 éves kis leánykájukat s mos ismét uj sírdombot kell könnyeikkel öntözniök. A szegény kis fiúcska már régóta beteg volt, de mégis bíztak felgyógyulásában, míg végre a halál megsemmisítette reményüket. Igazán ritka példás jó viseletű engedelmes fiúcska és szorgalmas tanuló is volt a kis König Ferenc és igy érthető, hogy halálát nem csak jó szülői és rokonai, hanem tanítója és iskolatársai is őszintén gyászolják. Őszintén, igazán szerették őt, akik ismerték s ő is igazán szeretettel vonzódott mindenkihez. F. hó 1-én d. u. helyezték örök nyugalomra. Gyengéd vő. Zeitfogel János, szabari lakos veje, Hermanni János szóváltásból kifolyólag egy 70 cm. hosszú vasszeggel többször fejbe vágta és az orvosi látlelet szerint rajta 8 napig gyógyuló sérülést ejtett. Terhelt tettét beismerte s igy feljelentették a mohácsi kir. járásbíróságnál. Öngyilkosság. Hegedűs Mihályné dunaszekcsői lakos, december 30-án saját présházában felakasztotta magát. Tettét valószínűleg hosszas betegsége miatt követte el. Adomány. A mohácsi általános takarékpénztár az új év alkalmával 20 koronát adományozott a mohácsi izr. nőegyletnek. A nőegylet vezetősége ezúton mond hálás köszönetet a kegyes adományért. Közgyűlés. A mohácsi izr. nőegylet 1904. január hó 6-án határozatképtelenség esetén január hó 10-én tartja évi rendes közgyűlését. Elhalasztott mulatság. A mohácsi izr. nőegylet a január hó 16-ra tervezett álarcos bált január 23-ra halasztotta. Szilveszter-estély. Azt szokták mondani, hogy amilyen az ember új év napján, olyan lesz az egész esztendőben, így tehát csak kívánatos, hogy mindenki, akinek módjában van vígan lépjen" át az új" esztendő küszöbén. Az Első Mohácsi Jótékony Nőegylet módot és alkalmat nyujtott erre, a mennyiben az ó-év utolsó napján Szilveszter-estélyt rendezett a Kaszinóban. Az estély minden tekintetben igen jól sikerült. Vidámság, megelégedés honolt az arcokon és szivekben s igy csak természetes, hogy az új év hajnala kedélyes vidám hangulatban találta az estélyen megjelent közönséget. Volt gombóc-főzés és ólom-öntés is, de hogy minő titkok kerültek ennél napfényre és hogy minő titkos remények nyertek biztatást, szóval hogy mi mindent öntöttek és főztek ki, ezt már igazán nem áruljuk el. Tehát csitt! A fő, hogy a Szilveszter-estély jól sikerült, amiért őszinte elismerés illeti a nőegylet kedves, mindig mosolygós és szíves háziasszonyait. A „Mohácsi Iparosok Olvasóköre“ által karácsony másodnapján rendezett estély kitűnően sikerült. A nagyszámú közönség igazán kellemesen szórakozott, amiről a jól össszeállított műsor bőségesen gondoskodott. Vidámság, jókedvben sem volt hiány s így mindenesetre őszinte elismerés illeti Ruppert Józsefet, a kör agilis igazgatóját, aki leleményességével, ügyességével ezermesterként működött közre, hogy az estély feledhetetlen legyen az azon részt vett közönségnek. A beszélőgép tiszta hangon, értelmesen adta elő egyes számait, amelyek közül egyik-másik igazán kellemesen lepte meg a közönséget. A tombola is ékesen érdeklődés, a nyerésre vágyók feszült várakozása közben folyt le. A tombolát, egy gyümölcstartót hozzá való 6 tányérral Endl Antónia nyerte, mig a világpostán Schleicher Terus érte el a legnagyobb rekordot amenynyiben 260 drb. levelező-lapot kapott s igy, ily címen ő nyerte el az emléktárgy jutalmat, amit egy díszes arckép-album volt. Az estély leggyönyörűbb részlete és fénypontja „Az angyalok karácsonyfája“ című élőkép volt. Ez oly pompásan festett és annyira meglepte a közönséget, hogy egy ideig halott csendben szemlélték a szép képet, de csakhamar frenetikus tapsban törtek ki és vége-hossza nem akart lenni az „újra“ és „hogy volt“ kiáltásoknak. Az élőképpel valóban remekelt annak rendezője, Ruppert József. A műsor befejezése után tánc következett, amely reggelig tartott. Az első négyest 80 pár táncolta. Az estély összes bevétele 215 K, 34 fillér volt. Felülfizettek: Id. Szingstein János, ifj. Szablár András, Oswald Kálmán Jeszenszky János, Ágh János és Müller Antal 1—1 koronát, Doberth Antal 60 f. Goldarbeiter Ármin 40 fillért. Fogadják a szives felülfizetők ezúton a rendezőség ősszinte köszönetét. Békétlenkedő sztrájkolók. Nem vagyunk ellenségei a munkásosztálynak és eszünk ágában sincs egy szót is szólni az ellen, ha a munkások jogaikat a méltányosság és igazságosság határai között érvényesíteni akarják. Elvárjuk azonban, hogy a munkások tisztességes fegyverekkel küzdjenek és kerüljenek minden indoktalan, rosszakaratú szocialista agitációt. Hogy egyes nyughatatlan vérű sztrájkolók a békésen dolgozó és helyzetükkel megelégedett munkásokat folytonosan izgassanak és fenyegetésekkel terrorizálni akarjanak, ez a társadalmi rend és béke érdekében meg nem engedhető. Azt hittük, hogy lapunk nyomdájának sztrájkba lépett munkásai is megelégszennek azzal, hogy kilépve a munkából s azt máshol keresve végre békességben maradnak. Nem így történt. Alig érkeztek meg a napokban jelenleg alkalmazott tisztességes munkásaink, sztrájkba lépett volt munkásaink, rögtön elkezdték aknamunkájukat, sőtt egy vezér is kijött Pécsről segélyükre Domanek István személyében. Mindennemű fenyegetésekkel rá akarták bírni jelenlegi munkásainkat, a munka abban hagyására. A gép inast is azzal fenyegették, hogyha tovább dolgozik baj lesz. Az új szedőktől pedig egész határozottan azt követelték, hogy írassák alá főnökeikkel az új árszabályt, s ha ezt el nem érhetnék, úgy szombaton, tegnap délben szüntessék be a munkát. Nyomdánk munkásai nem álltak rúdnak, mire az izgatók azzal fenyegetődztek, hogyha be nem szüntetik a munkát, akkor ők t. i. a sztrájkolók és izgatók be fognak nyomulni nyomdánkba és ott mindent össze fognak dobálni. Ily körülmények között és ily fenyegetések hallatára nyomdánk fiatalabb főnöke panaszt tett ez ügyben a főszolgabírói hivatalban, ahol tegnap d. e. tartotta meg ifj. Eötvös Gusztáv szolgabiró ez ügyben a tárgyalást. A békétlenkedők itt egyszerre megszelídültek és a legnagyobb ártatlanságot szimulálva, mindent tagadni iparkodtak, amivel azonban a kívánt célt el nem érték. A tárgyaló szolgabiró, ugyanis a felmerült körülmények és adatok alapján bűnösöknek mondotta ki a békétlenkedőket s Guttmann Ede volt szedőnket, jelenleg a Brandl-nyomda alkalmazottját, Retter Illés és Matics Antal sztrájkoló munkásokat, továbbá Domanek István pécsi szocialistát egyenként 200—200 korona pénzbírságra, nem fizetés esetében 10—10 napi elzárásra, ezenkívül mindegyiket még külön-külön 5—5 napi elzárásra ítélte. A munka nélkül levő Retter és Maticsot, továbbá a pécsi vendégszereplőt kitiltotta a a város területéről. Ha a békességet megbecsülték volna, úgy ettől megkímélhették volna magukat nyomdánk volt alkalmazottai. Szép a jog, de nemcsak a magunkét, hanem másokét is tiszteletben kell tartani. A „Mohácsi Kath. Legényegylet“ karácsonyi színi előadása, dacára a többfelé tartott előadásoknak, oly jól sikerült, hogy a terem zsúfolásig megtelt közönséggel. De legnagyobb örömet szerzett a kath. legényegyletnek, hogy ő szeretett dísz elnöke, dr. Konc Adolf és neje Konc Adolfné őnagysága, egyleti zászló anya, a színi előadáson megjelentek. Az ott levő közönségtől a legnagyobb dicséretet és tetszésnyilvánítást lehetett hallani minden felől, úgy az előadásra, mint a díszletekre vonatkozólag. Az összes szereplők dicséretet érdemelnek egyenként külön-külön, mert úgy beleélték magukat a szerepeikbe és olyan meghatóan játszottak, mintha igazán ott lettek volna Betlehemben. Különösen meglepték a közönséget az előadásnak megfelelő díszes ruhák. Az érdem Mérey Sándoré, az egylet igazgatójáé, ki igen sokat fáradott a szerepek betanítása, a színpad díszítése és a ruhák beszerzése s azok korszerű alakítása körül. S miután a közönség óhaja az, hogy ezen darabot ismét láthassa, az egylet tudatja, hogy január hó 6-án, Vizkereszt napján közkívánatra másodszor is előadják azt. A kath. legényegylet bevétele 148 K 30 f. volt. Felülfizettek: Dr. Konc Adolf, 5 K, Hubay J.-né 2 K '50 f. Kiefer Antal 2 K, Keserics Ferenc 2 K, N. N. 1 K 20 f, Deutschbauer István, Nunkovics Gábor, Dobszay Mátyás,Földvári Nándor, Lipokotics Mátyás, Kecskés Ferenc, Kovácsics Józsefné, Pendl Leopoldin, 1 — 1 K Boda Károly, Schreier Ferenc,60 f, Gulyás Ferenc, Mutávcsics János, Ránics Mihály, Bárdos Antal, Kateler Mihály Vöö Elek, N. N. 40 f., Tornyos István, Gorjánác Márton Mártin Kavics Lajos, N. N. 30 f., Herman József, Házenauer Lajos, N. N. 20 fillért. A felülfizetésekért ez után mond köszönetet az egyesület. Anyakönyvvezető-helyettes kinevezése. A belügyminisztérium vezetésével megbizott m. kir. miniszterelnök Baranya vármegyében az izsépi anyakönyvi kerületbe llászy Lajos segédjegyzőt anyakönyvvezetőhelyettessé nevezte ki és a házassági anyakönyv vezetésével és a házassági kötésén való közreműködéssel is megbízta. Mohács 1094 január 3.