Mohács, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-01-01 / 1. szám

__________________________________ gyanú megerősítést nyerve, a pécsi kir. ügyészség a további eljárást a legszigorúbban folytatja. Orvosi kitűnőségek egyhangú véleménye az, hogy a Zoltán-féle csukamájolaj, mely­nek rossz szaga, ize nincsen a gyermekek legjobb erősítő és tápszere, miért is ajánla­tos ezt is számításba venni a ragályos betegségek elleni védekezésnél. Üvegje­l bor, a készítő Zoltán B. gyógytárban Buda­pest és a helybeli gyógytárakban. „Mohács Margittasziget“ nevű kis csa­­vargőzösünk, mely a város és a sziget közötti forgalmat közvetíti, tegnapelőtt d. u. a baracskai téli kikötőbe ment téli állás­ra. Most komppal, illetve ladikokkal közve­títik a két part között a forgalmat. Figyelmeztetés. Többször fordultak, már hozzánk egyesek, hogy megbízható-e ez vagy ama pénzkölcsönt közvetítő intézet vagy nem? E kérdés ezentúl teljesen fölös­leges, miért mert íme ajánlunk olva­sóinknak és pedig igen melegen, egy oly kitűnő intézetet, mely föltétlenül megbíz­ható s azonfelül nem is közvetítő, hanem a kölcsönöket önmaga eszközlő intézet úgy, hogy a közvetítési díjat megtakarít­hatja az, aki hozzá kölcsönért folyamodik. És ez az intézet a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete Budapest. A Mohácsi Kath. Legényegylet hosszabb hallgatás után ismét életjelt adott magáról és karácsony másodnapján igazán szép és kedves szórakozást szerzett a közönség­nek. Ugyanis említett napon műkedvelői színi előadást rendezett az egyesület és pedig ez alkalommal az iparos kör nagy­termében, amit nagyon okosan cseleked­tek, mert az iparos kör sokkal alkalma­sabb ilyen célra, mint magának az egylet­nek szűk helyisége, amely ily nagyobb szabású darabnál csak a hatást rontja. Színre került: „A napkeleti bölcsek hódolata“ című 3 felvonásos karácsonyi énekes nép­színmű. A darab megtekintésére a kör ter­mébe szép számú közönség gyűlt egybe, mely feszült figyelemmel és érdeklődéssel kísérte az egész előadást és viharos tap­sokkal jzgalmazta a derék műkedvelőket. Ezekről elmondhatjuk, hogy igazi odaadás­sal, ügyesen és sok természetességgel ad­ták szerepeiket s úgy egyenkint, mint összesen derekasan megállták helyüket és valamennyien dicséretes buzgósággal já­rultak hozzá az előadás sikeréhez. Külö­nösen tetszett a közönségnek az első fel­vonás, de nagy hatást ért el a görögtűz fényében tündöklő utolsó jelenet is. A kö­zönséget sokáig tartotta hatalmában a lá­tottak varázsa, míg percek múlva magá­hoz térve, hatalmas tapsviharral fejezte ki megelégedését és elismerését. Különösen is meg kell emlékeznünk a szép és díszes ru­hákról, melyek szintén nagyban emelték az elő­adás fényét. A teljesen összevágó előadás Mérey Sándor egyleti igazgató buzgó fáradozását és rendezői ügyességét dicsérte. A jótékony­­célú színi előadás alkalmából felülfizettek: Dr. Rüll Béla 10 K., Keserics Ferenc 4.80 K., Kiefer Antal, Deutcchhbauer István, Schmidt Lajos 2—2 kor., Auber István 1.60 kor. Kocsuba Emil 1.50 kor. Kollarics Gábor 1.20 K., Fazekas Mariska, Kovácsics Jó­­zsefné, Bayer Sándor, Kovácsics József, Auber Vilmos, Herger Alajos 1—1 kor., Simon Gyula, Keszler Károly, Jahoda Ede 80—80 f., Eötvös József, Vörös Antal 60—60 f., ifj. Rideg Ferencné 50 f., Plav­sics Emil, Nickmann Károly, N. N., Hoff­mann Gyula, Goldarbeiter N., Rideg István, dr. Bolyarics Tihamér 40—40 f., Hermann József, Moravcsek József, Sipos Lajos, Gor­­jánác Márton és Kecskés Mihály 30—30 f. Fogadják a szives felülfizetők ezúton az egylet őszinte köszönetét. Fáradtság, csontfájdalmak, derékfájás, csűz ellen kipróbált jó szer a Kriegner-féle Reparátor, melynek egy házban sem sza­bad hiányoznia. Kis üveg 1 K. ,nagy 2 K., a Rom­a gyógyszertárban, Budapest Kál­­vin-tér. Újságok elárverezése. A Mohácsi Ipa­rosok Olvasókörében január 1-én — ma — d.u. fogják elárverezni az 1905. első félévi összes napi, heti és élclapokat. Közgazdaság. Az 1904. évi viharágyazás ered­mény S­t­á­j­e­r­o­r­s­z­á­g­b­a­n. Aki csak valamennyire is foglalkozik a viharágyuzás kérdésével, az tudni fogja,­­ hogy Stájerországra, mint a viharágyuzás szülőhazájára, úgy szoktak általában hivat­kozni, hogy ott, amióta viharágyukkal a jég ellen védekeznek, nem volt számottevő jégkár. A hivatalos statisztika azonban egészen mást bizonyít. A bécsi meteoroló­giai intézet 1902. évi jelentésében azt ol­vassuk, hogy az 1902 előtti 4 évben a védett határ­­ harmad részét elverte a jég. A védekező állomás 1903. évi jelentése sem számolhat be kedvező eredményről. Konschegg A. alezredes, a windsich-feistritzi tartományi főtelep vezetője az 1904. évi védekezés eredményét közli most a Borá­szati Lapokban, amely érdekes és tanul­ságos jelentésből a következőket vesszük át: összesen 37 zivatar ellen védekeztek az említett évben ; 8 jéggel járt, e közül 2 je­lentékeny kárt okozott a fővagonban; a jég nélküli zivatarok közül 17 a lőtelepen ma­gán szakadt le (a lövöldözés dacára), a fennmaradó 12 nem érintette a telepet. 29.480 lövést adtak le összesen és 5332­4 kgr. puskaport használtak el. A május 23-iki és a július 3-iki jégzivatar világosan mutatja, hogy a viharágyúzás hatástalan, mert a kellő időben és teljes erővel lövöl­döztek, mégis számottevő kárt szenvedtek. Aránylag nagyon sokat lövöldöztek a jelzett 1904. évben, ugyanis 1900- ban........................18.000 1901- ben..................... 23.000 1902- ben..................... 24.000 1903- ban........................12.000 mig 1904-ben....................... 29.480 lövést adtak le. Elhasználtak pedig eközben: 1900- ban..................... 3400 1901- ben.....................4100 1902- ben.................... 4300 1903- ban.....................2100 1904- ben..................... 5400 kilogramm puskaport. Az ezekben az évek­ben fellépett zivatarok közül a legtöbb a délutáni, 12 és 6 óra közötti időre esik, i. i. 167 közül 92, a legkevesebb az éjjeli 12 és 6 óra közötti időre. A zivatarok fő­iránya a nyugatról keletre vezető irány. Konschegg tapasztalatait a következőkben foglalja össze: „Ez évben sohasem kon­statálhattam, hogy a viharágyuk légörvény­­gyűrűjének mechanikai hatása megvál­toztatta volna a felhők alakját, vagy irá­nyát. Eddigi megfigyeléseim, kivált pedig az idei balsiker után arra a meggyő­ződésre jutottam, hogy a vihar ágyúzással nem zavarjuk meg a jég képződését. A jég sokkal magasabb régiókban képződik, mint amilyent az örvénygyűrűs elérni képes, mert Mohács ___________________1905 január 1. a legjobb légörvénygyűrű ritkán száll fel 300 méter magasságra, a legtöbb 150-200 méter magasságban elenyész. A dörej nem akadályozhatja meg a jég képződését, mert akkor a menydörgés azt bizonyosan sokkal alaposabban végezné. Az az általánosan el­terjedt nézet, hogy a lövés folytán eloszla­­nak a felhők vagy megváltoztatják alakju­kat, csak azt bizonyítja, hogy a legtöbb ember, aki ezt állítja, csak akkor figyeli meg hosszabb ideig az eget, amikor a lövöldözés folyik, azonban hasonló jelen­séget tapasztalnának akkor is, ha, anélkül hogy lövöldözés folyna, valamely zivatar közeledtekor hosszabb ideig figyelnék meg a felhők járását, alakulását. Véleményem szerint tehát a viharágyúzás Windisch-Fei­­stritzban a lefolyt 5 évben a mezőgazdaság­nak nem hajtott semmiféle hasznot és ameny­­nyire én a helyzetet meg tudom ítélni, a jövőben sem fog hasznot hozni, hanem csak további kiadásokat okozni. Szerkesztői üzenet. Választó­polgár Mohács. A szabadelvű párt korteseinek erőszakoskodásairól már mi is hallottunk egyet mást. Az Ön és polgártársainak esete azonban sokkal sérelmesebb, sem hogy e­ fölött szó nélkül le­hetne napirendre térni. Ha Ön és polgártársai jelen voltak is a gyűlésen ez még nem jogosít fel semmi­féle kortest arra, hogy az Ön és polgártársainak nevét kortesczélokra felhasználja. Az ilyen eljárás ellen a leghatározottabban tiltakozniok kell, különösen abban az esetben, ha neveik utcai falragaszokra is reá ke­rülnek. P. Mohács: Nincs tudomásunk arról, hogy ki küldi a Pécsi Naplónak a mohácsi választási mozgalmakról szóló értesítéseket. Bárki is küldi azokat, annyi bizo­nyos, hogy nem érdemes velük sokat foglalkozni. Legjobban cáfolnak maguk a tények. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: K­r­ster­th­­re­t M(í­rk­. Goldarbeiter Ármin gőzmosó intézete . MOHÁCSON, a Rózsa-utca, Freund-féle házban (ezelőtt Krecsmeier) páratlan olcsóság a mosás terén! Van szerencsém a n­­é.­közönség szíves tudomására juttatni, hogy mosó intézete­met különféle modern gépekkel felszerel­tem, és azt gőzmosó intézetté alakítottam át, miáltal abban a helyzetben vagyok, hogy 100 darab fehérnemű mo­sását és vasalását 10 koronáért eszközölhetem. A 100 darab fehérnemű között a legna­gyobb ruhadarabok is lehetnek. Remélem, hogy ezen olcsó ajánlatomat minden háziasszony igénybe fogja venni, annál is inkább, mert ezáltal nemcsak sok pénzt takarít meg évente, hanem mivel modern berendezésemnél fogva a fehérnemű a legcsekélyebb rongálásnak sincsen kitéve. A n. é. közönség szíves megbízását kérve vagyok teljes tisztelettel Goldarbeiter Ármin gőzmosó-intézet tulajdonos.

Next