Mohács, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-07-30 / 31. szám

1905 július 30. Mohács táplélék hiányos megemésztődése következ­tében lesoványodnak, bágyadtak, sápadtak, munkára képtelenek les­znek, sőt ellentálló képességük is csökken a betegségekkel szemben. Rövid életű sztrájk. A darázs-kisfaludi törvényhatósági útszakasz építésénél alkal­mazott munkások e hét elején sztrájkba állottak és nem voltak hajlandók addig munkába állani, míg az általuk követelt béremelésben nem részesíti őket a vállal­kozó. Vasárnap tartottak gyűlést, ezen ál­lapították meg követeléseiket. A vállalkozó és munkások között a hatóság közbenjárá­sával megindított tárgyalás megegyezésre vezetett és így a munkások­­ szerdán már megszüntették a sztrájkot. Az egészben csak egy napig szünetelt a munka. Egy pénzhamisító banda letartóztatása. A székesfehérvári rendőrség egész családot tartóztatott le, amely hiszékeny embereket hosszú időn át hamis pénzgyártógépekkel csapott be. A csalók Molnár János és fele­sége, született Gondi Mariska, továbbá apósa Gondi Ferenc és anyósa Gondi Fe­­rencné. Buckó Mihály heves megyei és Pin­tér Gyula zalamegyei földmívesek tették ellenük a feljelentést. Mindegyiktől 700 ko­ronát csaltak ki azzal az ürüggyel, hogy saját bankóprésükkel készült 20 korona­­násokból 1400—1400 koronát kapnak 700 korona jó pénzért. A félrevezetett emberek­nek be is mutatták a pénzgy­ártás módját. A házkutatás alkalmával megtalálták a padláson elrejtve a b­an­kó présnek nevezett kis sárga bádogszekrényt, mely minden volt, csak nem bankóprés. A lakásban sok ék­szert, 1600 korona készpénzt és egyébb értéktárgyakat találtak. Molnárék csak má­jus óta laknak Székesfehérváron s Mohács­ról költözködtek oda. Molnár János és ennek apja Molnár Ferenc mohácsi lakos külön­ben notórius csalók s hasonló bűnökért már hosszabb időt töltöttek börtönben. A­­bankóprést­ állítólag Sebestyén Mihály mohácsi lakostól vették, aki pár évvel eze­lőtt halt meg. Molnárnál találtak egy jegy­zőkönyvet, melyben pontosan be volt m­a, hogy a utóbbi hónapokban hol fordult meg. A Dunántúl számos községe van a jegy­zékben kitüntetve. Nagyon valószínű, hogy a veszedelmes csalóknak igen sok áldo­zata van. Bankóprés. A nagykanizsai rendőrség körözi Nagy János mohácsi szőlőmunkást, ki szállásadóját, Major Iródit meglopta. De Nagy bűne nem csak ilyen sz­impla kap­, cabetyárság, hanem Nagy János aféle pa­raszt­zseni, ki híres volt kézügyességéről. Szeretett fúrni, faragni és legutóbb egy igen tetszetős és praktikus kis alkotmányt hozott létre. Ez az alkotmány nem áll egyébből, mint egy kicsiny ládából, mely­ben három vászonnal bevont henger van. Az egész szerkezett pedig nem egy­éb, mint­­bankóprés“. Legalább Nagy János annak keresztelte el és mint ilyent szándékozott eladni. Bemutatta találmányát több kanizsai parasztembernek, kik előtt mutatóba ké­szített egypár huszkoronás bankót. Legutóbb is eladásra kihálta valakinek. Miután azon­ban az illető nehezen akart belemenni az üzletbe, Nagy János egy Takács Géza nevű embert kért fel segítségre s neki el is árulta, hogy az a masina elette ártatlan jószág, nem tud az semmit és legkevésbé bankót csinálni, miután nincs is benn egyéb há­rom üres fahengernél. Hanem ha valaki bele­tesz egy húszkoronás bankjegyet, azt Közgazdaság. Versenyharc a Dunán. A gabona kam­pány bekövetkeztével a Duna-hajózási vállalatok értekezletet tartottak Budapesten, melynek célja az volt, hogy az 1905. év kezdete óta tartó ver­em harcot megszün­tessék. A versenyharc mint a Magyar Pénzügy jelenti, akörül a kérdés körül forgott, hogy az osztrák Dunagőzhajózási társaság évtizedekig mintegy monopólium gyanánt bírta a darabáru­sz­állitást a Buda­pest Bécs közötti Duna szakaszon és mi­kor a Magyar folyam-és tengerhajózási rt. szintén megkezdte a darabáruszállitást e vonalon, az osztrák hajózási válalat mérték­­ele­­n versenyt indított­­a magyar hajózási vállalatok ellen. A versenyharc 1905 folya­mán tetemes kárt okozot a vállalatoknak, de noha a legnagyobb, 608.669 koronára menő veszteséget a Dunagőzhajózási társa­­saság szenvedte, a béke megkötésére össze­hívott értekezleten mégis a merev negáció álláspontjára helyezkedett és a béke meg­kötését lehetetlenné tette. Az osztrák Du­na­­gőzh­ajózási társaság a kizárólagos okozója tehát annak, hogy Dunahajózási vállalataink az idei őszi kampányra remélt kedvezőbb fuvarozási konjunktúráktól elestek. Cséplési eredmények. A gabonatőzsdén — mint a Magyar Kereskedők Lapja jelenti,­­ már nagyszámban vannak minták búzából, rozsból és árpából, úgy, hogy már képet lehet alkotni az eddigi cséplési ered­mények alakulásáról. A Bánságból jó búza minták érkeztek, ugyanígy a Bácskából is. E legfontosabb búzatermő területeken mennyiségre nézve jó középtermésre, sőt még ennél jobbra is lehet számítani. Igen jók a tót vidékről érkezett búzaminták is és e vidéken is mennyiségileg jó közép­termés várható. Valamivel kedvezőtlenebb minőségű minták érkeztek Felőmagyar­­országból, de a mennyiségi eredmény ott is teljessen kielégítő. Csak a Tiszavidéken látszik kedvezőtlennek a búzatermés. Az onnan érkezett búzaminták kot­aérett és nyomott szemeket mutatnak és mennyisé­gileg is a középtermés mögött maradnak. A rozs­termés az eddig érkezett min­ták szerint minőségileg jól sikerült, de azért még nem érkezett olyan rozs, mely a múlt évi ritka szép minőséget meg­közelítette volna. A mennyiségi eredmény azonban 5U°/0-kal bővebb, mint a múlt évi és panasz alig érkezett még egy vidékről is. Ki nem elégítők azonban az eddig érkezett árpa minták. Némely vidéken az árpa hirtelen érett, más vidéken pedig a sok zivataros eső következtében foltos. De a felső vidékekről azt írják, hogy a minőségek kielégítők. A zab aratás a július elején Irodalom. Déli harangszó. Versek. Irta: Újlaki Kor­nél Dezső. Irodalmi viszonyainkat figyelem­mel kisérve, konstatálhatjuk, hogy elég bő­ségesen jelennek meg nálunk verskötetek. Más kérdés azonban az, hogy szükséges-e valamennyiök megjelenése, illetve megfe­lelnek-e a közízlésnek és irodalmi követel­ményeknek? E kérdésre a leghatározottabb nem­mel kell felelnem. Nálunk a legtöbb verskötet azért íródik, mert szerzőjük erő­nek erejével a nyomdafesték dicsőségét akarja élvezni, minden magasabb cél és minden hivatottság nélkül. Az egyik min­den mélyebb gondolat, sőt minden tartalom nélküli sorokat rak egymás alá; a másik esetleges jó ötleteit, eszméit a verselési technika ismerete nélkül és kimimekkel teszi tönkre, de szerintük ez: költészet. Alapjában véve pedig ez nem más, mint merénylet a jóizlés, a helyes nyelvérzék ellen. Az évenként megjelenni szokott verskö­tetek közül bizony nagyon kevésről mond­hatjuk el, hogy derék munka és hivatott toll terméke. E kevesek közé tartozik az előttem fekvő mű, a kevés hivatottak közé tartozik annak szerzője, Újlaki Kornél Dezső is. Úgy technika, mint rímelés te­kintetében bravúrosan kezeli lantját. A leg­főbb azonban az, hogy nem üres húrokon játszik, hanem minden versében mélységes és szép gondolatokat, eszméket örökít meg. Könyvének tartalma összhangzásban van annak címével. A legtöbb költemény bibliai tárgyú, de még azokban is, amelyeknek alaphangja nem tisztán vallásos, hanem né­mileg villágias színezetű, még ezekben is bizonyos mélabús hangulat ömlik el hason­lóan a lassú máltósággal, komoly hangon imára hivó déli harangszóhoz. Nem elég­szünk meg a vaskos kötetben levő versek egyszeri elolvasásával, hanem újra meg újra olvasgatjuk azokat, s ennek nyomán bizonyos jóleső megnyugvás, felmagasztosult érzés tölti el lelkünket oly tulajdonság, amit még a hivatott költőknél sem mond­hatunk el mindegyikről. A könyvben van egy 5 felvonásos törté­nelmi színmű is. Címe: Magyar hűség. Én abban látnám a színházak igazi feladatát jótékony nevelő hatását és nemzeti hivatá­sát, hogy ilyen valóban sokat mondó, szép és sikerült darabokat adnának inkább a külföldről inportált lelket, erkölcsöt rontó arcpirító darabok helyett. A fentiekben ismertetett verskötet az el­mondottakon kívül azért is örömmel tölt el bennünket, mert szerzője, Újlaki Kornél Dezső, darázsi plébános — aki már több sikerült munkával gazdagította irodalmun­kat, illetve költészetünket szűkebb hazánk, vármegyénk szülötte. Mindenesetre dicsére­tére és díszére válik, hogy híveinek lelki gondozása mellett a költészet ápolására is szakit magának időt. t­ csinosan kiállított verskötetet ajánljuk mindazoknak a figyel­mébe, akik valódi költészetet akarnak él­vezni és egy hivatott költő lantjának válto­zatos hangjaiban szeretnek gyönyörködni. A mű ára 4 kor., diszkötésben 6 korona. Megrendelhető szerzőnél Darázson. _______________________________(gö.) a gép becsületesen visszaszolgáltatja, így cselekedett Nagy János is, mikor a gépen túl akart adni. Titokban hátul bedugott egy bankjegyet, mely aztán a hengerek se­gélyével a gép elején kijött. A parasztok természetesen nem tudták a gép furfangját, ők csak azt látták, hogy egy húszkoronást kiadott magából. Akadt is volna már vevő a gépre, kivel Nagy János 400 koronában akart megegyezni, Takács azonban elron­totta az üzletet, mert N így fizérméit levél­ben feljelentette a rendőrségnél. Nagyot már nem lehetett előállítani, mert megszö­kött és magával vitte szállásadója óráját, gyűrűjét; a gépet azonban o­t hagyta. Ta­láltak még a rendőrök a gép körül cifra rezet, bársonyt, melyekkel Nagy a gépet akarta díszíteni, hogy­ annak olyan legyen a külseje, mint egy előkelő bankópréshez illik. Az ártatlan masinát a rendőrség lefog­lalta. A valódi hírneves Málnász siculia, székely, gyógyforrásvíz főraktára­ és vezérképviselője. Baranya, Tolna és Somogy megyék terüle­tére Sch­achlitz Károly kereskedelmi ügy­nök Pécsett. Kapható gyógyszertárakban és fűszerüzletekben. Budapesten főraktár Lux M. drogueria, 5 uralkodott nagy hőség következtében szen­vedett ugyan, de gyengébb minőségek mellett érkeztek már igen szép kvalitások is. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Rosenth­al Márto

Next