Mohács, 1907 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1907-01-06 / 1. szám

ERK, 190? AMHAR, 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal Király­ utca 781. szám alatt. Kéziratokat vissza nem adunk. • . • VII. évfolyam. Mohács, 1907. január 6-án I. szám. MOHÁCS FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as ÚJSÁG Felelős szerkesztő : BARTA LAJOS Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : egész 8., fél 4., negyed évre 2 korona. — Egyes szám­ára 16 fillér. Kossuth újévi beszéde. Mohács, január 5. Megszoktuk már, hogy amikor a nemzeti közérzés ingadozóvá lesz, mikor kishitűség és kétely terjed el az országban. Kossuth Ferenc az,aki a nemzeti aggodalmakat kellő szín­vonalra szállítja és a nemzeti gondol­kodást a kellő irányba téríti. A forgandó idő sok politikust látott bukni, politikai tanokat látott el­értéktelenedni, megértük magának, a győzhetetlennek hitt szabadelvű párt­nak a bukását is, de elvek és egyéni­ségek devalválódása, intrikák és nyílt támadások dacára megtartotta a nemzet érzésében és gondolkodásá­ban Kossuth Ferenc azt a pozíciót, melyre őt a Kossuth név hagyomá­nya és saját egyénisége helyezte. Az elhangzott újévi beszédek közül az övével kell egyedül foglalkozni, mert a legtöbbet mond, mert nemcsak a miniszter programját, de az országos függetlenségi párt vezérének szózatát is tartalmazza. Annak a függetlenségi pártnak, mely mint eszmény, függetlenül attól, hogy kik tagjai, megalakulásának első pillanatától kezdve letéteményese volt a 48.-i gyász óta elnyomott, forrongó szabadságvágyainknak, an­nak a pártnak, mely ép akkor, mikor a negatív kisebbségből uralkodó és kormányzó párttá lépett elő, készül megcsúfolni a 48-as eszme demok­ratikus, liberális, nemzeti tartalmát... . . . .A párt egységessé, nagygyá, az ország többségévé tett . . . . . . Megtörtént az, hogy a függetlenségi párt anélkül, hogy elveinek összességéből egyetlen egy porszemnyit is engedett volna, részt vehet az ország kormányzásában. . . . A helyzet, amelyben vagyunk, kétség­telenül nehéz. Nehéz, de egészen tiszta. Tiszta ámbár ellenfeleim, akik a nemzeti eszmé­nek is ellenségei, mindent elkövetnek, hogy a helyzet tisztaságát megzavarják és nem riadnak visza semmi eszköztől, azért, hogy lehetőleg új zavart, új krízist idézzenek elő, bármi legyen is ennek az új zavarnak és krízisnek esetleges következménye a a nemzet, a haza jövőjére nézve. Ennek, dacára a helyzet mégis tiszta marad . . ... A függetlenségi párt ráállott arra, hogy a küzdelem ne tisztán függetlenségi alapon folyjék le, hanem hogy csakis addig menjen a függetlenségi párt a maga követeléseiben, ameddig a többi pártok őt követni képesek. . . . Akkor jött létre, tisztelt barátaim, az a kibontakozás, amely most is tart. Létrejött koalíciós alapon, létrejött úgy hogy nem egy pártkormány, hanem a koalíciós kormány vette át az ország ügyeinek vezetését egy tisztán körvonala­­zott programmal olyan programmal, mely­ben nem volt egy szemernyi elvfeladás sem a függetlenségi párt részéről. ... Itt áll az ország előtt egy kormány, amely megállapított és az ország által el­fogadott programja létesítésen dolgozik. . . . Biztosíthatom tisztelt barátaimat,­­ hogy az előadott programot ker­esztül is viszem. Keresztül viszem sokkal hamarább, mint azt általában viszik és keresztül viszek még olyan dolgokat, amelyeket programomban elő nem adtam, de amelye­ket az ország, a függetlenségi párt látni s leginkáb következményeiben érezni fog. ... A nagy választási reformot keresztül fogja vinni a kormány . . . . . . Természetes, hogy vannak türel­metlenségek, vannak nyugtalanságok. Ter­mészetes ez azért, mert ez a koalíciós pártoknak természetes állapota, kivált midőn olyan pártok szövetkeztek, amelyek ellen­zéki tevékenységekhez voltak szokva. Természetes ez továbbá azért, mert a függetlenségi pártnak óriási diadala az országban féltékenységeket idézett elő, és természetes, hogy a függetlenségi pártban nyugtalanság van azért is, mert a párt nem látja, hogy programjának legfőbb pontjai ez idő szerint megvalósíttatnának és mert a párt érzi, hogy a vidéken ellene szervezkednek. Ellene szervezkednek azok, akik remélik, hogy a függetlenségi többsé­get megdönthetik abban az irányban, hogy feltámad ismét a régi rendszer.“ Kossuth Ferenc újévi beszédéből vettük ezeket a tételeket és egyen­ként kívánunk foglalkozni velük. Vajjon tényleg úgy van-e, nem engedett-e a függetlenségi párt elvei­ből? A tavaszi kiegyezés tényleg nem követelte meg a függetlenségi párt elveinek feladását. Ez abszurdum is lett volna akkor, mikor a békekötés egy­ oly csatát zárt l­e, melyben még­­13.§m. történt meg a kldöntő ütközet és amelyben a másik hadviselő fél, a király, sem adott föl semmit a maga elveiből és éppen akkor, mikor a függetlenségi párt óriási diadallal több­séggé avangált elő. Elveit tehát a függetlenségi párt nem adta föl, de hogy elveinek szelleméhez hű lenne ott, ahol a dolgok lelkéről van szó, azt nem lehetne mondani. „ Csak addig menjen el a füg­getlenségi párt, ameddig őt a többi párt is követni képes“. — Nem természetes-e, hogy az ilyen lemon­dás a viszavonulás és elvfeladás jellegével bír? A nemzet közérzése fizikai hatásoknak van kitéve. Már­pedig szeme előtt sehol sem látja azokat az akadályokat, melyek megbénítanák radikális szabadságvágyait. A nemzet látja, hogy földje kövér, hogy karja erős, a paktum pedig rég köttetett. Egy ilyen fegyverszüneti okmány, akár­hányszor hirdetik is ki, magyarázzák is el, kivonul a nemzeti köztudatból. A vér kering, az élet lüktet, a nem természeti, csak önként fölvett bilin­cseket nem szereti . . . Ezért, hiába a legvilágosabb magyarázat is, az ország nyugtalan, bizalmatlan és tü­relmetlen lesz mindaddig, míg a füg­getlenségi párt a 67-esekkel együtt a paktum kocsija elé lesz fogva. Az előadott program keresztülvite­lét illetőleg a nemzet legjobban Kos­suthban bízik. Bár nem ő a kormány feje, mégis ő képezi annak súlypont­ját, ő adja meg a nemzet bizalma számára a garanciákat. A választási reform azért mégis nyugtalanít ben­nünket, mert hiszen keresztül lehet vinni egy reformot úgy, hogy a nem­zetnek nem árt , de a demokrácia követeléseit sem elégíti ki. És kevés bizalmunk van a mágnásokkal meg­rakott parlamenthez, mely csak az imént mutatta ki, hogy a középkort szeretné visszaállítani . . . Szóljunk a „türelmetlenekről“ is. kapható : Szász és Társánál Moll íron. -V

Next