Mohács, 1907 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1907-01-06 / 1. szám

4, hogy taliánok és az ármentesítő az ő szűk­­keblűségig menő lokálpatriotismusával fel fog sülni . . . De ez nagyon komoly dolog és a mi publikumunk nem sokat törődik ilyennel. El­megy sétálni és derült arccal olvassa a pécsi állatvédők legújabb fatáblás útmenti hirdetéseit ! „Ne kínozzuk az állatokat, mert aki a madarakat és házi állatokat szereti rossz ember nem lehet.“ Szegény Petőfi, ha tudta volna !! . . . Sokan úgy magyarázzák ezt, hogy az ál­latvédők csirke becsináltra gondoltak — és a madarak ? — fogoly­pecsenye. Hony soit qui maly pense !­ Ők hát bizonyára nem rossz emberek. Még a színitársaság szép szeműjéről, Gyöngyössyről mesélek valamit. Ugyan azt mondják, hogy nem mese. A múlt héten készülődtek az,,Ember Tragédiájáéra. Gyön­gyössy adta Éva szerepét. Nagyban dicse­kedett az Otthonban egy bohém kompániá­nak, hogy milyen ragyogó szép lesz ő az ő Éva kosztümjében. Ekkor jött oda a színészei egy barátja, a­kinek fülébe cseng­tek Gyöngyössy utolsó szavai. Eljárt a szája és rámondta, hogy ő is szeretné Gyön­­gyössyt mint Évát látni. A színésznő belement a tréfába és készséggel ajánlott fogadást, hogy holnap este megláthatja, előadás után eldől a fogadás. A színészet barátja azon boldog hittel ment másnap színházba, hogy elveszti a fogadást. Végig nézte az „Ember tragédiáját“, alig várva, hogy vége legyen. Aztán elment vá­rakozni Gyöngyössyre. Az kacagva ment társaival az Otthonba. Lassú terefejében telt az idő és a várakozó úr kérdőleg né­zett Gyöngyössyre. A színésznő elértette, felkacagott és ünnepélyesen kijelentette, hogy ma a színészet barátja fizet, mert elvesztette a fogadását. — No már arról tudnom kell nekem is , csodálkozott az áldozat. — Szerencsétlen — förmedt rá Gyön­gyössy három óra hosszat látott mint Évát az „Ember tragédiájá“ ban . . .! A többit a társaság kacaja nyelte el. És a szerencsétlen fizetett. Polgár Sándor­­ ral folytatott, egy filozófiai sarokpont, melynél meg kell álni és elmélyedni . . . És az embert különös sejtések borzongatják, elgondolva, hogy e bátor leány mezí­telen felső testének, mint puszta mű­vészeti eszköznek bemutatásában — a jö­vő gondolati forradalmai cikkeznak... Jegyzetek a hétről. Mohács, január 5. Ha valaki a magyar delegációban olyan hangon beszélne a trónörökösről, mint azt Stein osztrák delegátus tette, mondván, hogy a trónörökös — táborszernagyi minő­ségben zsugori, törvényellenes piszkosságo­kat mivel, elszörnyednék az egész ország, és attól tartanánk, hogy a pragmatika szankció viszonossága rögtön fölbomlik és egymillió osztrák szuronynyá változik. Ausztriában — jövőre Stein talán miniszter lesz.* Mikor a daganat érik, fáj. A daganat­ból fakadt kelés még gyötrelmesebb. Szerbia most kelevényei közt hánykódik... érik a kelés és hivatalosan világgá hirdetik: mi egészségesek vagyunk. És a nagy betegek odalenn Belgrádban, akkor fogják csak beismerni, hogy betegek, mikor az események radikális kúrája, végkép kigyó­­gyítja őket — amúgy Sándor királyosan. * Miss Maud Allan, az amerikai táncmű­vésznő tegnap este Budapesten a Royal szállóban mezítelen felső testtel, szóló vonaltáncokat járt. És ez a különös és bátor teremtés evvel a tettével,­­ nem testi, hanem gondolatai misztikumok füg­gönyeit lebbenti egy pillanatra szét . . . Beszélgetése, melyet táncáról egy újságíró­ é­­­r­e­k. Mohács, január 5. Nem átkozlak . . . Nem átkozlak, hogy a szivem megtépted, Még egy könyet se hullatok te érted, Majd kiáltod te nevemet a szélbe — Oh, de nem lesz, ki a hangod megértse ! Suttogod még nevemet a virágnak, Dalolod még szerelmem a madárnak, Gyermekednek hűségemet regéled, S a szivednek, hogy az enyém mivé lett! Somló Sándor. — Újévi üdvözlés. Az uj esztendő al­k­almából a főszolgabírói hivatal teljes tisztviselői kara tisztelgett Szinkovich Ká­roly főszolgabírónál a főszolgabírói hiva­talban, ahol Eötvös Gusztáv szolgabiró üd­vözölte a főszolgabírót. — Felgyógyult bíró. Kelemen László dr. a mohácsi járásbíróság rokonszenves albirája, ki, mint arról sajnálattal értesül­tünk, több napig influenzában szenvedett és emiatt távol maradt hivatalától, már ismét elfoglalta hivatalát. — A városház épitése a vármegye gyűlé­sen. A Mohács nagyközség közönségét új­ból két részre osztó városházépítési kérdés, mint már múltkor jeleztük, valószínűleg a f. hó 14 én tartandó rendkívüli vármegye­­gyűlés elé kerül. A Dr. Ráll János és tár­sai által benyújtott fellebbezést ugyanis Szinkovich Károly főszolgabíró még jókor fölterjesztette ahhoz, hogy a mosta­ni közgyűlés napirendjére legyen tűzhető. A vármegye a maga hatáskörében nem döntheti el, hogy a nagyközség hova épít­se az új városházát, de bírálat alá veheti gazdasági és városfejlesztési szempontból a megfellebbezett terveket. A vármegye el­sősorban a főszolgabíró véleményét hall­gatja meg. Szinkovich Károly véleményes jelentésében nem foglalt sem egyik sem másik hely mellett állást. Jelentésében csak azon meghozott határozatnak megsemmi­sítését véleményezte, mellyel a közgyűlés a városházának a mostani helyen leendő felépítését mondta ki. Véleményének indo­kolását a közgyűlés zavarosságába, az ügyrend megsértésével való határozathoza­talba helyezte. Van rá r­eményünk, hogy a vármegyegyű­lés a hibás határozatot meg­semmisíti és akkor megint megkezdődik a városházaépítés körül a harc. — A baranyai uj jegyzőségek és Mohács. A belügyminiszter már régebben 14 új baranyai jegyzőség létesítését hatá­rozta el. Annnak idején meg is indult a községek versengése az uj jegyzőségekért. De hát a 14 új jegyzőség még mindig csak papiroson van meg. A mohácsi járást egyébként az új szervezkedések nem érintik. A kölkedi jegyzőség újjászervezésé­­vel új jegyzőség-alakulás nem várható. A kölkedi új körjegyzőség azonban nem tartozott még a tervezett 14-hez. Az új jegyzőségek szervezésénél sok baj lesz a községi járulékok megállapítása körül. Ezt mutatja a Kölkedi alakulás is, melyhez tartozó községek a községi járulékok ellen már a harmadik fórumhoz fellebbeztek. Most a belügyminiszter úgy döntött, hogy ideiglenesen maradjon Kölked a mohácsi, Hercegszabar a lánycsóki, Bár a som­­bereki körjegyzőség kötelékében. — Az iparhatósági megbízottak megala­kulása. A mohácsi iparhatósági megbízottak vasárnap délután tartották Németh Károly szolgabíró elnöklete alatt alakuló ülésüket. A megbízottak elnökké Herger Alajost vá­lasztották, jegyzőül Molnár Márkus városi dijnokot rendelte ki a főszolgabíró. A kü­lönböző csoportok a következőképen ala­kultak meg. Az iparhatósági és ipartestü­leti lajstromok ellenőrzésére kiküldettek: Herger Alajos, Tertinszky Gyula, Mojzes Ferenc, Rosenthal Izidor. A tanonciskola látogatására kiküldettek: Kohn Manó,Thon­­heiser Antal, Fischer Lajos, Trebitscher Gyula A műhelyek vizsgálatára kiküldettek pá­ronként: Toldy Károly és Schmieder Vil­mos ; Dobszai Mátyás és Klaska Mátyás ; Lacher János és Leovics János; Hernhut Zsigmond és Majsics Soma. A gyárak meg­szemlélésére kiküldettek: Bárány Lajos, Brkits Dávid, Speri István, Weisz Vilmos. — A dalárda mulatsága. A mohácsi dalárda február hó 9 ére tervezett mulatsá­gának programját a rendezőség megváltoz­tatta. Az idénre ugyanis lemondott a da­lárda a művészi hangverseny rendezéséről, és azért elmarad a tervezett női kar sze­repeltetése is. A dalárda a februári mulat­ságnak tréfás jelleget óhajt adni, ami le­hetetlen lenne komoly művészi hangver­seny mellett. A dalárda az est folyamán két számban fog szerepelni, a programm többi részét szóló számok töltik be. A dalárda az est kedélyességének fokozására meghívja Pécsről Haksch Lajost, a Pécsi Dalárda ezidőszerinti karmesterét. — A rendőrtanfolyam megnyitása. A Szinkovich Károly főszolgabíró lelkes kez­deményezésére szervezett rendőrtanfolyam megnyitása csütörtökön d. u. 5 órakor ment végbe. Szinkovich Károly főszolga­bíró nyitotta meg az előadások sorozatát miután a rendőröknek a tanfolyam céljait megmagyarázta. A tanfolyamnak 18 hallga­tója van: 14 közrendőr és mezőrendőr a két rendőrőrmester és két a tizedes vesz részt. A tanfolyam előadóinak száma is gyarapodott kettővel : Eötvös József útbiz­­tos az útrendészet, Kardos Géza csendőr­őrmester pedig a szolgálati és gyakorlati szabályzat előadására vállalkozott. Az elő­adás helyéül most már végérvényesen a városháza kis tanácsterme van megállapít­va, az előadások ideje pedig naponta d. u. 5—7 óra. — Boda Károly előadása a „Polgári Olvasókör“ ben. December hó 30-án a so­rozatos előadások folyamán Boda Károly tanító lépett az előadói asztalhoz. Az elő­adás anyagát a részletes növénytermelés­ből, a búza és ennek fálfajai képezték. A 4000 fajra menő búzából érintve a tönke tönköly és alakort főleg a csupasz és poly­­vás, valamint a szakálas és szakáltalan búza termelést vitatta meg körülményesen. A búzát megelőző előnövény ismertetése után a talaj foszfor anyagának szaporítá­sára, a szuperfoszfát és Thomaszsalak, műtrágyák használatára hívta fel a hallga­tóság figyelmét, jól körülírva a műtrágyák miként való használatát és mennyiségét két, holdanként. A vetőmag fél százalékos rézgálh­oldattal való csavazását, amennyi­ben ily eljárással az üstökgomba csirája megöletik , mint elengedhetlen teendőt emelte ki. Ezután a szórva vetés és sorba vetés előnyének és hátrányainak kimutatása következett. A vetőgép beszerzését társu­lás útján ajánlotta keresztü­lvihetőnek. A búza téli és tavaszi ápolásának módjai után nem kerülve ki a hengerezés és fo­­gasolás kellő időben való alkalmazásának előnyeit, a búza túlfejlődésének okszerű megakadályozására tért át. A búza állati és növényi ellenségeinek és ezek ellen való védekezési módok megbeszélése után a jégverés ellen a jégkárbiztosítást sürgette. A búza érettsége 1800 hőegység megkö­tése után állván be, az aratási teendők helyes és a kellő időben való megtételét Mohács 1907. január 6.

Next