Mohács, 1908 (8. évfolyam, 2-13. szám)

1908-01-12 / 2. szám

4.________________________________________ _ Kinevezés: Benyovszky Móric gróf, Baranyavármegye főispánja, Király Pált díjta­lan közigazgatási gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a szentlőrinci járási főszolga­bíró mellől, a mohácsi járás főszolgabirája mellé rendelte. — Személyi dir. Jelinek Sándor hadap­ród tiszthelyettes, a mohácsi szakaszparancs­nokság ideiglenes vezetését f. hó 10-én át­vette. — Szabad tanítás Mohácson. Múlt, számunkban megemlékeztünk már röviden a Mohácson 1908. január 26-án megkezdődő szabadtanításról, melynek élén a közszeretet­ben álló Keserics Ferencz apátplébános áll. Az előadások sorrendje, amelyek a mohácsi kath. legényegylet nagytermében délutánon­­kint 5—7 óráig lesznek megtartva, a követ­kezőkben nyert megállapítást. 1908. január hó 26-án „Megnyitó beszéd“ tartja: Keserics Ferenc apátplébános, ezt követi az első elő­adás „A szocializmusról és a sztrájk jogo­sultságáról* tartja: Dr. Prakatur Tamás ügyvéd. 1908. február hó 2-án »Az ipar múltja céh rendszerek és az ipari fejlődés* tartja: Eötvös József kath legényegyleti igaz­gató. »A nők hivatása a társadalomban” tartja: Mojzis Imre kath. legényegyleti elnök. 1908. február hó 9-én »Az ipar jövője« elő­adja: Seregly László tanító. »A kath. nép­szövetségről« előadja: Ambach Mihály nagy­­nyárádi plébános. 1908. február hó 23-án »A bűntényekről és kihágásokról« előadja: ifj. Eötvös Gusztáv szolgabiró. »Adóügy és közterhek most és régen« előadja: Halmos József járási számvevő. 1908. március hó 8-án »A vallás és erkölcs általánosságban« előadja: Keserics Ferenc apátplébános. 1908. március hó 2-én »A selyem tenyésztésről« tartja: Mérey Sándor selyemtenyésztési fel­ügyelő. 1908. március hó 29 én »Közegész­ségügy. Tuberkolozis, vetített képekkel ilusz­­trálva« előadja: Dr. Rüll János igazgató főorvos. 1908. április hó 12- én »A természet Hogyne ! Mikor a barátai nappal váltig gra­tuláltak neki. — Hej Bodánosz, Bodánosz ! Nagy kópé vagy te ! Hát édes az isteni Frodika csókja mi ? Mire Bodánosz a legkomolyabb arckifeje­zéssel mondá : — Gentleman ilyen dolgokról nem nyi­latkozik . III­Zsigrayné kis szünetet tartott a mese­mondásban. Boda úr szólalni akart, de meg­előzte : — Megálljon ! Még hátra van a mesém vége. Tehát a szegény Afrodite próbát tett még több gavallérral. A számukat nem tudom, elfelejtettem azóta, hogy tíz közül, ha egy akadt, aki föláldozta a hiúságát a szerelmé­nek ... Az Istennő elkeseredve szállott vissza az Olympusra a földről, ahol oly szomorú tapasztalatokat ten a férfiak diszkréciójáról. Boda sértődötten állott föl : — Asszonyom tehát azt hiszi, hogy én is... — Én csak azt hiszem, — felelt jókedvűen a szép asszony — hogy szerencséjük a fér­jeknek, hogy a gavalérok annyira szeretnek a hódításaikkal dicsekedni. Ha a gavallérok mind igazán titoktartók volnának, sokkal kevesebb erényes asszony volna a világon. Hanem már most sietek vissza a bálterembe. És mielőtt udvarlója felelhetett volna neki, már eltűnt a fák között, a kivilágított, zen­gő bálterem felé. tudomány befolyása az emberi fejlődésre« tartja: Kisszély Andor. »A babonáról« tart­ja: Horváth János belvárosi segédlelkész. Vállalkozott még egy előadásra Sipos István, teológiai tanár. Felhívjuk városunk közön­ségét, hogy a nemes célt szolgáló előadáá­­­sokon, amelyeken mindenki valláskülönbsé­g nélkül megjelenhet, minél sűrűbben rés­zt venni es ne mulasszák. — Elöljáróság választás Mohácsom. Községi életünkre nézve nagy fontossággal biró választás, az elöljáróság megválasztása, f. hó 9-én délelőtt zajlott le Német Károly szolgabiró elnöklése mellett. Az izgalmasnak ígérkező választás szokatlanul simán folyt le. Szokody Árpád, aki mellett komoly ellen­jelöltként Bárány Lajos és a volt bíró Jahoda Ede szerepeltek, egyhangú válasz­tással jutott a bírói székhez. Bízunk benne, hogy az újonan megválasztott bíró szemé­lyéhez fűződő remények, akit polgártársai méltónak találtak a birói tisztségre, teljesed­ni fognak s hogy állásával járó feladatokat és kötelességeket nemes becsvággyal lanka­datlan komolysággal és komoly közhasznú munkássággal fogja teljesíteni. A többi elöl­járói tisztségekre a következők választottak meg. Albiró lett : Kalenics András. Esküdtek az 1. kerületben : Dobszay Antal, a második­ban : Verbán József és Mándics Illés, a har­madikban : Mihajlovics Gábor, negyedikben: Bakó György, ötödikben : Kovács István, pénztáros : Lipokátits János, közgyám : Kloinbauer Alajos. — Tisztújító közgyűlés a Casinóban. A mohácsi Casinó egyesület f. hó 6-ikán dél­után 4 órakor tartotta tisztújító közgyűlését, a casinói tagok nagy érdeklődése mellett. A közgyűlés lefolyását a következőkben ismertetjük. Németh Lipót elnöknek a köz­gyűlést megnyitó beszéde után, az egyesü­letnek 1907. évi működéséről szóló jelentés került felolvasásra. A jelentés hű képét nyújtja az elmúlt évi mozgalmas caszinói életnek. Tudomásul vette a közgyűlés az 1907. évi zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését, mely szerint 5322 K 38 fill, bevétellel szemben 5030 K 90 fill. kiadás merült fel. A pénztári marad­vány ezek szerint 291 K 48 fill. A f. évi költségvetés szerint bevétel lesz 5971 K 48 fill, és ugyanennyi kiadás. A tagsági díjak az 1908. évben nem változnak. A tisztújítás, amelyet Varga Alajos ügyvéd vezetett a következő eredménnyel végződött. Elnök lett: Német Lipót, alelnök : Wolf Zsigmond, igazgató : Dr. Andrits Tivadar, pénztáros : Dr. Rüll Béla, I. jegyző : Dr. Bernáth Samu, II. jegyző : Dr. König Antal, I. könyvtáros : Boda Károly, II. könyvtáros : Kerekes János, ügyész : Varga Alajos. Számvizsgáló bizottsá­gi tagok: Gouth Lajos, Sepae Elek, Halmos József, Simonkovits Mihály, Sperl Márton. Választmányi tagok: Auber Károly, Beck Alajos, Brand Ede, Bene Károly, ifj. Eötvös Gusztáv, Jagics József, Kammerer Miksa, Dr. Kaufmann József, Keseríts Ferenc, Kloin­bauer Antal, Dr. Konc Adolf, Krivitz Tamás, Kisszély Andor, Materényi János, Margitai Péter, Miskolci Sándor, Porgányi Lajos, Dr. Popper Manó, Dr. Réder Károly, Dr. Rüll János, Szinkovich Károly, Szlamay Béla, Tornai Gyula, Wilfinger Pál. Választmányi póttagok: Tauszik Antal, Visy Lajos, Dr. Miskolcy Gyula, Rosenthal Izidor, ifj. Schmidt Károly, Vida Dezső. Végül kisor­­soltatott két drb. 60 koronás kötvény, amelyek Német Lipót és Freitag Lajos örököseinek birtokában vannak. — iparosok sérelme. (Az I. osztályú keresetadó.) Régi panasza az iparososztálynak,­­ hogy a munkásokra kivetett I. osztályú kere­setadót nekik kell megfizetni. Pedig ez ép oly indokolatlan, mint a­milyen törvényes alapot nélkülöző. Nincs egyetlen paragrafusa a vonatkozó törvénynek, mely azt írná elő, hogy a hetifizetéses munkások I. osztályú keresetadóját a munkaadó tartozik fizetni. Ellenben olyan rendelet, mely az adófizetés alól felmenti az illetőket, igenis létezik, csak kevesen ismerik. Jó szolgálatot vélünk telje­síteni az amúgy is sok mindennel terhelt ipa­rososztálynak, amidőn eme körülményre felhívjuk a figyelmét. A pénzügyminiszter 18­­8. évben 76.785. szám alatt körrendeletet bocsájtott ki, a­melyben szabályozta a gyá­rakban és iparosműhelyekben alkalmazott egyének adóztatását, illetve kimondotta, hogy ezek a munkások napszámosoknak tekinten­dők, miért is keresetük után adó alá nem vonhatók. Ez a miniszteri rendelet tehát világosan kimondja, hogy a heti fizetéses ipari munkások nem vonhatók adó alá s igy az azokra kirótt adóval a munkaadó meg nem terhelhető. Ha ez — régi gyakorlat alapján — mégis megtörténik : az iparos ez ellen­ jogorvoslással élhet s a fenti számra hivatkozva tiltakozhatik a súlyos megadóz­tatás ellen. — A betű öl. Köztudomású dolog, hogy az állandóan szellemi munkával foglalkozó emberek szerveit leghamarabb kezdi ,ki az idő vasfoga. Kevesen tudnak azonban róla, hogy ez a közmondás »a betű él« nemcsak átvitt értelemben, hanem a szó legteljesebb értelmében is megáll és végzi romboló mun­káját. A szellemi munka, amely betű nélkül el sem képzelhető, nemcsak a­z emberi szerve­zetben, hanem az egész szerves világban érezteti romboló hatását. Szinte hihetetlenül fog hangzani, ha elmondjuk, hogy a kultúra terjedésével erdőségek pusztulása jár együtt. Minél több betűt rovunk papirosra, annál több faanyagot pusztítunk. A papiros fő al­kotó része ugyanis a fa. Egész erdőségeket pusztít ilyformán évről-évre a betű, amely papiroson lát napvilágot. Ebből az erdősé­geket pusztító munkából lapunk kiadóinak nyomdája ezután az eddigieknél fokozottabb mértékben veszi ki részét. Rosenthal Márk és Fia cég nyomdája ugyanis a közelmúlt napokban kibővítette üzemét és a nap-nap után fokozódó igények kielégíthetése céljából olyan tökéletes szerkezetű gyorssajtót állított föl, amely vidéken valóságos látványosság számba megy. A gyorssajtó, amely motori­kus üzemű óránként 1600 nyomást produ­kálhat. Ezzel a legújabb szerkezetű gyors­sajtóval lapunk kiadói a legművésziesebb kivitelű nyomdai termékeket állíthatják elő. Itt említjük fel, hogy lapunk mai száma már az új gyorssajtóból került ki. — Tisztújítás az Iparosok Olvasóköré­ben. A Mohácsi Iparosok Olvasókörében f. hó 5-én d. u. 3 órakor tartott rendes évi tisztújító közgyűlés lefolyását a következők­ben ismertetjük: Kleinbauer Antal elnök üdvözölvén a nagy számban megjelent egye­sületi tagokat annak megállapítása után, hogy a közgyűlés az alapszabályok értel­mében a jelenlevők számánál fogva hatá­rozatképes , megnyitotta a közgyűlést. Majd meleg szavakkal köszönte meg a tagoknak, úgy a maga mint tiszti társai nevében a m. é. közgyűlésen személyeik iránti megnyilatkozott bizalmat. Felolvasta ezután az egyesület 1907. évi működéséről, vagyoni állapotáról és az egylet belügye Mohács 1908. január 12

Next