Mohácsi Hirlap, 1914 (4. évfolyam, 2-113. szám)

1914-02-12 / 13. szám

1914. február 12. MOHÁCSI HÍRLAP A szerkesztő üzenetei. A „H. V.*-nek. Azt hittük, hogy a lapunk hasábjain „Egy katholikus pap“ aláírással megjelent cikk írója maga fog reflektálni a „M. V.“ X-y-nak írt üzenetére, de mivel úgy vesszük észre, hogy érvek hiányában szerkesztői üzenetekbe szorított válaszadáso­kat ő erre érdemesíteni nem hajlandó, kötelességszerüleg tehát magunk tesszük meg rá észrevételeinket. Senki sem vitatta, — maga a cikk írója sem — hogy a pa­poknak ne lenne természetes joga bármely politikai meggyőződést vallani, azonban arról, hogy a papi er­kölcsökkel összeegyeztethető-e egy lopott pénzen s a korrupció hajmeresztőbb eszközeivel létrehozott uralom erősítésén munkálkodni,­­ már lehetne diskurálni. A fölszentelt pap fölszentelt paptársainak e súlyos hibá­ját annál inkább kötelességszerűleg teheti szóvá, mert ezzel míg egyrészt a klérus jó hírnevén esett csorbák szaporodását igyekszik korlátozni, addig másrészt haza­fias kötelességet is teljesít. Mert nem képezheti vita tárgyát, hogy egy bűnös, alkotmány­romboló s az or­szágot nemzetiségeknek, Ausztriának egyaránt kiszol­gáltató kormány ellen hazafias kötelesség minden vona­lon fölvenni a küzdelmet. Ezt nem csak „pártszenve­­dély“-ből, de a legelemibb tisztességérzetből kifolyólag is meg lehet cselekedni. Maga Krisztus is megismételné a jeruzsálemi templomban véghez vitt műveletét, ha most egyházának papjai között teremve megpillantaná kö­zöttük azokat, akiket a „M. V.“ követendő példakép­pen állít az olyan tiszteletre méltó egyházi férfiú elé, mint a­milyen a mi lapunkba irt cikknek az írója. Laptulajdonos és kiadó: FRIDRICH OSZKÁR. 3 Gyula, Hornung János, Jankovits István, Mül­­lerlei Ferenc és Simonkovits János. Ezután a közgyűlés elfogadta Keseríts Ferenc indít­ványát, hogy még a folyó évben vetítő­gép szereltessék be. — Az ujságárverés után a közgyűlés véget ért. — Egy tárca-cikk-sorozatról. Lap­társunk vonal alatti részén egy igen legális űr tollából eredő tárca-cikksorozatot olvasunk immár három hét óta. Az első Tisza István­ról, — szerinte a „modern nagy nemzeti hős“­­ről — sz­ólt, a másik nagyszigeti Szily Tamás, a harmadik Szenge Ferencről. Ha így tart, akkor három hét múlva bizonyára majd Borics Vászlóról is fogunk valamit olvasni. »Hős, mindannyiuk a maguk nemében. Tisza meg éppenséggel „hős“ is, „modern“ is egy személy­ben. A hősiessége abban nyilvánul meg, hogy mesésen tud védelmi állásba helyezkedni a palotaőrök, rendőrök, csendőrök sorfala mö­gött, bátran zúzza össze a magyarság minden féltve őrzött kincsét s „modern“, mert a til­takozni merészkedő képviselőket a legmoder­nebb sportfogással, a dzsiu-dzsiu-val, no meg egynéhány boxolás segedelmével távolíttatja el a parlamentből. Hát eddig csak meg len­nénk ezekkel a tárcacikkekkel, de kiváncsiak vagyunk, milyen erényekről szól később az a dicséret, ha majd a Borics Vászóknak az „alkotmányos élet“ modernizálása körüli fára­dozásairól lesz szó­­! — A Nőegylet t­eveszélye. Az Első Mohácsi Jótékony Nőegylet február hó 21-én a Mohácsi Kaszinó helyiségében saját pénz­tára javára tánccal egybekötött műsoros tea­estélyt rendez. Belépő dij személyenként 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete 6 óra­kor. Hideg ételek és italokról a nőegylet gondoskodik. Az estély műsora: 1. „A va­dász bosszúja.“ Gróf Zichy Gézától. Sza­valja: dr. Schmidt Miklós. 2. „Papillons.* Schumanntól, op. 2. Zongorán játsza: Albrecht Károly. 3. „Dalok.“ Szentgálytól. Énekli az alkalmi vegyeskar. 4. „Melodráma.“ Szavalja: Miskolczi Ili. Zongorán kiséri: Albrecht Ká­roly. 5. „Tréfás szimfónia.“ Előadja az al­kalmi vegyeskar madárhangokkal. Előadás után büffé, ezt pedig tánc követi. — A piros betűs napok a­­ bíró­ságoknál. Az igazságügyi államtitkár, a bíró­ságok és az ünnepnapok tárgyában a legutóbb a következőleg nyilatkozott: „Az igazságügyminisztérium mintegy másfél évvel ezelőtt foglalkozott ezzel a kér­déssel, még a pápai bulla megjelenése után és az igazságügyminisztérium rendeletet bo­csátott ki. Ez a rendelet hivatkozik arra, hogy X. Pius pápa a híveket fölmentette a misehallgatás kötelessége és a szolgai munka alól Úrnapján, Karácsony, Húsvét és Pün­kösd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldog­­asszony napján (február 2-án), Gyümölcs­­oltó Boldogasszony napján (március 25-én) és Kisasszony napján (szeptember 8-án). E napoknak ünnepi jellegét azonban nem szüntette meg. Ennél fogva a megjelölt napokat az igazságügyi hatóságoknak to­vábbra is ünnepnapoknak kell tekinteniük. Ezeket a napokat a királyi bíróságok, a királyi ügyészségek részére kiadott hiva­talos naptárban továbbra is piros betűkkel tüntetik fel.“ Ergo : a hivatalos napokat délelőtt meg­tartják a bíróságoknál. A hivatalnokok szá­mára csakis félünnepet jelentenek a piros betűs napok továbbra is.­­ Álarcos farsangi táncestély lesz húshagyó kedden e hó 24-én a „Mohácsi Iparosok Olvasókörében“, melyre ma küldik szét a meghívást a kéri tagoknak. Ez alka­lommal nem cabaréval, vagy más műsor­­számokkal kezdődik az estély, hanem a régi szokáshoz híven a legszebb magyar tánccal: a csárdással. Amint a rendezőség sürgés-forgá­sából és a meghívásból látjuk, az estély nem kizárólag táncból fog állani, lesz ott néhány rendkívül érdekes és falrengető nevetést ki­váltó igazi farsangi jelenet is, melyeket azon­ban a rendezőség meglepetésnek tartogat. Azt hisszük, hogy a meghívóban is jelzett szalon tangónak,­­ ennek az újabban diva­tos, de Mohácson még nem igen látott új táncnak a bemutatása, melyet négy bájos leány és kitűnő táncos fog elrejteni, nagy közönséget fog a kör termébe varázsolni. Az estélyről legközelebb bővebben. — Cabarés táncvigalom Dárdán. Szombaton tartotta a dárdai kaszinó ezidei táncvigalmát, melyet egy cabaré előzött meg. A sikerült mulatság műsora igen elmés és valóban mulattató darabokból állott. — Liszt Rhapsodie Hongroise-et Tajcs Etelka játszotta, elragadva játékával a hallgató közönséget. Dr. Késmárky István pécsi jogakadémiai igaz­gató helyes irányelveket jelölt ki a női jogokért való küzdelemben, ami felolvasása tárgyát ké­pezte. Arany János „Rachel siralmá­­t Ver­esek Gyula adta elő nagy sikerrel, Takács Etelka zongora­kísérete mellett. P. Nagy Al­bert „Nefelejts koszorú“ c. magyar ábrándját Rózsa Jolánka tiszta és erélyes intonálással, szabatosan adta elő zongorán. Kőberling Ká­roly pécsi tanár a „Humoreszkek“ előadásával tartotta folytonos derültségben a közönséget s ott is jó elbeszélőnek és kitűnő utánzónak mu­tatkozott be. Garay Ferenc a kaszinó jegyzője, Rózsa Jolánka zongora-kísérete mellett éne­kelt műdalokat csengő soprán hangon. Ez­után tánc következett, ami a reggeli órákig tartott. — Gyengeelméjűek, gyengetehetsé­­gű­ek felvétele. A borosjenői (Arad megye) gyógypedagógiai nevelő és foglalkoztató áll. Intézetben az 1914/15. tanévben több gyenge­elméjű és gyengetehetségü növendék vétetik fel. Szegény Borsnak ingyenes elhelyezést nyer­nek. Prospektust ingyen küld az intézet igazgatója: Csapó György. — A Mohácsi Kereskedő Ifjak Egye­sületének táncestélye. Folyó hó 7-én tar­totta meg a „Mohácsi Kereskedő Ifjak Egye­sülete a Schwarcz-szálloda összes termeiben kabaréval egybekötött táncestélyét, amely min­den tekintetben várakozáson felüli volt. Ebből az alkalomból zsuffolásig megteltek a termek, melyek a táncnál bizony kissé szűknek is bi­zonyultak. A kabaré 9 órakor kezdődött a Ruppert József által énekelt népdalokkal. Ruppert valóban megérdemelte a kapott tap­sokat; erős baritonján gyönyörűen csendültek a szép magyar dalok. Majd az „Oh, az a csúf férfinép“ című monológot adta elő Guttmann Elza elismerésre méltó igyekezettel, melyért a közönség tapssal jutalmazta. Az „Egy baleset“ című dialóg követte ezt a programmszámot, melyben a még kezdő Hauber Böske igazolta, hogy gyakorlott műkedvelőkkel is ki tudja állani a versenyt. Grünberger Vilmos méltó partnere volt, mindketten megérdemelték a játékuk után felzúdult tapsokat. Breuer Te­­ruska a „Nyaralunk“ című monológot adta elő. A temperamentumos leányka valósággal brillírozott. Könnyedén siklott át a leghatá­sosabb alakításokon is. A publikum igen jól mulatott a darabon. A kabaré kiemelkedő száma a „Treszkát kitanítják“ című trialóg volt, amelyet Goldstein Ella, Schwarcz Ida és Lust Vilmos adtak elő nagy sikerrel. Goldstein Ella alakítása kitűnő volt, mesésen adta a fiatal, az urának a cseléd ügyeibe való beavatkozását nem tűrő asszony szerepét, úgy hogy hivatásos színésznek is becsületére vált volna. Nyelve kitűnően pergett. Szerepét hi­bátlanul tudta. Schwarcz Ida hűen utánozta a bárgyú cselédet és rövid szerepe dacára a sikerhez nagyban hozzájárult. Szép jelmezét megbámulták. Lust nagyszerűen illeszkedett a darabba és alaposan megkacagtatta a tap­soló, hálás közönséget. A „Rézi néni“ című kuplé következett ezután. Ruppert József énekelte nem kisebb tetszés mellett, mint a népdalokat. A „Mézeshetek után“ című dia­lógot Goldstein Ella és Parányi Dezső adták elő. E páros jelenetben Goldstein Ella újból bizonyítékát szolgáltatta tehetségének, a fiatal asszony szeszélyeit mímelvén. Parányi is igen jól adta a fiatal férj szerepét és nagy­ban hozzájárult a darab hatásának eléréséhez. Végül a „Léggömbárus kupléi“ következtek, melyet ismét Ruppert József adott elő zajos tetszés mellett. Az egyes számok közötti idő­közökben Parányi Dezső conferált, bebizonyít­ván, hogy ebben is nagy mester. A kabaré számai igen ügyesen voltak összeállítva, igen változatos és kellemesen szórakoztató volt Ezután táncra perdült az ifjúság, mely feszte­lenül, kifogyhatatlan jókedv mellett a késő hajnali órákig eltartott. A kabaréban közre­működő leányoknak virágcsokrokkal kedves­kedett a rendezőség és az egylet vezetősége szereplésükért ez után mond hálás köszönetet. Az anyagi eredményről legközelebbi számunk­ban hozzuk a részleteket. — A szobafestő megkárosítóit el­ítélték. Balázs István és Müller Károly mo­hácsi lakosok feljelentést tettek Ewald Jakab és neje, Riesz Mária ellen, mert ezek több, a szobafestéshez és építőmunkához szükséges szereket elemeztek. Az ügyet a napokban tár­gyalta a bíróság s a vádlottakat 14 napi fog­házra és 36 korona pénzbüntetéssel sújtotta fejenként.

Next