Mohácsi Hirlap, 1914 (4. évfolyam, 2-113. szám)
1914-02-12 / 13. szám
1914. február 12. MOHÁCSI HÍRLAP A szerkesztő üzenetei. A „H. V.*-nek. Azt hittük, hogy a lapunk hasábjain „Egy katholikus pap“ aláírással megjelent cikk írója maga fog reflektálni a „M. V.“ X-y-nak írt üzenetére, de mivel úgy vesszük észre, hogy érvek hiányában szerkesztői üzenetekbe szorított válaszadásokat ő erre érdemesíteni nem hajlandó, kötelességszerüleg tehát magunk tesszük meg rá észrevételeinket. Senki sem vitatta, — maga a cikk írója sem — hogy a papoknak ne lenne természetes joga bármely politikai meggyőződést vallani, azonban arról, hogy a papi erkölcsökkel összeegyeztethető-e egy lopott pénzen s a korrupció hajmeresztőbb eszközeivel létrehozott uralom erősítésén munkálkodni, már lehetne diskurálni. A fölszentelt pap fölszentelt paptársainak e súlyos hibáját annál inkább kötelességszerűleg teheti szóvá, mert ezzel míg egyrészt a klérus jó hírnevén esett csorbák szaporodását igyekszik korlátozni, addig másrészt hazafias kötelességet is teljesít. Mert nem képezheti vita tárgyát, hogy egy bűnös, alkotmányromboló s az országot nemzetiségeknek, Ausztriának egyaránt kiszolgáltató kormány ellen hazafias kötelesség minden vonalon fölvenni a küzdelmet. Ezt nem csak „pártszenvedély“-ből, de a legelemibb tisztességérzetből kifolyólag is meg lehet cselekedni. Maga Krisztus is megismételné a jeruzsálemi templomban véghez vitt műveletét, ha most egyházának papjai között teremve megpillantaná közöttük azokat, akiket a „M. V.“ követendő példaképpen állít az olyan tiszteletre méltó egyházi férfiú elé, mint amilyen a mi lapunkba irt cikknek az írója. Laptulajdonos és kiadó: FRIDRICH OSZKÁR. 3 Gyula, Hornung János, Jankovits István, Müllerlei Ferenc és Simonkovits János. Ezután a közgyűlés elfogadta Keseríts Ferenc indítványát, hogy még a folyó évben vetítőgép szereltessék be. — Az ujságárverés után a közgyűlés véget ért. — Egy tárca-cikk-sorozatról. Laptársunk vonal alatti részén egy igen legális űr tollából eredő tárca-cikksorozatot olvasunk immár három hét óta. Az első Tisza Istvánról, — szerinte a „modern nagy nemzeti hős“ről — szólt, a másik nagyszigeti Szily Tamás, a harmadik Szenge Ferencről. Ha így tart, akkor három hét múlva bizonyára majd Borics Vászlóról is fogunk valamit olvasni. »Hős, mindannyiuk a maguk nemében. Tisza meg éppenséggel „hős“ is, „modern“ is egy személyben. A hősiessége abban nyilvánul meg, hogy mesésen tud védelmi állásba helyezkedni a palotaőrök, rendőrök, csendőrök sorfala mögött, bátran zúzza össze a magyarság minden féltve őrzött kincsét s „modern“, mert a tiltakozni merészkedő képviselőket a legmodernebb sportfogással, a dzsiu-dzsiu-val, no meg egynéhány boxolás segedelmével távolíttatja el a parlamentből. Hát eddig csak meg lennénk ezekkel a tárcacikkekkel, de kiváncsiak vagyunk, milyen erényekről szól később az a dicséret, ha majd a Borics Vászóknak az „alkotmányos élet“ modernizálása körüli fáradozásairól lesz szó! — A Nőegylet teveszélye. Az Első Mohácsi Jótékony Nőegylet február hó 21-én a Mohácsi Kaszinó helyiségében saját pénztára javára tánccal egybekötött műsoros teaestélyt rendez. Belépő dij személyenként 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete 6 órakor. Hideg ételek és italokról a nőegylet gondoskodik. Az estély műsora: 1. „A vadász bosszúja.“ Gróf Zichy Gézától. Szavalja: dr. Schmidt Miklós. 2. „Papillons.* Schumanntól, op. 2. Zongorán játsza: Albrecht Károly. 3. „Dalok.“ Szentgálytól. Énekli az alkalmi vegyeskar. 4. „Melodráma.“ Szavalja: Miskolczi Ili. Zongorán kiséri: Albrecht Károly. 5. „Tréfás szimfónia.“ Előadja az alkalmi vegyeskar madárhangokkal. Előadás után büffé, ezt pedig tánc követi. — A piros betűs napok a bíróságoknál. Az igazságügyi államtitkár, a bíróságok és az ünnepnapok tárgyában a legutóbb a következőleg nyilatkozott: „Az igazságügyminisztérium mintegy másfél évvel ezelőtt foglalkozott ezzel a kérdéssel, még a pápai bulla megjelenése után és az igazságügyminisztérium rendeletet bocsátott ki. Ez a rendelet hivatkozik arra, hogy X. Pius pápa a híveket fölmentette a misehallgatás kötelessége és a szolgai munka alól Úrnapján, Karácsony, Húsvét és Pünkösd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2-án), Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25-én) és Kisasszony napján (szeptember 8-án). E napoknak ünnepi jellegét azonban nem szüntette meg. Ennél fogva a megjelölt napokat az igazságügyi hatóságoknak továbbra is ünnepnapoknak kell tekinteniük. Ezeket a napokat a királyi bíróságok, a királyi ügyészségek részére kiadott hivatalos naptárban továbbra is piros betűkkel tüntetik fel.“ Ergo : a hivatalos napokat délelőtt megtartják a bíróságoknál. A hivatalnokok számára csakis félünnepet jelentenek a piros betűs napok továbbra is. Álarcos farsangi táncestély lesz húshagyó kedden e hó 24-én a „Mohácsi Iparosok Olvasókörében“, melyre ma küldik szét a meghívást a kéri tagoknak. Ez alkalommal nem cabaréval, vagy más műsorszámokkal kezdődik az estély, hanem a régi szokáshoz híven a legszebb magyar tánccal: a csárdással. Amint a rendezőség sürgés-forgásából és a meghívásból látjuk, az estély nem kizárólag táncból fog állani, lesz ott néhány rendkívül érdekes és falrengető nevetést kiváltó igazi farsangi jelenet is, melyeket azonban a rendezőség meglepetésnek tartogat. Azt hisszük, hogy a meghívóban is jelzett szalon tangónak, ennek az újabban divatos, de Mohácson még nem igen látott új táncnak a bemutatása, melyet négy bájos leány és kitűnő táncos fog elrejteni, nagy közönséget fog a kör termébe varázsolni. Az estélyről legközelebb bővebben. — Cabarés táncvigalom Dárdán. Szombaton tartotta a dárdai kaszinó ezidei táncvigalmát, melyet egy cabaré előzött meg. A sikerült mulatság műsora igen elmés és valóban mulattató darabokból állott. — Liszt Rhapsodie Hongroise-et Tajcs Etelka játszotta, elragadva játékával a hallgató közönséget. Dr. Késmárky István pécsi jogakadémiai igazgató helyes irányelveket jelölt ki a női jogokért való küzdelemben, ami felolvasása tárgyát képezte. Arany János „Rachel siralmát Veresek Gyula adta elő nagy sikerrel, Takács Etelka zongorakísérete mellett. P. Nagy Albert „Nefelejts koszorú“ c. magyar ábrándját Rózsa Jolánka tiszta és erélyes intonálással, szabatosan adta elő zongorán. Kőberling Károly pécsi tanár a „Humoreszkek“ előadásával tartotta folytonos derültségben a közönséget s ott is jó elbeszélőnek és kitűnő utánzónak mutatkozott be. Garay Ferenc a kaszinó jegyzője, Rózsa Jolánka zongora-kísérete mellett énekelt műdalokat csengő soprán hangon. Ezután tánc következett, ami a reggeli órákig tartott. — Gyengeelméjűek, gyengetehetségűek felvétele. A borosjenői (Arad megye) gyógypedagógiai nevelő és foglalkoztató áll. Intézetben az 1914/15. tanévben több gyengeelméjű és gyengetehetségü növendék vétetik fel. Szegény Borsnak ingyenes elhelyezést nyernek. Prospektust ingyen küld az intézet igazgatója: Csapó György. — A Mohácsi Kereskedő Ifjak Egyesületének táncestélye. Folyó hó 7-én tartotta meg a „Mohácsi Kereskedő Ifjak Egyesülete a Schwarcz-szálloda összes termeiben kabaréval egybekötött táncestélyét, amely minden tekintetben várakozáson felüli volt. Ebből az alkalomból zsuffolásig megteltek a termek, melyek a táncnál bizony kissé szűknek is bizonyultak. A kabaré 9 órakor kezdődött a Ruppert József által énekelt népdalokkal. Ruppert valóban megérdemelte a kapott tapsokat; erős baritonján gyönyörűen csendültek a szép magyar dalok. Majd az „Oh, az a csúf férfinép“ című monológot adta elő Guttmann Elza elismerésre méltó igyekezettel, melyért a közönség tapssal jutalmazta. Az „Egy baleset“ című dialóg követte ezt a programmszámot, melyben a még kezdő Hauber Böske igazolta, hogy gyakorlott műkedvelőkkel is ki tudja állani a versenyt. Grünberger Vilmos méltó partnere volt, mindketten megérdemelték a játékuk után felzúdult tapsokat. Breuer Teruska a „Nyaralunk“ című monológot adta elő. A temperamentumos leányka valósággal brillírozott. Könnyedén siklott át a leghatásosabb alakításokon is. A publikum igen jól mulatott a darabon. A kabaré kiemelkedő száma a „Treszkát kitanítják“ című trialóg volt, amelyet Goldstein Ella, Schwarcz Ida és Lust Vilmos adtak elő nagy sikerrel. Goldstein Ella alakítása kitűnő volt, mesésen adta a fiatal, az urának a cseléd ügyeibe való beavatkozását nem tűrő asszony szerepét, úgy hogy hivatásos színésznek is becsületére vált volna. Nyelve kitűnően pergett. Szerepét hibátlanul tudta. Schwarcz Ida hűen utánozta a bárgyú cselédet és rövid szerepe dacára a sikerhez nagyban hozzájárult. Szép jelmezét megbámulták. Lust nagyszerűen illeszkedett a darabba és alaposan megkacagtatta a tapsoló, hálás közönséget. A „Rézi néni“ című kuplé következett ezután. Ruppert József énekelte nem kisebb tetszés mellett, mint a népdalokat. A „Mézeshetek után“ című dialógot Goldstein Ella és Parányi Dezső adták elő. E páros jelenetben Goldstein Ella újból bizonyítékát szolgáltatta tehetségének, a fiatal asszony szeszélyeit mímelvén. Parányi is igen jól adta a fiatal férj szerepét és nagyban hozzájárult a darab hatásának eléréséhez. Végül a „Léggömbárus kupléi“ következtek, melyet ismét Ruppert József adott elő zajos tetszés mellett. Az egyes számok közötti időközökben Parányi Dezső conferált, bebizonyítván, hogy ebben is nagy mester. A kabaré számai igen ügyesen voltak összeállítva, igen változatos és kellemesen szórakoztató volt Ezután táncra perdült az ifjúság, mely fesztelenül, kifogyhatatlan jókedv mellett a késő hajnali órákig eltartott. A kabaréban közreműködő leányoknak virágcsokrokkal kedveskedett a rendezőség és az egylet vezetősége szereplésükért ez után mond hálás köszönetet. Az anyagi eredményről legközelebbi számunkban hozzuk a részleteket. — A szobafestő megkárosítóit elítélték. Balázs István és Müller Károly mohácsi lakosok feljelentést tettek Ewald Jakab és neje, Riesz Mária ellen, mert ezek több, a szobafestéshez és építőmunkához szükséges szereket elemeztek. Az ügyet a napokban tárgyalta a bíróság s a vádlottakat 14 napi fogházra és 36 korona pénzbüntetéssel sújtotta fejenként.