Mohácsi Hirlap, 1931 (21. évfolyam, 2-53. szám)

1931-01-11 / 2. szám

A lelki integritás fontosságáról nagyon kevés szó esik a hivatásos és hí­vatlan politikusok ország­mentő tervei között, pedig az erkölcsi igazságok ápolása legalább oly fontos egy nemzet életében, mint a gazdasági javak fokozása. A görög kultúrát és művésze­tet még ma is bámuljuk, de sem Aristoteles gondolatai­nak mélysége, sem Solon és Perikies államférfim nagysága, sem Phidias ragyogó művé­szete nem tudta megmenteni a romlástól. Tudás, hatalom, művészet, fény: minden megvolt, csak erkölcsi alap­ról feledkeztek meg. Nagy Sándor idejében, mikor a külső hatalom a legnagyobb volt, a külföld azt mondja róluk: Ha az ember aljast akar látni, akkor egy görö­göt kell megnézni. A hatal­mas és gazdag római im­­périum összeomlását nem tudta megakadályozni a híres római hadsereg, mert az er­kölcsi pillérek elkorhadtak s a családi élet csontja velejéig megrothadt... A pogány kultúra romjain a krisztusi katolicizmus épí­tette fel emberfeletti erőfe­szítéssel a keresztény Euró­pát s a katolikus erkölcs uralmi rendszere minden des­trukcióval szemben a legha­talmasabb nemzetfenntartó erőnek bizonyul napjainkban is. A lázadás örök szelleme minden korban a katoliciz­must támadta a legélesebben, mint a pozitív erkölcsi érté­kek hordozóját, mely soha nem alkudott s nem egyez­kedett, akármilyen tetszetős cégér alatt jelentkezett a po­gány szellem. Napjainkban, mikor a modern pogányság hihetetlen technikai felkészült­séggel, pénzzel és olcsó ígé­retekkel, a sötétlelkű lázadó emberek tömegével mételyezi a nemzet lelkét, a katoliciz­musra nem vár könnyebb feladat, mint mikor a régi pogány világ fejét hajtotta a keresztvíz alá. S a katoli­kus egyház — mint tettei bizonyítják — felismerte hi­vatását s az újkor igényeit s tudja, hogy mit várnak tőle a nemzetek a jövőre nézve. A közelmúltban Budapesten megtartott nemzetközi katol­i­likus kongresszuson európai tekintélyű tudósok tárgyalták korunknak mindazokat az égető kérdéseit, melyeknek megoldásától függ a nemze­tek erkölcsi talpraállítása. Később a német katolikusok tartották a hatvannyolcadik nagygyűlésüket, melyet ki­zárólag a családi élet válsá­gával s a vele szorosan ösz­­szefüggő nevelési és szociá­lis kérdésekkel foglalkoznak az ország legsúlyosabb és legátfogóbb elméi. S, hogy milyen komolyan értékelik ezt a munkát Né­metországban a nem katoli­kusok is, arra nézve egyik közéleti kiválóságunk figye­lemre méltó esetet említ: — Beszéltem a vonaton nem katolikus urakkal, akik bámu­latra méltó tisztelettel beszél­nek a német katolikusok érde­meiről, amelyeket a német állam megmentése és világ­forradalom leküzdése körül szereztek. Nem tagadják, hogy a katolikus egyház hervadhatatlan érdemeket sze­rez magának, ha az újkori pogányság veszedelmeitől is megóvja a germánokat. Ha számba vesszük azo­kat a súlyos károkat, ame­lyeket a világháború az em­berek lelkében okozott és feltesszük a kérdést, hogy az erkölcsi, vagy az anyagi károk nagyobbak-e, azzal kell felelnünk, hogy sokkal sú­lyosabbak azok az erkölcsi károk, melyeket szenvedtünk. Az anyagi károk nehéz, ki­tartó munkával belátható időn belül helyrehozhatók, de az erkölcsi világrenden esett sebek, talán egy em­beröltő múlva sem heged­nek be. A revíziós mozgalom csak akkor végez igazán egész munkát, ha nemcsak az or­szág területi épségéért küzd, hanem párhuzamosan harcol a lelki integritásért is. Mert ha úrrá lesz itt az önzés, a a rideg üzleti szellem, ha Az év végén mindig érdekes egy kis visszapillantást vetni az elmúlt hónapokra, napokra. Ér­­d­ekes megfigyelni, hogy előre megyünk-e, vagy megálltunk s ezért van oly nagy jelentősége minden nyilvántartásnak, statisz­tikának, mert mindent híven meg­mutat és szinte beszél annak, aki ért a nyelvén. Az elmúlt héten a városháza rendőri bíráskodása után érdek­lődtünk, amely — mondhat­nánk — a városodást kell, hogy megmutassa, mert hiszen ide kerülnek mindazon ügyek elbí­rálás alá, amelyeket a városi jel­leg kíván meg a lakosságtól s amelyeket eleinte oly nehezen tudtak megszívlelni a mohácsiak. Dr. Bartók Lajos városi al­jegyző ezen ügyek intézője. Lát­szólag kicsi, a külső szemlélőnek mit sem mondó, de annak, akit érdekel nagyjelentőségű ügyek. Emberszeretet, megértés kell, hogy ott büntessünk, ahol arra tényleg szükség van s a megér­­értést vegyük elő azokkal szem­ben, akikről feltételezhető, hogy az enyhébb büntetés is meg­hozza célját. Mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy Bartók dr. ezen célnak teljesen megfe­lelt eddigi működésében, amit mindazok tanúsíthatnak, akiknek ügyében intézkedett. Érdeklődésünkre elmondta a következőket: Mohács megyei város rendőri büntetőbíróságánál az 1930 as évben 639 ügydarabot iktattak. Ezek közül jogerős befejezést nyert 383 ügy, míg 256 ügyben a kihágási eljárás még folya­matban van. A kihágások a kö­vetkezőképen oszlanak meg: mezőrendőri: 414, állategészség­minden eszményt sárral do­bálhatnak a nemzeti lélektől idegen elemek, ha a társa­dalmon kiverődnek a hulla­foltok, mint a döbbenetes tiszazugi esetben: mit tehet akkor az elernyedt nemzeti lélek abban a történelmi pil­lanatban, mikor a magyar igazság napja felvirad ? . . . Hantos Béla. ügyi: 92, ipari: 26, közegészség­­ügyi : 8, tej-, tejfel-, túró hamisí­tás : 9, erdei kihágás: 3, mérték­ügyi : 12, köztisztaság elleni: 9, iskola mulasztási: 46, tűzrendé­szet­: 7, út rendőri: 7 és víz­­rendőri kihágás: 6. Legtöbb a mezőrendőri kihá­gás, különösen a tilos legeltetés és főleg a szigeti rossz útviszo­nyok miatt az idegen területen való jogosulatlan kocsizás, van azonban mezei lopás is bőven. A mezőrendőri kihágások után rangsorban az állategészségügyi kihá­sok következnek. Az el­múlt évben 92 kihágási eset volt, legtöbbje: az ebzárlat meg­szegése. Ezután az iskola mu­lasztási kihágások következnek, számuk 46 volt. Csodálatos, hogy még mindig vannak szü­lők, akik gyermekeiket az isko­­lábajárástól visszatartják. Pedig az igazolatlan iskolamulasztásért csak akkor vonják kihágási eljá­rás alá a gondviselőt, vagy szü­lőt, ha a gyermek már négyszer mulasztott. Eleinte intést később bírságot kapnak a gondviselők s csak azután jön a kihágás, ame­lyet soronkivül intéznek , ame­lyért már súlyosabb büntetés sőt elzárásbüntetés is jár. Kon­tár iparosok ellen 26 esetben indult eljárás, mig 12 esetben vonták felelőségre a hitelesítet­len mérlegekkel és súlyokkal dolgozókat. Összesen 1133 férfi és 177 nő ellen indult meg kihágási eljá­rás, míg csupán 2 jogi személyt vontak eljárás alá. A kihágásokban általában­ év­ről-évre csökkenés mutatkozik, csupán az idén volt több kihá­gás, mint tavaly, amit a hosszan­tartó ebzárlattal lehet magyarázni. X XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A városi rendőri büntető­­bíróság ügyforgalma Csökken a kihágások száma . Legtöbb a mező­rendőri kihágás. XXL évfolyam, 2. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetőd ára ! Negyedévre 1 pengő 60 fillér. Száma: 86 fillér. Szerkesztőségi 188, kiadóhivatali telefon sz 67.

Next