Mohácsi Napló, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1982-04-07 / 14. szám

1982. április 7., szerda KGST-tanácskozás Pécsett A KGST atomenergia állandó bizottságának a kiégett nukleá­ris üzemanyagok feldolgozásá­val és a radioaktív hulladékok hatástalanításával foglalkozó tudományos műszaki tanácsa kedden Pécsett, az Akadémiai Bizottság székházában kezdte meg négynapos ülését, amelyen bolgár, csehszlovák, kubai, len­gyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet szakértők vesznek részt. Osztrovszki György akadé­mikus, az Országos Atomener­gia Bizottság elnökhelyettese, az ülés elnöke az MTI munkatár­sának elmondta: az atomener­gia békés célú felhasználásá­val foglalkozó KGST állandó bizottság a múlt év őszén Lip­csében tartott 41. ülésén dol­gozta ki a következő évek mun­kaprogramját, amelynek meg­valósításával három tudományos tanács foglalkozik Az egyik a gyorsreaktorokkal, a másik a sugárbiztonsággal, a Pécsett most ülésező harmadik tudo­mányos tanács pedig a radio­aktív termékek feldolgozásával és hatástalanításával foglalko­zik. A tárgyalandó kérdések kö­zött szerepel a kiégett atom­­erőművi üzemanyag és radio­aktív hulladékok szállításával kapcsolatos szabályzatok, elő­írások kidolgozása a Nemzetkö­zi Atomenergia ügynökség és a KGST atomenergia állandó bi­zottság határozatainak figye­lembevételével. Tárgyalnak a ki­égett atomerőművi üzemanyag feldolgozási technológiájának optimalizálásáról, a feldolgo­zási technológia távvezérlését szolgáló módszerek és beren­dezések fejlesztéséről, automa­tizálásáról. Napirenden szere­pel továbbá a radioaktív hulla­dékok kezelési módszereinek to­­vábbfejlesztése, egységesítése, az atomerőművi hulladék fel­dolgozására szolgáló típustech­nológiák és típusberendezések kidolgozása, valamint az atom­erőművi primerközi berendezé­sek sugármentesítése. Védjük az erdőket a tűztől! Az elmúlt időszak avar- és erdő­tüzei fokozott gondosságra és tár­sadalmi összefogásra hívják föl a figyelmet. A jó idő kicsalta a sza­badba a kirándulókat, a hétvégi há­zak, telkek és szőlők tulajdonosait. Elkezdődött a gazégetés és gyako­riak az erdők szélén rakott tüzek. A múlt hét végén is 27 alkalommal riasztották a megye állami tűzoltóit az így okozott tűzesetekhez. Az eddigi erdő- és avartüzek máris figyelmeztetnek arra, hogy a szabá­lyok megszegése súlyos veszélyhely­zetet teremt. A csapadékmentes idő­járás következtében az erdő tűzve­szélye megnövekedett. Mint ismere­tes, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium tűzgyújtási tilalmat rendelt el a közutak és vasutak menti erdősávokban, és az erdők kö­zelében 200 méteren belül még a ki­jelölt tűzrakó helyeken is. Azokon a területeken, amelyekre a tilalom nem vonatkozik, az avar- és erdőtüzek megelőzése érdekében az alábbi szabályokra hívjuk föl a fi­gyelmet : — szabadban tüzet rakni csak szélcsendes időben, felügyelet mel­lett lehet; — a tüzet ne hagyják őrizetlenül, amennyiben már nincs szükség rá, az égetést, parázslást meg kell szün­tetni, eltávozás előtt azt teljesen el kell oltani; — gazégetést csak kisebb terüle­teken végezzenek,, és gondoskodja­nak megfelelő tűzoltó eszközökről (ásó, kapa, vízzel telt edény stb.) ; — égő dohányneműt vagy gyufát az erdőben eldobni tilos. Az erdőbe kiránduló csoport veze­tője a fenti szabályokra a résztve­vőket oktassa ki. Amennyiben va­laki tüzet észlel, azonnal értesítse a tűzoltóságot, ezzel egyidejűleg riasz­­sza a környezetében levő állampol­gárokat és kezdjék el a tűz oltá­sát. A tűzvédelmi szabálytalanságok és a tűzesetek megelőzése érdekében az állami tűzoltóság az illetékes szervek és a társadalmi aktívák be­vonásával fokozott mértékben tart ellenőrzéseket, és a fenti szabályok megszegői ellen a közös vagyon megóvása érdekében felelősségrevo­­nást, szabálysértési eljárást kezde­ményez. Baranya megyei Tűzoltó­­parancsnokság Dunántúli napló Gyorsabban készülnek az ortopéd lábbelik ■ Új otthonba költözik a pécsi fiók ■ Gyógycipők Keszthelyről és Szombathelyről Lapunk az utóbbi években többször is írt az ortopédci­­pő-ellátás pécsi, baranyai hely­zetéről.­ Olvasószolgálatunknak az elmúlt héten is telefonáltak ebben az ügyben panaszos ér­deklődök: "nagy a zsúfoltság mind a Gyógyászati Segédesz­közök Gyára pécsi, Nagy Jenő utcai fiókjának épületében, ahová Pécs kivételével Bara­nya, Somogy és Tolna megye tartozik, mind pedig a Mun­kácsy Mihály utcai Rendelőin­tézet ortopédiáján, ahol az or­topéd cipőre szoruló pécsi la­kosokról vesznek lábméretet. A Gyógyászati Segédeszközök Gyárának pécsi fiókjába havon­ta két alkalommal Szegedről jön cipész a méreteket felvenni, a Munkácsy Mihály utcai Ren­delőintézet ortopédiájára pe­dig egy szekszárdi cipész kisz­­től minden páros héten. Olykor azonban ez is elmarad Az or­topéd cipőt rendelőknek­ órá­kig kell várakozniuk sorban áll­­va. A Nagy Jenő utcában a fiók szűk várótermében egy-egy ilyen nap 60—70-en is össze­jönnek három megyéből. Tetézi még a gondot, hogy a cipőkre nemegyszer egy évnél is tovább kell várni. Olvasóink kérdését feltettük a budapesti Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára vidéki hálózata vezetőjének, Szarka Lajosnak: változik-e a közeljövőben ez az áldatlan helyzet? A következő tájékoztatást kaptuk: — Ez a gond nemcsak a pé­csieket és baranyaiakat érinti, hanem országos probléma, ha­sonló helyzetben vannak például a győriek és a miskolciak is. Évente mintegy 120 000 pár or­topéd cipőt gyártanak Magyar­­országon, s ennek csak egy­negyedét a gyárunkhoz tartozó üzemekben. Sajnos, a többi ez­zel foglalkozó üzem vagy szö­vetkezet igyekszik megszabadul­ni ettől a profiltól. Az ortopéd cipőkészítés speciális munka, a szakembergárda kiöregedett, utánpótlás alig-alig van. Az hogy például Pécsre Szegedről kell szakembert küldenünk a cipőméretek felvételéhez, az előbb elmondottakból adódik. Nem pénzkérdés: hiába hirde­tünk, nem találunk olyan fia­tal szakembert, akit letelepít­hetnénk Pécsett, a nyugdíj előtt állók pedig már nem változtat­nak lakhelyet.. A pécsi fiókunk­nál idén mindenképpen javul a helyzet: vásároltunk egy tá­gas magánvillát a Damjanich utcában, s ebbe költözik majd a pécsi fiókunk — várhatóan október végén —, amikor be­fejezi a Mecseki Szénbányák karbantartási üzeme az épület átalakítását. Az új épületben háromszor akkora alapterület áll rendelkezésünkre, mint je­lenleg a Nagy Jenő utcában, ügyfeleink kényelmesebb körül­mények között várakozhatnak s lesz próbafülke és orvosi ren­delő is. A cipőkre is feleannyit kell várni a jövőben, mint je­lenleg: a szombathelyi cipő­gyár már elkezdte az egysze­rűbb, betét elhelyezésére alkal­mas C—13-as típusú ortopéd cipők gyártását, és ezek már kaphatók a budapesti Corsó­­cipőboltokban. A­­­nehezebb, bonyolultabb, C—21 és C—32-a típusú ortopéd cipőkhöz is ha­marabb lehet hozzájutni ez­után: májusban keszthelyi új üzemünk is megkezdi a terme­lést. D. I. Új határátkelőhely Hegyeshalomnál Kedden ünnepélyesen át­adták rendeltetésének a­­nö­vekvő idegenforgalom meg­könnyítésére épített új he­gyeshalmi közúti határátke­lőhelyet, Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorsze­rűbb határállomását. A magyar és osztrák cé­­­gek kooperációjával épített új közúti határágymás léte­sítése jó példája a két szom­szédos ország közötti jó vi­szony továbbfejlődésének. A hozzá tartozó 6 kilométeres félautópályával együtt több mint félmilliárd forintos költ­séggel felépült átkelőhelyen egyidejűleg 17 be- és 17 ki­lépő gépkocsi határellenőr­zését tudják elvégezni, így jelentősen lerövidül a vára­kozási idő. Az átkelő mind­két oldalán több száz kocsi számára építettek parkoló­helyet, s az épületekben a ki- és belépő forgalmat kü­­lön-külön fogadótér, büfé, információs iroda, pénzbe­váltóhely és ajándéktárgy, árusító szolgálja. A Hegyes­halomnál áthaladó személy­­forgalmat ezentúl az új ha­tárállomás bonyolítja, le, míg a régi határátkelőhely meg­marad a teherforgalom szá­mára. A csúcsforgalmi idő­ben a két határállomás ki­segítheti egymást. Az új he­gyeshalmi határátkelőhe­lyen a forgalom április 7-én, szerdán 0.00 órakor indult meg. A Penev-kórus Szófiából Huszonöt fekete hajú, barna szemű, nagyon szép lány, s asz­­szony készülődik fellépésre a Liszt Terem előterében, a kó­rusfesztivál utolsó koncertjén. Szépségüket, nyugodt, büszke tartásukat kiemeli mélytüzű, bordó bársony ruhájuk, mely egyszerre könnyed is, ünnepé­lyes is. Ám közvetlenek és ked­­vesek, szívesen felelnek a kér­désekre. A Penev-kórus, így hívják őket, így nevezik magukat. Egy szófiai művelődési ház éneklő csapata. A névadó­ egyik leg­kedvesebb, modern költőjük, akit néhány éve, fiatalon raga­dott el a halál. A kórus tagjai: te­chnikusok, mérnökök, diák­lányok — de van köztük tsz­vezető is. A fellépést megelőző utolsó kérdésre — ,,Hogy érnek rá próbálni, gyakorolni?" — épp ő válaszol: — Aki komolyan dolgozik, az megtervezi a mun­káját, s az idejét. Így az ének­lésre is jut idő . . . Bent, alighogy a kórus színre lép és megszólal, a közönség rögtön megérzi, hogy nem min­dennapi élmény részese lesz. Hihetetlen, már-már szemfény­vesztő tökéletességgel dalol­nak. Belépéseik a másodperc ezredrészére pontosak, árnya­lásaik tapinthatók, egy-egy hosszú diminuenció­juk úgy hal el a távolban, hanyatlik a sem­­­mibe, mint egy kedves nő bú­csúzó kézmozdulata. Tetézi ezt az ami nemzeti sajátosságuk­ból, egy szívesen daloló nép kultúrájából következik: a mieinknél kissé hátrább, „len­tebb" képzik a hangot, ez által álljuk szinte végtelen skálán, ezer színben terül, bontakozik szét. . . — Célunk az — mondja együtteséről Ivelin Dimitrov kar­mester szereplésük után —, hogy „stílmuzsikát" adjunk. Ez annyit jelent, hogy eleget igyekszünk tenni a legszigorúbb zenei, technikai követelmények­nek, a pontosság nálunk alap­vető. Mindig újat tanulunk, re­pertoárban is, a többi kórusok­tól is. A magyar együttesek ze­nei kultúrája igen magas, jó produkcióikat hozzáértő, érzé­keny közönség előtt érik el. Megalakulásuk: 1968 óta fel­léptek már Arezzóban, a fla­­mand-fesztiválon, Írországban és sokfelé Európában. 1970- ben megnyerték a BBC kórus­­versenyét. Hetente háromszor próbálnak, együtt is, egyénileg is. Csak karnagyuk és a zongo­rakísérő főállású. Bordó ruhá­juk, amit megcsodáltam, tíz éve készült. Varga János Hétfőn este a III. fesztivál­­koncerttel befejeződött a X. or­szágos kamarakórus-fesztivál Pécsett. A hangverseny végén dr. Voksán József, a Pedagó­gusok Szakszervezete főtitkára mondott zárszót. Ezt követően a részt vevő 15 kórus karnagyai­­­nak átnyújtották a fesztivál em­lékplakettjét és emléklapját. Három pécsi nagyvállalat kü­­löndíjat adományozott annak a három kórusnak, amelyik eddig valamennyi fesztiválon­­ jelen volt: a Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusának, az ÉDOSZ Szilágyi Erzsébet Női Kórusá­nak, valamint a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának. A nemzetközi zsűri három külön­­díjat osztott ki: a kamarakórus­­ia­eál legjobb megvalósításáért a Szegedi Tudományegyetem Canticum Kamarakórusának, a Kodály-művek legjobb előadá­sáért az ÉDOSZ Női Kórusnak, új magyar művek legjobb elő­adásáért pedig a Budafoki Ka­marakórusnak nyújtottak át egy-egy értékes Zsolnay-emlék­­tá­rgyat. Mozart két népszerű művét, az A-dúr klarinétötöst és a Dorfmusikantensextettet hallgatták a Muzsikáló kávéház vendégei tegnap este, a Nádor Kávéházban közreműködött Horváth Győző, Duha Júlia, Nesz György, valamint a Tihanyi Anikó, Norgauer Eszter, Árvai Attila, Gácsik Veronika összetételű vonósnégyes; a műsort Kircsi László szerkesztette és vezette. Lehet egy kérdéssel kevesebb? Befejeződik Pécsett a gáz­készülékek összeírása. A válla­lat jogosan szeretné tudni, hogy az egyes lakásokban mi­lyen készülékek vannak és hány van belőlük. Gondoltam, hogy ehhez elegendő a lakó­ház, lakás azonosítása (utca, házszám stb.), a lakó neve és a készülékek összeírása. Té­­­vedte ki. Amikor beállított la­kásomba az egyébként udva­rias összeeíró, egyebek között tudakolta a személyi számo­mat, születési helyemet és édesanyám leánykori nevét is. A személyi számot még csak megértem, hogy kérdezte. Új dolog ez és azért találták ki, hogy az állampolgárokat pon­tosan lehessen azonosítani, össze ne cseréljék véletlenül is az egyik Szabó Jánost a má­sikkal. A személyi számból ugyanis meg lehet tudni, hogy az a Szabó János férfi-e vagy nő,­melyik évben, melyik na­pon született. És ha egy na­pon több Szabó János is lá­tott napvilágot, akkor ott van még egy négyjegyű sorszám, mely megkülönbözteti őket egymástól. Mellesleg merem remélni, hogy ez a személyi szám lassan kiszorítja a hasz­nálatból a személyi igazolvány számát. Ha a Gázmű a jövő­ben ezt a személyi számot kí­vánja a számlákon alkalmazni, belátom, hogy egyszer ezt is meg kell kérdezni. Ez meg­könnyíti a gépi feldolgozást De miért érdekli a Gázmű­veket az, hogy hol születtem? Ha Pécsett, talán előnyben ré­szesülök? A pécsi tőke a jövő­ben olcsóbban kapja a gázt? De mi lesz azokkal, akik nem itt születtek, vagy Pécsett ugyan, de nem itt lakó anyá­tól? A múlt évben a pécsi szü­letésű gyermekek 34 százalé­kának az anyja nem pécsi la­kos volt. De ne emlegessük az édes­anyámat, mert a Gázmű őre­ is kíváncsi. Gondolom, hogy a nevét csak merő udva­riasságból kérdezték, hogy közvetlenebb legyen a kap­csolat köztem és a Gázmű között. Ne csak rideg műszaki kérdések szerepelje­nek az összeírásnál: a készü­lékek típusa, száma stb. Nem, ez így túl hivatalos lenne! Ezért — gondolták — azt is megkérdezik, hogy van a ked­ves mama, jól érzi-e magát, mi is volt a leánykori neve? Nem — mondja az összeíró —, az én édesanyámat másként hívták, mégsem vagyunk roko­nok. Ez igen, ez már közvetlen, szívélyes kapcsolat egy szol­gáltató vállalat és a lakosság között! Hogy a készülékekkel meg vagyok-e elégedve? Nem kor­moz-e a gáz? A nyomás elég nagy-e? Ezt minek megkér­dezni, ha hiba van, a szerelő úgyis házhoz jön. Felesleges és bosszantó kér­dések, melyekkel nap mint nap találkozunk. A fatornyos szülőfalu romantikájának pedig már rég vége, a kis magyarok ma már kórházi ágyakon szü­letnek, és semmi jelentősége annak, hogy hol, melyik város­­ban. Elég ezt egyszer a sze­mélyi igazolványba bejegyezni. Az anya nevét pedig Magyar­­ország kivételével igen kevés országban használták azelőtt is az állampolgárok azonosítá­sára. Most, hogy van végre személyi számunk, teljesen fe­lesleges mindenkitől még az anyja nevét is megkérdezni. És így az apákat sem sértjük meg azzal, hogy órájuk a ku­tya­­ se kíváncsi, volt-e köze a gyermeke megszületéséhez. Ezt a kis füstölgésemet nem azért írtam le, hogy a Gáz­műveket bántsam. Az elmúlt nehéz téli időkben volt gond­juk, bajuk elég!­De miért csi­nálnak maguknak többet ilyen felesleges kérdésekkel? Azt hiszem, nem ők a hibásak eb­ben, hanem az a bürokratikus szemlélet, mely szerint a pa­pír mindent kibír, biztonság kedvéért miért ne lehetne egy kérdéssel több? Én viszont —, hogy telhetetlen legyek — azt kérdezem: nem lehetne két kérdéssel kevesebb? . • Dr. Erdélyi Ernő 5

Next