Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 6. 1945. január 25. és 26 142
6. 1945. január 25-26. munkások nyugdíjas vezetőket kerestek s ezek irányítása mellett kezdték meg a munkát. Reméli, hogy a munkások a vezetőkkel békés egyetértésben fognak dolgozni, de a munkásoknak is nagyobb beleszólást kell engedni az üzemek irányításába. A szakszervezeti vezetőket figyelmeztette, hogy az egyetemről az üzemi bizottságot vonják ki. E tekintetben a Szociáldemokrata és [a] Kommunista Párt meg is egyezett, hogy e szerint fognak eljárni. Minisztertanács a bejelentéseket tudomásul veszi. [13] Molnár bejelenti, hogy a Népjóléti Minisztérium hatáskörébe mely minisztériumokból, mely osztályokat helyezik át.20 Minisztertanács az előterjesztést elfogadja. [14] Miklós ismerteti Leitner Dezső nemzetgyűlési képviselő beadványát, melyben kéri a munkaszolgálatról visszatért zsidók ügyeinek a rendezését, hogy azok lakásukat, ruháikat, bútoraikat - ez utóbbiak a Pesti utcán vannak beraktározva, - visszakaphassák.21 Minisztertanács elintézés végett a népjóléti miniszternek adja ki az ügyet. [15] Erdei: Zsedényi házelnök jelentette neki, hogy Zemplén megye több községéből színmagyar lakosságot akarnak az oroszok elszállítani. Rendkívül nagy az elkeseredés.22 20 Lásd a 2. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját, valamint a 90/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. február 10. Később ismételt módosításokra került sor. 21 Helyesen Leitner Jenő, Miklós Béla még ugyanezen a napon kéréssel fordult Szuszajkov vezérezredeshez a fürdőhelyiségben felhalmozott ingóságok felszabadítása ügyében. (MOL XIX-A-1-1 1945 VIII-106) 22 Hasonló ügyben Miklós Béla már 1944. december 26-án panaszt tett a szovjet kormánynál a csapi csehszlovák járási főnök akciója ellen (MOL XIX-A-1-1 1945-III-5), majd 1945. január 7-én panasszal élt Kuznyecov vezérőrnagynál is. Az utóbbi levelében többek között a következőket írta: „ 1. Bereg vármegyéből magyar férfiakat vittek el közel két hónappal ezelőtt munkaszolgálatra. Beregszász városából és a szomszéd községekből, melyek a trianoni szerződés értelmében Csehszlovákiához tartoztak, november 19-én elvitték a 18-50 év közötti magyarokat. Ugyancsak elvitték Bereg vármegye trianoni területéről, a beregszász-vásárosnaményi műúttól keletre eső községekből november 21-én a 18-50 közötti férfiakat. Ez utóbbiak közül a papokat, ruszinokat, cigányokat, zsidó és görög katolikus vallásúakat visszaküldték Beregszászról a családjukhoz. A magyarokat Sztryjbe vitték, továbbá Szolyvára, ahonnan a lavocsne-csapi vasút mentén munkára osztották őket. 2. A munkaszolgálatra igénybe vett magyarok elhelyezése és élelmezése a beérkezett panaszok szerint nagyon gyönge. Sokan megbetegedtek, mert meleg ruha nélkül vannak. 3. Az érdekelt községek, ahonnan a magyar férfiakat munkaszolgálatra elvitték a következők: Tarpa, Gulács, Jánd, Gergelyi, Tákos, Csaroda, Marok, Hese, Fejércse, Tivadar, Barabás, Vámosatya, Tiszakerecsény, Beregdaróc, Beregsurány, Nagybánya. A már hosszú idő óta munkaszolgálatra igénybe vett magyar férfiak hazabocsátása szükségessé vált, amiért is ezeknek a hazabocsátását kérem elrendelni" (MOL XIX-A-1-1 1945-VIII-29) Az elhurcoltak ügyét többször is felvetette a magyar kormány a szovjet katonai parancsnokságnak, illetve a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak, így március 1-jén Gyöngyösi Grigorjevvel tárgyalva kérte a trianoni ország északi széléről, illetve Kárpátaljáról elvitt magyarok visszaengedését (akiket értesülése szerint a lengyel front mögötti területen osztottak be munkára) s szóvá tette, hogy nem engedélyezték az ország azon részében a magyar iskolák működését sem. (MOL XIX-I-l-j 1945-IV-100.2) Érdemleges választ azonban nem adott a szovjet fél, így került sor arra, hogy a magyar kormány 1945 második felében kiküldte Kecskési (Tollas) Tibor főhadnagyot a Szamos-Tiszaköz községeibe, hogy állítsa össze azok névsorát, akiket háborús események következtében lakóhelyükről elvittek és Magyarországra nem tértek vissza és, hogy a lehetőségekhez képest nyomozza ki tartózkodási helyüket. (MOL XIX-A-1-1 1945-XXIII-12 004) Kecskési (Tollas) Tibort később letartóztatták. 149