Móser Zoltán: Alámerült Atlantiszom III. - A középkori magyarország premontrei emlékei (2012)
I. Tekints e művet
ZNIÓVÁRALJA FÖLÖTT SÜTÖTT A NAP A Turóci-medencében Znióváralja felé közeledve már messziről látni egy kiugró dombom álló templomot. Nyilván oda kell mennem, ha a volt premontrei kolostort le akarom fényképezni. De amikor a dombról lejöttünk, a faluban megtudtunk, hogy a volt kolostor a falu közepén található. Ott is áll csöndes elhagyatottságban: iskolaként működik, vagy működött, de belülről nem láttuk, mert hétvégén minden zárva volt. Turóc monostorát IV. Béla királyunk alapítja 1251-ben, királyi kegyuraság, 1550-ig fennállt. Uriel prépost halála után birtokait kommendátorok, majd a nyitrai jezsuiták kapták meg. Én tudtam a fenti adatot, vagyis azt, hogy alapítását IV. Bélának köszönheti, aki erre menekült a muhi csata után. (Innen száguldott is tovább, mert a tatárok végig a nyomában voltak.) A történész Pauler Gyula a következőket írja erről a helyről és IV. Béláról: „mint a süllyedő hajó kapitánya, ki tudja és érzi kötelességét, a tatárok ellen mindent megtett... Azt a hidegvért, azt a bátorságot, amit a csatában elvesztett, most sokkal nehezebb, sokkal válságosabb helyzetben, mint a tatárok nyílzáporában, dárdái közt, teljesen visszanyerte. Felhasználta azt az erőt, mely még a magyar nemzetben, a magyar államszervezetben élt, sőt fejlesztette. Első gondja természetesen a védelem volt, a hirtelen rászakadható tatárveszedelem ellen. S e kérdésben legelőször mindenkinek szemébe ötlött az a körülmény, hogy a tatárok a kissé megerősített, valamire való magasabb helyen fekvő várakat nem vehették be, és így bennök sok ember, sok vagyon menekült meg a biztos elpusztulástól. De Magyarországon ilyen vár alig volt, azért Németországban nem is csodálkoztak nagyon, hogy a tatárok az országot oly gyorsan eláraszthatták. Ennek a hiánynak pótlása volt tehát IV. Bélának első gondja, s kezdett a nép védelmére, az ország biztosítására várakat építeni, másokat, urakat és más híveket alkalmas helyen adományozásával várak építésére serkenteni... Egy-két évtized alatt számos vár keletkezett országszerte, melyek alkalmasabbak az ellenállásra, mint azok a föld- vagy sárfészkek, amelyeket eddig váraknak neveztek. Mindjárt a tatárdúlás után a Turócz völgyében Ivánkafia András, ki a Sajónál IV. Béláért életét kockára tette, fölépítette a Znió nevű magaslaton a turóci várat, melyet hébe-hóba Turul várának is neveztek, s az első telet a tatárdúlás után IV. Béla itt töltötte.”