Móser Zoltán: Névviseletek I. Január - február. Boldogasszony hava, böjtelő hava (2008)
Január. Vízöntő, avagy Boldogasszony hava
MÁRIA ELJEGYZÉSE: JANUÁR 23 Erről a régi, mára felejtődőnek látszó ünnepről Bartók István könyvéből vett összefogadás alapján számolunk be. Mária eljegyzésének ünneplése a 15. században Franciaországban, Chartresban kezdődött. III. Pál pápai jóváhagyása után (1537) a ferencesek terjesztették. Az ünnep magasabb körökben a Habsburg Birodalomban vált különösen népszerűvé. I. Lipót császár várva várt fiúutódát Szent József iránti tiszteletből Józsefnek keresztelte. A trónörököst 1690-ben Mária eljegyzésének napján koronázták meg. A kihalástól rettegő Habsburg-dinasztiában többször is megkülönbözetett tisztelettel ünnepelték Mária eljegyzését. Ehhez kapcsolódik például a schönbrunni kastély kápolnájának 1745. évi dedikációja vagy a bécsi Hoher Markt 1765-ben emelt kútkompozíciója. Az egyszerű nép körében a ferencesek buzgalma nyomán terjedt el Mária eljegyzésének megünneplése. Mária menyasszonyságában a parasztlakodalom égi mását, az asszonyi sors megdicsőülését látták. A hagyomány leginkább a Jászságban virágzott. Jászladányban például még a 20. század elején is szokás volt, hogy az asszonyok összegyűltek valamelyikük házában. A tisztaszobában Mária felékesített szobrát állították az asztalra, ezt ülték körül az idősebbek. Akiknek máshol nem jutott hely, azok a konyhában és a kisházban telepedtek le. Énekeltek, imádkoztak, ájtatos szövegeket olvastak fel. A résztvevőket borral és frissen sült kaláccsal kínálták, végül az idősebb asszonyok összefogózva jártak táncot Mária tiszteletére. Érdekes népszokást egyeztek fel Gúta komáromi mezővárosban. Az ünnep alkalmával az egyik házban úgy megterítenek, mintha lakodalomra készülnének. Előkerül Szűz Mária szobra papírvirágokkal feldíszítve. Szent József vesszejét egy hasonlóan ékesített pálca jelképezi. Előadják az eljegyzés történetét. Hat fiatal leány alakítja Máriát és kíséretét, a vendégek közül kerül ki József megszemélyesítője. Az egyes jeleneteket a hozzájuk illő versekkel kísérik. Amikor például Mária átveszi Józseftől a kivirágzott vesszőt, így énekelnek: Veni, veni szentetusz, megemetusz szpiritusz, Ki Máriát elgyőzte, Szent József lett a kedvese. Siess gyorsan ételt főzni, Szűz Mária ebédjét készíteni.