Mozgó Képek, 1987 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1987-07-01 / 7. szám

10 Adriana Innocenti, Apa (nyaraló) — Luci­ano Túri, Vanni apja — Romano lannas­­si, Ruhakölcsönző — Ferdinando Orlan­­di, Melloni — Sebastiano Lo Monaco, Lalla — Luisa Morandini, Cselédlány — Cristina Piras, Ügyvéd/Fényképező — Alberto Bartolani, Tenorista — Roberto Caporali. Gyártó: Due A Films — RAI TV 1 — Filmes International — National Ci­­nematografica — Diana Cinematografi­­ca. 1985. 96 perc. Magyar szöveg: Krem­­sier Zsuzsa. 1940 nyarán, az olasz hadüzenet hírére munkaadónőjétől egy csókot kapott Vanni, és azóta is ennek igézetében áll. Felrúgta miatta házasságát a derék sütő­munkás, s éjjel-nappal csak Gaiáról ál­modozik. Tíz évvel e nevezetes esemény után egykori úrnője ismét magához ké­reti. Ráveszi, hogy hozza rendbe Rimi­­niben lévő nyaralójukat, mert kislánya diplomázási ünnepségét szeretné méltó­­körülmények közepette megrendezni. Vanni ott hagyja munkáját, és mam­lasz fiával, Nicolával, valamint két ügyes árvával hozzákezd a lerobbant, öreg épület tatarozásához. Nem kíméli idejét, erejét és volt felesége pénztárcá­ját sem, csak hogy megörvendeztesse imádottját. Igyekvését jóformán észre sem veszik. Megbízója keresztülnéz raj­ta, és zavartalanul éli az értelmiségi kö­zéposztály álságos életét. Vanni tenger­nyi munkát öl az estélybe, de hasztalan. Sandra kisasszony ugyanis rendre elmu­lasztotta a vizsgáit, így nem is szerzett diplomát. Megpróbálják ugyan eljátsza­ni, hogy semmi baj, ám hamar híre megy a történteknek, és a fényes társa­ság elszéled. Hiába szervezett Vanni egy ott nyara­ló népes bolognai családból nagyszerű felszolgáló­ csapatot is, a legnagyobb meglepetéssel most már legföljebb ma­gának kedveskedhet. Miután valameny­­nyien eltávoztak, saját örömére kapcsol­ja föl a kertet díszítő lampionfüzért. Pupi Avati, akinek pár éve még a nevét sem ismerjük Magyarországon, mind több nemzetközi sikert arat, s hazájában is kezdik a legjelentősebb rendezők közt számon tartani. Furcsa filmeket ké­szít, s mivel roppant szaporán készíti őket, nincs oka rá, hogy a világról alko­tott minden gondolatrezdülését bele próbálja zsúfolni egy-egy művébe. Ezért aztán minden filmje egy kicsit hiányérze­tet kelthet, jóllehet tehetsége felől alig­hanem mindenkit meggyőz. így van ez mostani filmjével is, a másodikkal, ame­lyet — az Egy kirándulás képei után — a magyar moziforgalmazás is közzétesz (amúgy a harmadik, hazánkban látható Avati-film ez, mert a Mi hármant az olasz filmhét alkalmából vetítették Budapes­ten). De mindenképp élményszámba megy a találkozás Pupi Avati kedvenc színé­szeivel, köztük is elsősorban a nagyon csúnya, de remek Carlo Delle Plánéval, aki egyébként tavaly — természetesen Avati-filmben, a Karácsonyi ajándék­ban nyújtott teljesítményéért — elnyerte a velencei fesztiválon a legjobb férfiszíné­szi alakítás díját. Vámpírok Eredeti cím: Vampiros en La Habana. Kubai, színes, animációs, szinkronizált, írta és rendezte: Juan Padrón. Operatőr: Adalberto Hernández, Julio Simoneau. Zene: Rembert Egyes. Vágó: Rosa M. Carreras. Animátorok: Mario Garcia Montés, José Reyes, Noel Lima. Gyártó: ICAIC. 1985. 79 perc. Magyar szöveg: Miklós Lívia. Szinkronrendező: Várai Ibo­lya. 1933, Havanna. Az Európából Kubába emigrált Von Drakula grófot egy kissé ütődöttnek tartják rokonai, ő viszont ugyancsak rácáfol vélekedésükre: zseni­ális felfedezéssel örvendezteti meg a vámpírvilágot. Olyan szert készít, ami lehetővé teszi fajtestvéreinek a nappali életet. Unokaöccsén, Josephen próbálja ki az elixírt. A fiú nem is gyanítja ezt. Vidáman éli a harmincas évek fiataljai­nak életét, naphosszat zenél, és rendre elcsábítja a nőket, még a rendőrkapi­tány hitvesét is. Közben — akárcsak a többi kubai — ádázul harcol Machado diktatúrája ellen. A feltaláló szeretné közkinccsé tenni a csodaszert, rokonai azonban hasznot akarnak húzni belőle, és Havannába se­reglenek. Gátlástalanul törnek céljuk felé, a recept kizárólagos birtoklásáért mindenre képesek. Közbelépnek a Chi­cagói Vámpírok maffiózói is. Joseph belekeveredik küzdelmükbe, s kénytelen-kelletlen átvedlik vámpírrá. Végül slágerszöveggé formálja az elixir receptjét, és ezzel egyszer s mindenkor­ra megakadályozza a további vérontást. Nyers, de ötletes rajzstílus, találó gúny jellemzi Juan Padrón filmjét; gyerekek­nek, felnőtteknek egyaránt való. A zsaru szava Eredeti cím: Parole de Flic. Francia, szí­nes, feliratos. Rendezte: Jósé Pinheiro. Philippe Setbon novellájából írta: Alain Delon, Jósé Pinheiro, Frédéric H. Fajar­­di. Operatőr: Jean-Jacques Tarbés. Ze­ne: Pino Marchese. Vágó: Claire Pinhero — L'Heveder. Díszlet: Théobald Meuris­­se. Szereplők: Daniel Pratt — Alain De­lon, Stéphane Reiner — Jacques Perrin, Sabine Clément — Fiona Gélin, Sylvain Dubor — Jean-Franpois Stévenin, Dax — Vincent Líndon, Reinerné — Eva Dar­­lan, Abel Salem — Stéphane Ferrara, Myléne — Aurelle Doazan, Ruiz — Jo­seph Niambi Moe, Ranko — Jean-Philip­­pe Lafont, Ivan — Bertrand Migeat. Gyártó: Adel Productions. 1985. 98 perc. Magyar szöveg: Pehr Klára. Pratt detektív feleségét megölik, ám a tetteseket felmenti a bíróság. A megke­seredett nyomozó Afrikában telepszik le, s csak tíz év elteltével tér vissza, ak­kor, amikor tizenéves lánya is gyilkos­ság áldozatává válik. Barátja, Reiner felügyelő óva inti az önbíráskodástól: arra kéri, hogy bízza az ügyet a nyomo­zással megbízott Sabine-ra. Prattnak esze ágában sincs hallgatni rá, annál is inkább, mivel a gyilkosok számláját már csaknem két tucat áldozat terheli, de a rendőrség még mindig tehetetlen velük szemben. Bár szerelem szövődik közöttük, Pratt még Sabine-nak sem árulja el, amikor régi ismeretségei révén (no meg nemi erőszak alkalmazásával) nyomra buk­kan. Kideríti, hogy egy öttagú komman­dóval áll szemben, amely az alvilág lik­vidálását tűzte ki célul. Napközben va­lamennyien békés polgárok, csak este öltik fel csuklyájukat, ragadnak fegyvert s kezdik meg kivégző­ akcióikat. Pratt nem titkolja előttük, hogy tudja kilétü­ket, s hogy leszámolásra készül. Kettő­vel maga végez, a harmadikat Sabine te­ríti le, közben ő is súlyos sebet kap. A negyedik gyilkos — Pratt kínzása nyomán — kórházba kerül. Utolsó tár­sa, árulásától tartva, ott fojtja meg. De ő sem kerülheti el sorsát: felbujtójuknak, Reinernek már nincs szüksége rá ... Pratt rájön, hogy a mészárlások hátte­rében barátja áll, de a vérengzésektől megcsömörlötten nem képes meghúzni a ravaszt. „Munkáját” Reiner emberei végzik be. Pratt visszautazik Afrikába, s magával viszi a lábadozó Sabine-t is. Nem túl eredeti történet. Legföljebb annyi benne a „plusz", hogy nem Párizs a helyszíne, hanem egy másik francia nagyváros, Lyon. De ugyan melyik De­­lon-rajongót érdekli, hogy eredeti-e a história, amelyikben újra láthatja kedven­cét, ezúttal bronzbarna, kemény öklű rendőrként, s aki ötvenévesen is úgy tartja magát, hogy dublőr nélkül verek­szik, olykor veszélyesen? Mindenesetre ez a film volt az egyik legnagyobb kasz­­szasiker Franciaországban, 1985-ben. zor és Radu Igazság. Operatőr: Anca Barbu. Zene: Stefan Zorzor. Vágó: Ma­nuela Hodor. Gyártó: Romániafilm. 1984. 9 perc. Hatalmas, kövér ember hortyog a föl­dön. Nem messze tőle egy zongora. Megjelenik két másik ember: nézegetik, vizsgálgatják, megszólaltatják a hang­szert. Próbálkozásuk nyomán megszüle­tik az első dal. A hangok színpompás vi­rágként, lepkeként töltik be a teret. Ki­virul az élet. A kövér néha felébred, és odacsap a zongorára. De a hangok nem hagyják békén. Magához veszi a hang­szert, és ráfekszik. A hangok bezárva. A másik kettő rájön: fütyülni is lehet. Elmennek. A kövér is megpróbálja elő­varázsolni a zenét a zongorából, de csak ricsaj tör elő a hangszerből. Felveszi a hátára a zongorát, és elmegy a többiek után. Vámpírok A zsaru szava .­­ Miért pont én? Eredeti cím: Why Me? Kanadai, színes, feliratos, animációs, írta és rendezte: Derek Lamb és Janet Perlman. Opera­tőr: Raymond Dumas. Hangmérnök: Jackie Newell.­­Szereplők: Mr. Spoon hangja — Marshall Efron. A doktor hangja — Richard Gilbert. Gyártó: Natio­nal Film Board of Canada, 1978. 9 perc. Magyar szöveg: Kertész Judit. Spoon úr orvoshoz megy. A doktor megmondja, hogy halálos beteg, öt perc van hátra az életéből. Spoon úr első re­akciója a röhögés; azt hiszi, rossz vicc az egész. Az orvos komoly arcának lát­tán kitör rajta a kétségbeesés. Őrjöngeni kezd. Aztán megpróbál reménykedni: csodagyógyszerért könyörög, kéri, hogy fagyasszák le. Másik orvoshoz akar menni. Hiába minden — mondja a dok­tor. S figyelmezteti, hogy ne töltse hiá­bavalósággal utolsó másodperceit. Spoon úr, úgy tetszik, lassan belenyug­szik a megváltoztathatatlanba. Rendel­kezni akar az ingóságaival, pénzt ad a doktornak, és elmegy. Hátborzongató, abszurd és frappáns szembenézés a halál tudatával. Amíg egy vidrából Lutra lett Magyar, színes, ismeretterjesztő, írta és rendezte: Hárs Mihály. A narrátor szöve­gét írta és elmondja: Usztics Mátyás. Dramaturg: Kiss Mihály. Operatőr: Bor­bély János. Hang: Pöldössy István. Vá­gó: Hárs Mihály. Gyártásvezető: dr. Bor­za László. Gyártó: Mafilm Népszerű-Tu­dományos és Oktatófilm Stúdió. •1985-1986. 27 perc. Hárs Mihály Lutra című filmjének for­gatásán készült ez a film. Bemutatja a kétéves munka előkészítő fázisait: a helyszínkeresést, az építkezést, az álla­tok kiválasztását, betanítását, az ember­szereplők kiválogatását és a sok fárad­sággal járó, türelmet igénylő forgatást. Vonzó lehet a filmezésben járatlan néző számára, hogy bepillanthat a forgatás fortélyaiba, a kész filmben már láthatat­lan trükkökbe — és kap még némi isme­retet is a vidráról. Amíg egy vidrából Lutra lett Az első dal Eredeti cím: Prímul Cintec. Román, szí­nes, animációs. Rendezte: Radu Igaz­ság. A forgatókönyvet írta: Stefan Zor- Mozaik Eredeti cím: Mosaic/Mosaique. Kanadai, színes, animációs, írta és rendezte: Evelyn Lambart és Norman McLaren. Zene: Norman McLaren. Munkatársak: Ron Alexander, Douglas Poulter, Wally Howard. Gyártó: National Film Board of Canada. 1965. 5 perc. Egy férfi sétál sötét háttér előtt. Kiejt a tenyeréből egy pici, kerek, pontszerű tárgyat, és kigyalogol a képből. A pon­tocska mozogni és osztódni kezd: nem­sokára végtelen számú, egymáshoz ütő­­dő és szétváló fehér pont villódzik a fe­kete háttérben. Majd kiszínesedik a hát­tér, és a pontok mozaikokká, geometri­kus alakzatokká alakulnak. Végül Élet a vízivilágban Eredeti cím: Delta Dunarii sanctuar al naturi. Román, színes, hangbemondá­sos, ismeretterjesztő. írta és rendezte: Ion Bostan. Operatőr: Ioana Popescu. Zene: Theodor Mitache. Vágó: Jeana Craci­un. Konzultáns: Valeriu Puscariu. Gyártó: Romániafilm, 14 perc. Magyar szöveg: Géczy Vera. A Duna deltavidékének állatvilágát, fő­ként vizimadarait mutatja be a film. Pe­likánok, albatroszok, sirályok, kormorá­­nok, récék küzdenek életükért és fiókáik életben maradásáért. Pas de deux Eredeti cím: Pas de deux. Kanadai, feke­te-fehér, táncanimációs. Rendezte: Nor­man McLaren. Operatőr: Jacques Foges. Zene: Maurice Blackburn. Koreográfia: Ludmilla Chiriaeff. Táncosok: Margaret Mercier és Vincent Warren. Hang: Ron Alexander. Speciális effektusok: Wally Howard. Közreműködik a „Romania" Né­pi Zenekar. Pánsípon játszik: Dobre Constantin. Gyártó: National Film Board of Canada, 1968. 14 perc. Kettőst táncol egy fiatal pár. Mozdula­taik fázisokra bomlanak. Egy-egy jele­netben az összes fázist egyszerre, egyet­len képpé komponálva látjuk. MOZGÓ KÉPEK ugyanolyan ritmusban, ahogyan létre­jött az osztódás, megtörténik a vissza­­alakulás egyetlen ponttá. A férfi vissza­jön a képbe, és felveszi a „pontot". Érdekes, dinamikus játék, a képet kitű­nően kiegészíti a rendező McLaren moz­galmas zenéje. Üzleti pályafutásom Eredeti cím: My Financial Career. Kana­dai, színes, feliratos, animációs. Rendez­te: Gerald Potterton. Tervezte: Grant Munro és Gerald Potterton. Munkatár­sak: Tom Daily, Colin Low. Gyártó: Nati­onal Film Board of Canada. 1961. 6 perc. Magyar szöveg: Kertész Judit. Bemegy a bátortalan, visszahúzódó kis­ember a bankba. Folyószámlát akar nyitni. Az igazgatóval kíván négyszem­közt beszélni. Mikor egyedül maradnak, megmondja, hogy minden pénzét — 56 dollárját — ebben a bankban akarja el­helyezni. Az igazgató hüledezve elküldi a pénztárba. A kisember kivárja a bü­rokrata ügyintézést, majd ki akar venni „folyószámlájáról” 6 dollárt. Izgalmá­ban véletlenül 56-ot ír a papírra. Az ügyintéző azt hiszi, hogy megbolondult az ügyfél. Az ügyfél igyekszik méltóság­­teljesen viselkedni. Kijön az épületből. Fellélegzik. Sosem megy többé bankba. Mulatságos, groteszk, bürokráciaellenes film. Walter Eredeti cím: Valter. NDK-beli, színes, tárgyanimációs Hedda Gehm ötletéből írta és rendezte: Sieglinde Hamacher. Operatőr: Michael Börner. Zene: Karl- Ernst Lasse. Gyártó: DEFA. 1980. 6. perc. Egy gyümölcsökkel, virágokkal ékesített női kalap és két férfikalap cseveg fran­ciául. Az egyik férfikalap a női kalap tu­lajdonosának első szerelméé, az ezrede­sé. Beszélgetésükből megtudjuk, hogy a női kalapot Giselle hordja, és csak ím­­mel-ámmal fogadja az ezredes udvarlá­sát. A katonai fejfedő helyébe egy behí­zelgő hangú girardi lép. Gazdája, Mau­rice heves támadást intéz Giselle szíve ellen. A szerelem kibontakozik, a női kalapon kivirulnak a virágok. Hamaro­san kitör a veszekedés, a virágok lehul­lanak, a gyümölcsök elsatnyulnak. Gi­selle fájó szívvel emlékezik vissza az ez­redesre. Könnyed, frivolan szellemes film. Se hosszabb, se rövidebb, mint amennyit az alapötlet elbír. A világ története 3 percben Eredeti cím: The History of the Worlds. Kanadai, színes, feliratos, animációs, írta és rendezte: Michael Mills. Munkatár­sak: Bill Speers, Jim Hiltz, Rock Brow­­man. Gyártó: Michael Mills Production. 1980. 4 perc. Magyar szöveg: Kálmán Éva. Egy férfi belenéz a filmfelvevőbe. Vele együtt látjuk az emberiség történetének kiemelkedő mozzanatait, mindez csak néhány pillanatig. Elérkezve a mához, az emberek egymás kezét fogva körbeás­­ják a Földet, és táncra perdülnek. Az emberiség története a karikatúrá­ban elbeszélve.

Next