Mozgó Világ, 1979. január-december (5. évfolyam, 1-6. szám)
1979 / 3. szám - VERS - Pető Sándor: a tested
repel.) „A Bedő Klári. Ismeri?" - kérdezi Mecziket, a későbbi károsultat. A nézőtéren ekkor fut először keresztül a nevetés. Mert így mutatkozik be egy Mándy-figura. És ha valakinek kétsége támadna, így folytatja: „Engem hívtak. Kanadába. A Holzhauer." „Ha hívták, mért nem ment?" -így Meczik (Major Tamás). „Bocsásson meg, nem fogom a kártyáimat kiteregetni!" A párbeszédet nem találtuk sehol. Vajon mikor született? Kinek az ötlete? Annyira mándys, mint az Odos szájvíz a csorba tükör alatt, mint maga a tánciskola, mint a nyitókép, mint a főcím, mint a csapott vállú, kis termetű öregúr, aki egy sötét folyosókanyarban teszi a szépet egy óriásira nőtt, kiöregedett rosszlánynak. Lehet, hogy nemcsak Tóth Zsuzsát, Sándor Pált, hanem a színészeket is olyan mértékig szuggerálja a Mándy-világ, hogy maguktól mándyul szólalnak meg? Lehetséges. Nem beszéltem eddig Ragályi Elemér operatőri munkájáról, de hát nem is a „szabályos” filmkritikák számát kívántam szaporítani. Bevallom, nem tudom, mi volt az ő szerepe, a rendezőé ebben a sötét, mélybarna és szürke színkeverékben, amely olykor hasonlít a régi családi fotóalbumok lapjaira. Sándor Pál és Ragályi Elemér az egyik, bemutató előtti vetítést követő beszélgetésen büszkén vállalták a Fellini-ihletést. Sándor még azt is elárulta, hogy minden filmjének forgatása előtt újra megnézi a 8 és fél című filmet. Ragályi külön felhívta a figyelmet arra, hogy a filmen véletlenül sincs száznyolcvan centis, hetvenkilós ember. Hogy sokszor több száz emberből választanak ki egy-egy statisztát is, nemhogy a fontosabb szereplőket. S mindketten állítják, hogy ezt Fellinitől tanulták. De kitől tanulta Mándy Iván? Hiszen mégiscsak az ő világa elevenedik meg. Vagy Sándor Pálé? Ragályi Eleméré? Ne kezdjük elölről. A Szabadíts meg a gonosztól megdöbbentő film, megrázó film, szép film. Ha az alkotók külön-külön szerepét kutatjuk, egy gobelinhímzést fejtünk föl szálaira. A Fellini-ihletésre csak azért tértem ki, mert kifejezetten meglepett, hogy ez a szempont az ankét résztvevőinek egyáltalán eszébe jutott. Az én szememben Fellinire nem a kétméteres vagy törpe figurák, az óriásnők vagy a boszorkányok a legjellemzőbbek. Még a bohócmotívum sem az ő copyrightja. Az ő megkülönböztető jegye - hogy annyira olasz. Sajátosan, egyénien, fellinisen. Mándy Iván és Sándor Pál alakjait pedig sajátosan magyarnak érzem. Mindenesetre nagyon kelet-európaiak szegények. Kartal Zsuzsa Pető Sándor a tested... a kiáltás vagy e maroknyi csöndben hol összeszoruló szívvel az ember már nem vár semmit a tested kék szőnyegen álló gyertya lángja sosem fogyó fénye suhogva jár szobáról szobára a kék láng vagy s ez a szoba itt a folyók járhatnak ily szabadon útlevél nélkül minden hazában vagy a szél hegyek ormáról szálló kiáltások szárnya hol csókok a polcok ölelések a vázák hol éjjelente nagy csapatban délre költöznek a rózsák 30