Mozgó Világ, 1979. január-december (5. évfolyam, 1-6. szám)

1979 / 1. szám - KÖRKÉRDÉS - Rendezők (nem) felelnek

A Mozgó Világ körkérdéssorozatában költők, kritikusok, pró­zaírók, zeneszerzők után az 1979-es első számban fiatal szín­házi rendezők válaszait kívánta a lap közölni. Tekintettel az évadkezdésre, 1978 októberének elején postáztuk a leveleket, melyekre november elejéig vártunk feleletet. A 15 közül azon­ban 11 levél válaszolatlan maradt, pontosabban 9, hiszen két rendező szóban és telefonon jelentette be elzárkózási szándékát, így válaszok helyett Mészáros Tamás rovatvezető hitelesen le­jegyzett beszélgetését közöljük — az olvasó kedvéért mégis ide­nyomtatott kérdések után. Kérdések 1. Közöld azt a néhány adatot, amelyet eddigi pályád alaku­lása szempontjából jelentősnek tartasz. 2. Véleményed szerint itt és most mi a színház feladata, és mennyiben látod lehetségesnek, hogy megfeleljen ennek. 3. A világszínház milyen irányzatai, iskolái, egyéniségei ha­tottak rád legerősebben; illetve kik azok a hazai pályatársaid - idősebbek és fiatalok-, akik alakították elképzeléseidet, akik­kel rokonságot érzel? 4. Megtaláltad-e azt a helyet a magyar színházi életben, ahol munkádat saját igényeidnek megfelelően végezheted? Melyek színházi életünkben azok a neuralgikus pontok, amelyek külö­nösen foglalkoztatnak? 5. Színi formanyelved kialakításában milyen mértékben épí­tesz a társművészetekre? Milyenek a kapcsolataid írókkal, kép­zőművészekkel, zenészekkel? 6. Figyelembe véve a hazai viszonyokat, hogyan építenéd fel az eszményi színházat? - Megkaptam körkérdéseteket - kezdte azonnal a beszélgetést a Fiatal Rendező, amikor véletlenül összetalálkoztunk. - Akár hiszed, akár nem, válaszoltam is rájuk - folytatta aztán határozottan, mert még nem mondtam semmit. - Szóval megírtam, amit gondolok, el is küldhetem neked, amúgy magánlevélként, hogy lásd, én foglal­koztam a dologgal. - Kérlek szépen - szólaltam meg kissé szertartásosan-, ott még nem tartok, hogy magánlevelezésemet nyomdába adják. Épp ezért a szer­kesztőség levélpapírján bátorkodtam elküldeni a kérdéseket, abban a reményben, hogy ha másból nem, ebből bizonyosan kiviláglik: a Mozgó Világ publikálni szeretné a válaszokat. - Szóval gúnyolódunk, gúnyolódunk - csattant fel Fiatal Rendező, egyébiránt régi ismerősöm.­­ Pedig te igazán tudhatnád, mit hozhat az ember fejére a leírott szó. Ismétlem, igenis nekiültem és becsülettel megválaszoltam a kérdéseiteket. Aztán átolvastam, és egy pillanat alatt rájöttem, hogy ezért nekem a fejemet veszik.

Next