Mozgó Világ, 1981. július-december (7. évfolyam, 7-12. szám)

1981 / 10. szám - MONTÁZS - Könczöl Csaba: "Ó, Mister Alkohol..." - Szemelvények innen-onnan

■ „Szesziparunk helyzete 1936. évben nem volt kedvező... Az utolsó hónapokban az itali szeszek fogyasztása 40%-kal csökkent.” Katona Béla: Magyarország közgazdasága, Bp. 1937. ■ „A bortermés értékesítése szempontjából a bel­ső fogyasztásnak lenne a döntő jelentősége, de Ma­gyarország nem tartozik a nagy borfogyasztó álla­mok sorába. A Nemzetközi Borhivatal kimutatása szerint az évi fejadag Európában a következőkép­pen alakul: 1. Franciaország (149,5 1), 2. Olaszor­szág (107,5 1), 3. Spanyolország (80 1), 4. Portugália (70,7 1), 5. Svájc (38,7 1), 6. Magyarország (37,8 Katona Béla: Magyarország közgazdasága, Bp. 1937. ■ „Hazánkban a szesztermelés államilag szabá­lyozott és ellenőrzött ipar, de nem képezi monopó­lium tárgyát.” Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia, III., Bp., é. n. (1935), I. köt., 60. old. és II. köt. 132. old. ■ „A szeszjövedék az államnak a szesz előállítá­sához és forgalmazásához fűződő kizárólagos jogát jelenti. Ez a kizárólagosság - vagy más szóval: mo­nopol helyzet - a gyakorlatban annyit jelent, hogy szesz előállításával és forgalomba hozatalával csak az foglalkozhat, aki erre engedélyt kapott. .. Szo­cialista gazdaságunkban szeszfőzésre és forgalma­zásra kizárólag szocialista gazdálkodó szervezetek kaphatnak engedélyt. .. Biztosítani kell ugyanis a jövedéki adóbevételt, vagy más szóval: a jövedéki érdekeket." Kalmár Gyula pénzügyőr alezredes: A tilos pálinka­­főzésről. Alkohológia, 197611. ■ „A termelhető szeszmennyiség két tényezőből alakul, a törzskeretből és az esetleges pótkeretből. A törzskeret nagyságát az 1921. évi törvény 240 000 hl-ben állapította meg, amely 2/1­­/­ arányban osz­lik meg a mezőgazdasági és az ipari érdekeltség között.” Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia, I. köt., Bp. é. n. (1935), 60. old. ■ „A mezőgazdasági szesztermelés nagyon fon­tos gazdasági hivatást tölt be (...) az egész mező­­gazdaság szempontjából.” Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia, I. köt. (1935) 61. old. ■ „Az itali szeszfogyasztás csökkenése a (...) vi­szonylag magas eladási árak következtében az át­lagárat nagy mértékben rontja és így a termelés le­hetőségét is erősen korlátozza... A háború előtti években (t­. 1914 előtt­­ K. Cs.) az italfogyasztási fejadag Magyarországon 5 liter volt, ma azonban a vásárlóképesség csökkenése folytán az egy főre jutó italfogyasztás a 0,5 litert (nem elírás! - K. Cs.) sem éri el.. .” Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia, I. köt. (1935) 62. old. ■ A fogyasztási célra termelt és értékesített szesz összmennyisége Magyarországon abszolút (100%-os alkoholra átszámított) adatokban meg­adva 1935-ben 32700 abs. hl, 1936-ban 31 600 abs. hl. Katona Béla: Magyarország közgazdasága. Bp. 1937. ■ A megtermelt szesz fogyasztási célra fordított mennyisége, abszolút (100%-os alkoholra átszámí­tott) hektoliterben: 1928/29 98007 hl 1931/32 21408 hl 1930/31 38007 hl Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia, I. köt. (1935), 62. old. ■ „Ez idő szerint szesz-szükségletünknek csak­nem a felét importáljuk; a gyümölcspálinka-terme­léssel tehát évente mintegy 1500 abs. vagon - rész­ben tőkés viszonylatból származó - szesz importot takarítunk meg. (Egy abs. vagon =10000 hlf = 20 000 liter 50 fokos pálinka.)” Kalmár Gyula pénzügyőr alezredes: A tilos pálinka­­főzésről. Alkohológia, 1976/1. ■ A fontosabb mezőgazdasági termények szesz­­termelésre fordított átlaga 1930-1935 között: Burgonya 1000 000 - 1500 000 cukorrépa 400000 - 800000 tengeri és egyéb 90000 - 200000 Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia, 1. köt. (1935) 61. old. ■ Adalék a hazai sörhiány előtörténetéhez: A sörgyárak termelése 1935-ben 197 ezer hl, 1936-ban 217 ezer hl volt. „A tavalyi (1936-os) ter­melés is csak kb. egyharmada volt az 1928. évi sör­termelésnek, ami viszont mindössze 10%-a a gyárak kapacitásának.” Katona Béla: Magyarország közgazdasága, 1936. Bp. 1937., 399. old­. 1929/30 70813 hl 1932/33 28301 M

Next