Mozgó Világ, 1981. július-december (7. évfolyam, 7-12. szám)
1981 / 10. szám - MONTÁZS - Könczöl Csaba: "Ó, Mister Alkohol..." - Szemelvények innen-onnan
■ A szeszes italok kiskereskedelmi forgalma 1951-55 között: ■ „A tömény szeszes italok fogyasztói ára és a tilosan előállított pálinka alacsony »önköltsége« között mutatkozó nagy különbség mind a saját háztartási szükséglet előállításában, mind az értékesítésre történő főzésben fokozottan érdekeltté tette a munka nélküli haszonra törekvőket. A pálinkafőzés nyersanyaga mindinkább az étkezési cukor lett. Egy kilogramm (ma is csak 14 forintba kerülő) kristálycukorból kb. egy liter 40-50 fokos pálinka állítható elő... A mai zugfőző korszerű (?) eszközökkel dolgozik: nyersanyaga az étkezési cukor, melyhez bárhol, bármilyen mennyiségben könnyűszerrel hozzájut. A főzéshez szükséges hőenergiát propánbután gáz szolgáltatja. A már »iparszerűen« termelő zugfőző áruját literenként 50-55 Ft-os áron »nagyban« értékesíti; a közvetítők a pálinkát az iparvidékekre, bányavidékekre szállítják, ahol 100- 110 Ft-os áron adják el a fogyasztóknak.” Kalmár Gyula pénzügyőr alezredes: A tilos pálinkafőzésről. Alkohológia, 1976/1. ■ „Az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos költségek és népgazdasági veszteségek nagyságrendje egyes megállapítások szerint 1970 óta eléri vagy megközelíti az alkoholos italok eladásából befolyó állami bevételt.” Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész 1975. évi parlamenti beszámolójából ■ „Az 1975. évi országgyűlésen hangzott el, dr. Szénási Géza mondotta, hogy megbízható becslések szerint az alkoholizmus népgazdasági kihatásai 1970 óta elérik, sőt fokozatosan meg is haladják az alkoholból származó állami bevételeket.” Dr. Várady Géza: Az alkohol és az alkoholizmus. Bp. AEOR kiadása, é. n., 30. old. ■ „Az alkoholártalom közvetve jelentkező, igen súlyos, tartós, több generációt érintő egészségi, erkölcsi, kulturális és anyagi kártevései az alkoholforgalmazásból származó magas állami bevételeket felemésztik vagy túllépik." Dr. Samu István: A káros mértékű hazai alkoholfogyasztásról. Kritika, 1981/2. ■ „Régen elvégzett gazdasági számítások igazolják, hogy ha (az állam) az alkoholizmus minden negatív gazdasági következményét (...) mérlegre tenné, csak passzívumra számíthatna.” Hovanyecz László: Megvan a bűnös? Kritika, 1981/4. ■ Az alkoholtartalmú italok forgalmi adója 1971. I.1-én: finomszesz kommersz rum (palack) komm. pálinka 93% ürmösbor 29% (palack) 93% habzóbor 29%0 különleges pálinka (palackozott) 88% pezsgő (palack erjesztésű) 12% likőr (palack) 86% pezsgő (tartály erjesztésű) 29% brandy Sör: világos A vendéglátóiparban forgalomba hozott alkoholtartalmú italok után a fentieken túl 4%-os vendéglátóipari forgalmi adót is felszámítanak. Vincze Imre: Árak, támogatások a gazdaságirányítás reformja után. Bp., 1971. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 269-270. old. ■ A szeszes italok termelői és fogyasztói árai közötti átlagos eltérés 1980-ban, százalékban megadva: bor +20,7% sör +54,6% égetett szesz + 72,2% Heti Világgazdaság, 1981. május 30., 5. old. ■ „A népgazdaság egyensúlya megfontolandóvá teszi az alkohol-forgalmazás korlátok közé szorítását. Elsősorban azért, mert a milliárdos adóbevételek az államháztartás szempontjából megtervezhe-Magyar statisztikai zsebkönyv,Bp. 1956. Összevetésül: (hordós) 5?% Kinizsi 52% Év Bor Sör Rum, pálinka (50-osra átszámítva) Likőr 1951 89 99 6,3 2,7 1952 83 124 11,1 2,6 1953 71 165 12,3 2,9 1954 70 196 17,9 4,6 1955 52 232 millió liter 195 5,6 1960 142 363 16,6 6,6 1970 199 612 35,1 85 1974 237 694 43,8 9,0 Alkohológia, 1976/3. 125. old. 91% bor 19% 85% barna 52%