Mozgó Világ, 1982. január-június (8. évfolyam, 1-6. szám)

1982 / 2. szám - VITA - Gaál Botond: Nemes hagyományok jegyében - A debreceni Református Gimnázium nevelési szempontjai

történetnek kimagasló fejezetét képezte és képezi közösségteremtő erejével. Ennek a fo­lyamatnak lett a terméke, egyben segítője a Kántus létrejötte. Mai jelenléte, munkája nemcsak a hagyomány ápolását jelenti, azaz nemcsak a református gyülekezeti éneklés mértékadó mintája, hanem jelentős szerepet játszik az egyházi és nem egyházi zenekultúra művelésében. Tevékenységében, feladatában mégis az egyházi jelleg dominál. A Kollégi­umnak a református gyülekezetekkel való lelki kapcsolatában a Kántus szimbólummá vált. Nem kapnánk teljes képet a Református Gimnáziumról, ha kihagynánk azokat a dol­gokat, eseményeket, amelyek a társadalmi törekvésekben való részvételre utalnak. Csak néhányat említünk meg. Minden esztendőben részt veszünk több brigáddal a KISZ által szervezett nyári építő­táborokban. Nehéz lenne előszámlálni, hogy ennek a mozgalomnak a történetében hány­szor lett első iskolánk valamelyik brigádja. A sok zászló már nem fér el az iskola vitrinjé­ben.­­ Bár több üzemmel, intézménnyel van kapcsolatunk, mégis a legszorosabbnak a Nyírlugosi Állami Gazdasággal való együttműködésünket mondhatjuk, mert ez a munká­ból forrt ki és erősödött meg az őszi betakarítások idején. Szívesen megyünk segíteni, és ők is szeretnek bennünket.­­ Igyekszünk részt venni a Hazafias Népfront által a város te­rületén szervezett társadalmi munkákban is. Parkosítottunk utcákat, virágosítottunk te­reket, segítettünk sportpályák építésében, rendbe hoztuk az egyik szociális otthon kör­nyékét. Ebbeni igyekezetünk által szeretnénk példaként elöljárni a jövőben is. A tanácsi és társadalmi szervek munkájával pedig a tanácstagi beszámolókon való rendszeres rész­vételünk útján ismerkedünk meg. Örömmel számolunk be arról, hogy a „nyilvános” közhasznú munkák mellett tanuló­ink rendszeres diakóniai munkát is végeznek a városban. Öregeket, betegeket, magányo­sokat, rászorulókat segítenek. Hol, mire van szükség: favágás, szénhordás, bevásárlás, ta­karítás vagy éppen felolvasás, elbeszélgetés. Ez annál is értékesebb, mert diákjaink szabad idejükben végzik, csendben, szerényen, nem várva, hogy ezért jutalmat vagy dicséretet kapjanak. Az elmúlt esztendőben 34-en vállaltak ilyen szolgálatot. Nagy öröm egy iskola számára, ha tanulói a versenyeken szép eredménnyel szereznek maguknak hírnevet. A feljebb való években gyakran volt ilyen örömben részünk. A rádió zenei műveltségi versenyein, különböző kórusversenyeken, tanulmányi versenyek orszá­gos döntőiben, a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című versenyen és sportvetélkedőkön elért szép sikerekkel tudtuk gazdagítani városunk, megyénk kulturális életét. 1978-ban meglátogatta a Kollégiumot Kádár János. Idézzük a vendégkönyvünkbe tett bejegyzését: „Örülök, hogy mostani Hajdú-Bihar megyei látogatásom során eljöhettem ide, a Deb­receni Református Kollégiumba, amely nemcsak a magyar református egyház kultúrtör­ténetének nevezetes intézménye, hanem itt tiszteleghet minden hazánkfia az 1848-49-es szabadságharc és az 1944. évvel kezdődő újkori történelmünk függetlenségi aktusainak dicső emlékhelyei előtt. Kívánom, hogy neveljenek itt is sok dolgos és hű hazafit szocializ­must építő népünk sorainak további gyarapítására és boldogulására.” Megtisztelő, szép szavak ezek, és elköteleznek bennünket a jövőre nézve. Gaál Botond Jegyzetek 1 A Debreceni Kollégium fundáltatásának nincs rögzített időpontja. Az első fennmaradt írásos emlék 1549-ből való, Dézsi András rektortól, akinek az írásából kiderül, hogy már korábban ugyanolyan szellemben működött az iskola, mint az ő idejében. A történelmi kutatások arról tanúskodnak, hogy az 1530-as években jöhetett létre a református szellemű iskola, nagy valószínűséggel a 30-as évek második felében. Az 1538-ban megszűnő városi iskola munkájának folytatója lehetett.­­ Dr. Bolyki János: A természettudományok és a teológia (Theológiai Szemle, 1975. 5-6. szám) 3 Dr. Kocsis Elemér: Keresztyén etika - Jegyzet, 1979, Debrecen. 4 Mózes I. könyve 1,28 5 Mózes I. könyve 2,15 6 Dr. Rózsai Tivadar: Krisztus indulatával nevelni (Theológiai Szemle, 1973. 5-6. szám) 7 Barth Károly megfogalmazása. 8 Dr. Czeglédy Sándor: Katechetika - Jegyzet, 1958, Debrecen 9 Dr. Czeglédy Sándor: Katechetika - Jegyzet, 1958, Debrecen. 89

Next