Mozgó Világ, 1983. január-június (9. évfolyam, 1-6. szám)

1983 / 5. szám - FILMTANULMÁNY - Szilágyi Ákos: Az orosz filmművészet Sztalkere - Andrej Tarkovszkij és A tükör

a­pródok­ként kopnak szavaink, értéküket vesztik, mint sokat forgó pénzérmék. Hittel mondott igazságokat sem fogad el senki, ha szakufárok korábban már hami­sítványként forgalmazták. A múlt század végén például még kikezdhetetlen volt ez a szó: nemzet. S csak a proletariátus jobb jövőt ígérő jelszava volt a szocializmus. Ha valami csoda" folytán egy századvégi embert megtudnánk kérdezni, mit gondol erről a szóról: nemzetiszocializmus, talán csak egy butácska eszme­­divatot sejtene mögötte, s mind fáradságba kerülne megmagyaráz­ni neki, hogy a fasizmus saját, ideológiájának elnevezésére megal­kotott szóösszetétele mögött népirtó, antihumánus program és még véresebb valóság van! - Megállítható-e szavaink inflálódása? Merészebben: visszanyerhető-e azon elorzott szavaink és a mögöt­te rejlő eszmék értéke, amelyre korábbi nemzedékek legjobbjai tették fel életüket? „Tudok én küzdeni remény nélkül is" - mondo­gatta Deák, s küzdött is így, annyi kortársával együtt. Ám ők még­­ kimondatlanul hitték, hogy a földöntúli igazságszolgáltatás vagy a messzi jövendő nem tekinti vállalásukat értelmetlennek. Értékeik, eszméik aranyfedezete, a nemzet és­ haladás, akkor még kétségbe­vonhatatlannak látszott. Mi már Ady fájdalmát is irigyelnénk: az ő gondja nem több, mi, hogy amit ők a századelőn akarnak, „másutt megint ócskaságok". Elkezdődött ugyan értékcsökkenésük, ám a szavak ellentétükbe akkor még nem fordultak. Elkopott vagy hami­san csengő szóérméink között mégis ott maradtak, ott lapulnak eddig nem sokra becsült értékkel, krajcáraink, amelyeket kisembe­rek forgattak. Hamisítani nem volt érde­mes, értékük így változatlan maradt. Olyan szavakhoz, mint együttérzés, barátság, szerelem, ha a velük való visszaélésre utalunk,­­manapság is hozzá kell tennünk, hogy ál-, talmi, hamis vagy színlelt. Összerakosgatva sem váltód­hatnának át­ társadalmilag, történelmileg mérhető aranyvalutává? Ha van legalább egy szavunk amely közös a család és az emberiség használatára, s amelyet­ kisajátítani még mindig nem sikerült és­ nem is lehet, program és esetleg valóság két ember kapcso­latában éppúgy, mint milliárdok együttélésében, akkor küzdelmünk a hamisszó­vevők és szómágusok ellen nem reménytelen. Ha van ilyen szavunk, a béke a *­*•

Next