Mozgó Világ, 1995. január-június (21. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 4. szám - INTERJÚ - Bossányi Katalin: Fordulat és reform - Ellenfordulatok és ellenreformok - Beszélgetés Antal Lászlóval, Csillag Istvánnal, Lengyel Lászlóval és Matolcsy Györggyel

Fordulat és reform - ellenfordulatok és ellenreformok Antal Lászlóval, Csillag Istvánnal, Lengyel Lászlóval és Matolcsy Györggyel beszélget Bossányi Katalin 1986 őszén a Mozgó Világ elter­vezte, hogy megjelenteti a Pénz­ügykutatási Intézet négy munka­társa, az Antal László, Csillag Ist­ván, Lengyel László és Matolcsy György jegyezte „ős"-Fordulat és reform összefoglaló fejezetét. A publikálás meghiúsult. Az akkori harcmodor szellemében a szer­kesztőség a bevált módszerhez fo­lyamodott: 1987 tavaszán a hiva­talosság által kevésbé támadható kerekasztal-beszélgetés formájá­ban foglalta össze a téziseket. A kézirat nyomdába került, sőt már a korrektúra is megvolt, amikor il­letéktelen illetékesek lefülelték a trükköt, és nagyon nem kívánatos­nak minősítették (magyarán betil­tották) a közlést. (A kerekasztal­­beszélgetés résztvevői: Antal László, Bokros Lajos, Lengyel László; kérdező: Mélykúti Attila.) A Fordulat és reform átdolgozott, finomított változata - „helyre te­vő” kommentár kíséretében - utóbb megjelenhetett a Közgazda­­sági Szemlében, végül pedig, ki­egészítve a nyilvánosság-fejezet­tel, önálló kötetben is (Atlantisz Könyvkiadó, 1988). Antal László ma a Külkereskedelmi Bank Rt. főtanácsadója, Csillag István a Pénzügykutató Rt. igazgatója, Lengyel László a Pénzügykutató Rt. elnöke, Matolcsy György a Pri­vatizációs Kutatóintézet Tu­lajdon Alapítvány igazgatója.­­ Ismét „ helyzet ” van a gazdaságpo­litikában, mint anno 1986-ban a For­dulat és reform megírásakor volt. Tézi­seikben öt pontban fogalmazták meg, hogy a konszolidációhoz (majd a re­formhoz) milyen lépésekre volna szük­ség. Ezek pénzellenőrzés, piacépítés, válságágazatok kezelése, beruházáspo­litika módosítása, aktív külgazdaság­politika voltak. Ma mi érvényes ebből a reform-étlapból ? Antal László Téziseinket ma is ak­tuálisnak tartom, annak ellenére, hogy az azóta eltelt csaknem egy évtizedben nagyon sok minden történt a gazda­ságban. Jelenleg a gazdaság még min­dig nem piacgazdaságszerűen műkö­dik, nem következett be a konszolidá­ció sem, sőt minden eddiginél mélyebb a válság. Tehát a stabilizálás igénye égetőbb, mint valaha. A tíz évvel ez­előtti reformcsomagba azonban - mai fejjel gondolkodva - én beilleszteném az államháztartás átfogó reformját. Csillag István Én a kilencvenes évek elején azt mondtam, hogy kinőt­tem a Fordulat és reformot. Most is tartom ezt az állítást, miközben az az érzésem, hogy az öt tézis ma is érvé­nyes, csak másként kellene megfogal­mazni őket. Ma például már nincs szükség politikadesifrírozásra a társa­dalmi hatásokat illetően, s a gazdasági problémák természetéről is bővültek az ismereteink. Akkor például a piac­építést csak a vállalkozói szektorra ér­tettük. Az államháztartás reformjáról - egyebek között - azért sem beszél­tünk, mert az a költségvetési szektort érinti. Ma bizonyos szempontból ironi­kus felhangot is kaphatnak ezek a té­zisek. Például ha Lenin azt állíthatta,

Next