Mozgó Világ, 1998. július-december (24. évfolyam, 7-12. szám)
1998 / 9. szám - VÁLASZTÁS A MÉDIÁBAN - Avar János: Képernyős kegyelemdöfés. A Horn-Orbán-vita
Jegyzetek 1 Délmagyarország (Szeged), 1993. június 29. 2 Népszabadság, 1998. június 15. 3 Kötetlenül a nagypolitikáról Orbán Viktorral. Heves Megyei Hírlap (Eger), 1997. szeptember 19. 4 Varga Domokos Péter a három kormányszóvivő ürügyén: „Horn Gyula fogyasztja őket, mint fehérmájú nő a szeretőit.” Napló (Veszprém), 1995. november 18. 5 Vágvölgyi B. András Horn Gyuláról: „A bemutatón két kézzel nyúlt az egérhez, de felvilágosították, hogy amire ő gondol, az a technikatörténet egy korábbi stádiumának eszköze: a biciklikormány.” Magyar Narancs, 1996. június 13. 6 Lásd például Fodor Sándor Szekeres Imréről: „Az MSZP frakcióvezetője teljesen megújult, nem kevesebbet sugall, mint hogy aki az MSZP-re szavaz, annak még a haja is kinő." Vas Népe (Szombathely), 1997. szeptember 10. 7 Szekeres Imre Jászapátiban az FKGP-ről: „A mezőgazdaságnak jelenleg a négy évszak és a Kisgazdapárt a baja.” Új Néplap (Szolnok), 1997. május 30. 8 Zöldi László: Billen a pálya. 168 Óra, 1997. december 2. 9 Demokrata, 1998. március 12. 10 Torgyán József: „Én úgy gondolom, hogy a Független Kisgazdapárt 25 százaléknál rosszabb és 35 százaléknál jobb eredményt elérni nem tud.” Tolnai Népújság (Szekszárd), 1998. március 23. 11 Képaláírás a Délvilág (Szeged) 1998. április 18-i számából: „Orbán Viktor azt mondta a szakácsoknak, hogy a pörkölt éppen az ő ízlése szerint készült.” 12 - zsoltár: Fidesz-majális, testőrök nélkül. Fejér Megyei Hírlap (Székesfehérvár), 1998. május 4. 13 Jásper Ferenc: Monopolitika - A Délmagyarország című napilap magatartása az 1998-as országgyűlési választások kampányában. JATE-BTK, Médiatudományi Tanszék, 1998. 14 Magyar Narancs, 1998. június 11. 15 Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba), 1998. május 22. 11-12. o. 16 T. Szűcs József: Kampánytalan kampány. Hajdú- Bihari Napló (Debrecen), 1998. április 20. 17 Részlet Géczi József szocialista országgyűlési képviselő interjújából: „Itt nem csendes, hanem lopakodó kampány zajlik, amelyben a választókat félrevezetik. A szocialisták is változást akarnak. A sikeres folytatás azt jelenti, hogy a tapasztalatokból okulva akarunk változtatni. A sunyi kampány részeként azt sugallták (az ellenzékiek), mi vagyunk a múlt. Pedig »országlásunk« alatt jutottunk el a NATO, az uniós csatlakozás kapujába. A pápával megkötöttük a konkordátumot, a szomszédokkal az alapszerződést. Ez lenne a múlt?” Délmagyarország (Szeged), 1998. május 19. 18 Nem telefonbetyárkodik a Fidesz. Észak-Magyarország (Miskolc), 1998. április 11. 19 Déli Hírlap (Miskolc), 1998. április 25. 20 Adásszünet a mezőtúri tévénél. Jászkun Krónika (Szolnok), 1998. április 30. 21 Fideszes tejesdobozok. Vas Népe (Szombathely), 1998. május 26. 22 Újra „Tovaris konec”. Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba), 1998. május 25. 23 K. Zs.: Zsidózás a felsőtárkányi választási fórumon? Heves Megyei Nap (Eger), 1998. május 6. Avar János Képernyős kegyelemdöfés A Horn-Orbán-vita Belesétálván Orbán Viktornak a közgazdasági egyetem előadótermében felállított csapdájába, Horn Gyula a Fidesz javára billentette el a választási mérleget. Ehhez képest szinte mellékes, hogy amúgy helytállt kettejük tévévitájában. A miniszterelnök és tanácsadói láthatóan abban a tévhitben éltek, hogy egy ilyen politikai show esetében a vita és a vitatkozási készség, az érvkészlet a lényeg, holott mindez csupán másodlagos. Ha Horn olyanokra hallgat, akik nemcsak konyítanak valamit hozzá, hanem ismerik is az ilyen viták történetét, akkor esze ágában sincs megadni ezt a nagy lehetőséget vetélytársának. Orbán természetesen heteken át minden követ megmozgatott a szópárbaj végett: ha semmi egyéb, a Fidesz-vezér jól érzékelhető buzgalma tehette volna gyanakodóvá a szocialista vezérkart. Hiszen nyilvánvalóan a fiataldemokraták szervezésében jelentek meg vitára felszólító egész oldalas hirdetések több országos lapban. Orbán azzal is ügyesen taktikázott, hogy vagy kihagyta a többszereplős pártelnöki vitákat, vagy azokban résztvevőként is jószerivel távollétével, előkelő kívülállásával tüntetett, mintha csak azt üzente volna a nézőknek, hogy ennek semmi értelme, neki egyes-egyedül Horn a méltó partnere. S végül el is érte, hogy Horn úgy vél-