Mozgó Világ, 1998. július-december (24. évfolyam, 7-12. szám)
1998 / 12. szám - KAMPÁNY, KOMMUNIKÁCIÓ, MÉDIA - Mucsányi Marianna: Az Orbán-kormány kommunikációja
illetve Lengyel László: Az Orbán-kormány száz napja, Népszabadság, 1998. október 24. ; Orbán, Stumpf, Puhl és Mészöly Mórahalmon. Délmagyarország, 1998. szeptember 26.; Kormánypárti party. Délmagyarország, 1998. szeptember 26.; Mórahalmi kormányváró. Délmagyarország, 1998. szeptember 27.; Politikusok, újságírók a pályán. Délmagyarország, szeptember 27.; Orbán Viktor és csapata Mórahalmon. Délmagyarország, 1998. szeptember 28.; Ritkán lát... (ilyet az ember). Délmagyarország, 1998. szeptember 28.; A kormány nem bírt a médiával. Délmagyarország, 1998. szeptember 28.; Orbán Viktor folytatja a személycseréket - ne folyjon el a pénz. Délmagyarország, 1998. szeptember 29.; Orbán-cserék. Délmagyarország, 1998. szeptember 29.; Puhl Mórahalmon három kérdésre nem válaszolt. Délmagyarország, 1998. szeptember 29.; Kormánypárti Szőke Szikla. Délmagyarország, 1998. szeptember 29.; Mórahalom: ünnepi hangulatban. Délmagyarország, 1998. szeptember 29.; A játék kedvéért... Délmagyarország, 1998. október 20. 29 Délmagyarország, 1998. szeptember 29. 30 Heves Megyei Nap, 1998. október 16. 31 Új Dunántúli Napló, 1998. október 12. 32 Délmagyarország, 1998. október 12. 33 Zsolt Péter: Médiaháromszög. EU-Synergon, Budapest, 1998. 34. old. 34 Thürmer Gyula: „Ez afféle kötetlen beszélgetés volt, minden elkötelezettség nélkül. De azt látni kell, hogy új helyzet van, a szocialisták kikerültek a hatalomból.” Zalai Hírlap, 1998. október 16. 35 A jelenséggel immár másodszor foglalkozom a Mozgó Világ hasábjain. Az 1998. szeptemberi számban közölt országgyűlési kampánytáblázathoz képest illő annyit változtatni, hogy a Politikusok hírértékké nemesedett vidékjárása helyett tényszerűbb jelzőjű címet használok. A „nemesedett” értékítéletet sejtet, márpedig nem föltétlenül a legtartalmasabb programú politikusról ír az újság, hanem arról, akinek van kommunikációs érzéke és ügyes a sajtósa. 36 Mucsányi Marianna: Az Orbán-kormány kommunikációja. Élet és Irodalom, 1998. október 16.; Mucsányi Marianna Az Orbán-kormány kommunikációja A Fidesz-Magyar Polgári Párt vezette politikai szövetség a választások harmadik fordulójaként fogta fel az október 18-i helyhatósági választást. A májusi sikert rövid tétovázás követte - „Uramisten, győztünk!” majd folytatódott a választási hadjárat - immár kormányzati pozícióban. A július 8-án hivatalba lépett Orbán-adminisztráció - kihasználva a nyári parlamenti szünetet - a júniustól októberig terjedő időszakban szinte minden megmozdulását a permanens kampánynak rendelte alá. Politikájának és kommunikációs stratégiájának mozgatója a szavazatok maximálása volt. A Fidesz abban bízott, hogy a szavazófülkében - rövid fejszámolás után - a választók a nagyobb jövedelem reményében ikszelnek, azt a pártot segítik a kormányzati, illetve most már önkormányzati hatalomba, melynek politikájától plusz bevételekre számíthatnak. A politikai taktika ilyen mértékű racionalizálása egészen egyedi dolognak tűnt a hazai közéletben. Újdonságnak számított az is, hogy a Fidesz kormányzati pozícióban való kampányolása és politikája, a konfrontatív, azóta csak „egész pályás letámadásként” emlegetett stratégia erősítették egymást. Mindez nagy változás az Antall-,Boross- és Horn-kormányhoz képest, melyek ha politizáltak, elfelejtették azt kommunikálni, ha viszont beszéltek valamiről, akkor jó esetben is csak hónapokkal később határozták el magukat a cselekvésre. A fideszesek felismerték, hogy a politika ma már valóság helyett sokkal inkább a folytatásos televíziós történetekre emlékeztet a befogadók