Mozgó Világ, 1999. július-december (25. évfolyam, 7-12. szám)

1999 / 8. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ákos: Játék a tűzzel. Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások történetéből

Kovács Ákos Játék a tűzzel Végül Nagy-Magyarország vonalai bontakoztak ki a tűzcsóvából... Oly sok szürke, egyhangú hazai Szent István-nap után merész lépésre szánták el magukat a főváros illetéke­sei, amikor a húszas évek közepén - Gálos Kálmán idegenforgalmi szakem­ber javaslatára - úgy határoztak, hogy augusztus 20-ára a nemzetközi közvéle­mény figyelmét is felhívják. Ennek ér­dekében gazdag művészeti, társadalmi és történelmi programmal Szent Ist­­ván-hetet rendeztek Budapesten. Egye­bek között azt kívánták, hogy az ese­ménysorozat segítségével varázsolódjék valósággá mindaz a fény és pompa, amit a magyar nemzet nemzeti viseletben eddig produkált, legyen erkölcsi köteles­sége minden főútnak az ünnepre magá­ra ölteni a világszerte ismert és irigyelt díszruháját és tömegesen részt venni az ünnepi felvonuláson.­ A külföld érdeklődését azért tekintet­ték különösen fontosnak, mert - mint ezt a különböző prominens politikai személyiségek hangsúlyozottan is ki­emelték - demonstrálni kívánták, hogy ez az ország nem pusztán az a terület, amelyet a trianoni határok jelöltek ki számára, hanem azon túl is vannak olyan részei, amelyek Magyarország in­tegráns összetevői, továbbá rádöbbente­ni a világot arra, hogy milyen magas kultúrájú, nagy műveltségű, nagyszerű múltú nép a magyar, s milyen méltány­talanság történt velünk, amikor Tria­­n­i Kovács Mártonnak non alsóbbrendű kultúrájú népeknek szolgáltatott ki bennünket, s hogy ebbe az igazságtalan helyzetbe belenyugodni nem lehet.. ." A Szent István-hét nagyszabású prog­ramjának összeállításához a főváros már 1926-ban hozzáfogott. A nemzeti ünnep „Tíz óra előtt dördültek el a Gellért-hegyen az első bombák és gránátok s végeszakadatlan repültek fel és pattantak szét a piros, fehér, zöld röppentyűk, színes golyók, fénykévék, virágkosarak, repülő csillagok, színes virágok, szökőkutak, forgónapok. Kiemelkedő pontja volt a pompás tűzijátéknak az éj sötétjéből a fénytengerben kibontakozó magyar címer: 'Isten áldd meg a magyart!’ felírással.” (Kis Újság, 1927. augusztus 20.) Részlet a szerző Játék a tűzzel című készülő könyvéből, amely az Első Magyar Látványtár kiállítási katalógusa­ként 2001 nyarán fog megjelenni. A kutatást a Soros Alapítvány támogatta.­ ­ Újság, 1925. augusztus 9. 11., 14. o. 206., augusztus 23.

Next