Mozgó Világ, 2000. január-június (26. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 5. szám - TANULMÁNY - Jávor Kata: Egy polgári végrendelet - Mattyasovszky Jakabné Zsolnay Teréz végakarata

Atyánktól, Margitnak adtam abban a reményben, hogy a doboz mint családi kincs és ereklye a családban marad. Mint már mondottam, egész ezüstöm Margit tulajdona. Mégis a két ezüstözött réztálca közül a hosszúkás, melyet kedves Lauránktól vettem át, Tery leányomé le­gyen. Neki szánom még az ezüst poharat és a két üvegdobozt, valamint a kis kék vá­zát tostette asztalomról, s az ezüst dobozt, melyet Erreth Teréz keresztanyámtól kap­tam. Az imaszőnyegekre vonatkozó rendelkezés. Az oszlopos, melyet Napnyugat-szőnyegnek nevezünk, kedves Tibor fiamé legyen. A zöld szőnyeget Margónak szánom. A kis-kannás piros szőnyeget Miklósnak szántam. A piros fehérvirágos a felső nagy szobából Péteré legyen. Tamás kapja a szőnyeget, mely Dédanyátok töltette asztalkája felett függ. Tibor junioré legyen az Atyátok szobájában a kályhától jobbra elhelyezett szőnyeg. Tiszteletre méltó Dédanyánk Ballay Erzsébettől származó, egyszerű varróasztal­kát Margit mint családi darabot őrizze meg. Ugyancsak az övé legyen dédanyánk öreg szekrénye. A beépített topolya szekrényért Teryt kártalanítani kell. A nagyszalonban található alvó szék, mely Zsolnay Miklós dédatyátoké volt, szintén Margit tulajdona, s ugyanúgy a Mattyasovszky Zsolnay családban öröklőd­jék éppúgy, mint dédanyánk széke, mely Katica szobájában áll. A lakás felső részéből megemlítem különösen a sarokszoba északi falán lógó képe­ket, melyek közül egynéhány Édesatyánkról való, s melyek jelen csoportosítását vég­telen kedves Lászlónk rendezte el. Szeretném, ha ezek a képek emlékül reá és jósá­gos, kedves Atyánkra együtt maradnának, amíg csak lehet. Ha változó körülmények 97 következtében ez nem volna lehetséges, a csoport következőképen volna feloldandó. Nagy­szüleinknek, Zsolnay Miklós és Ballay Teréznek vidéki festő által festett kép­másai mint családfőé, Tiboré legyenek. A Königssee, a sziklás-vizes házas táj, valamint a kis házas kép Édesatyánktól származnak, és utóbbi valószínűleg olajfestészetben való első kísérlete volt. A két nagyobb és a kicsi tengeri kép, valamint a széles aranyrámájú ónémet asszony Mar­git tulajdona. A felső kép, mely ivó embert ábrázol kis lángocskával, Weber Ferenctől szárma­zik, és városi múzeumnak volna ajándékozandó. Az ajtó feletti két kép Margité, és László „ Boulogne sur mer "-je az én tulajdonom, mely felett egyebütt rendelkezem. Édesatyánk további képei közül Önarcképe, Édesanyánk, valamint Dédanyánk Ballay Erzsébet képmása Tiboré legyen. A zongora felett elhelyezett virágképet, a vak kisleányt Margitra hagyom éppúgy, mint Nagynénének Zsolnay Júliának egy vándorfestő által készített képmását. Tery és Márta tetszésük szerint válasszanak egy-egy képet kedves Édesatyánk művei közül, kivéve a két muzsikus, Amtmann és Weidinger képmását, melyek fel­tétlenül egy múzeum részére őrzendők meg. Többi képei közül a legjobbak és legérdemesebbek kiválasztandók, s egyelőre he­lyükön maradjanak. Amennyiben a Zsolnay Múzeum gondolata megvalósulna, ezek a képek ott helyezendők el. Egyelőre mindenkor az itt lakó családtag őrizze meg őket, és az esetben, ha senki sem laknék itt, ezek a képek a gyári múzeumhoz csatolandók. Miután fenti kiválasztás megtörtént, a megmaradt képek közül Tibor és Margit jelöljenek ki egyet-egyet minden unoka részére. Kedves László fiam képei. Ezen képek közül unokáim a következőket kapják: Péter: Nagymama pasztell-

Next