Mozgó Világ, 2012. január-június (38. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Révész Sándor: Mindenki puccsa mindenki ellen - Spanyolország
amikor a hetvenes évek végére megérkezett a második olajválság is. Két év alatt megkétszereződött az olajár, ami a spanyol gazdaság valamennyi húzó ágazatát letaglózta, és betett a Moncloa-paktumtól remélt társadalmi békének. Kilátástalan recenzió, vágtató infláció, hatalmas munkanélküliség. És mindehhez valóban rossz kormányzás alkalmatlan kormányfővel. Cercas éles jellemrajza szerint Suárez volt a legmegfelelőbb ember a diktatúra leépítésére és a demokrácia kiépítésére, viszont ő volt a legkevésbé alkalmas ember az új rendszer működtetésére. Éppen azért, mert olyan mélyen, annyira belülről ismerte a francoista hatalomgyakorlás módját. Pontosan tudta, mit kell megváltoztatni ahhoz, hogy minden megváltozzék. S miután minden megváltozott, az ő képességei, beidegződései érvénytelenné váltak. Ami addig előnyére, azután hátrányára vált. Nem tudta kezelni a képviselő-testületeket, a minisztereit, a szakértőit, a pártját, a közvéleményt, ebből kifolyólag a válságot sem. Mintha csak azt akarta volna igazolni a kormányfő, hogy aki a régi rend hívéből demokratává lesz, az tehetséges politikusból menten tehetetlen politikus lesz. Puha, diszkrét, csendes puccsot terveztek. Puskalövés nélkül. A hatalomátvevő, a hadseregben kivételes tekintélynek örvendő Armada tábornok álcázásával. A képviselőházat hangtalanul, szinte észrevétlenül elfoglalják, a fegyveres erők diszkréten nyomást gyakorolnak a Cortesben, katonai egységek tűnnek föl Madrid utcáin és Valenciában, ahol még hadiállapotot is hirdet a körzet katonai parancsnoka, a puccs katonai vezetője, Milans del Bosch tábornok. A puccs politikai vezetője, Alfonso Armada tábornok, aki korábban a király kabinetminisztere és bizalmasa volt, besétál a királyi palotába, mint aki mit sem tudott a puccsról, megnyugtatja a királyt, hogy ő képes megoldani a helyzetet, le tudja szerelni a puccsistákat, vissza tudja terelni a katonákat a laktanyákba, mielőtt még nagyobb botrány lenne, már amennyiben felajánlhatja áldozatosan saját becses személyét kompromisszumos, a hadsereg számára is elfogadható kormányfőnek. A másik oldalon Armada úgy lépett föl a többi összeesküvő előtt, mint aki kapcsolatban van a királylyal, s biztosítja János Károly támogatását a puccshoz. Ezt igazolta volna Armada azzal, hogy a királylyal való tárgyalás után a királyi palotából telefonál a puccs bázisaira, onnan ad utasításokat, így adták volna el a királynak és a közvéleménynek a puccs győzelmét a puccs leszereléseként. Nem jött be. Tejerő csendőreinek sikerült ugyan egyetlen puskalövés nélkül elfoglalni az üléstermet, de a parancsának, miszerint mindenki maradjon csöndben és feküdjön a földre, a fent említett három úr nem engedelmeskedett. Mellado tábornok pedig fegyvertelenül, de fenyegetőleg és éktelen haraggal elindult Tejero felé, és kiutasította őt a teremből. Tejero nem nagyon tudta, mit tegyen, de az emberei ösztönösen cselekedtek, amiből nagy fegyverropogás lett. Kár ugyan csak a mennyezetben esett, de az élő rádióközvetítésen keresztül az egész ország hallotta, hogy lövöldöznek a Cortesben. Mondhatnánk: lőttek a diszkrét puccsnak. Ettől még nem vált teljesen lehetetlenné, hogy Armada meghódítsa