Mozgó Világ, 2012. július-december (38. évfolyam, 7-12. szám)

2012 / 11. szám - TANULMÁNYOK - Farkas Zoltán: Az IMF jegyében - rémregény

tával e téren is felvillantotta tehet­ségét. Először Ópusztaszeren emle­gette­­ már-már egykori szövetsége­se, a politikai életből általa kiütött Torgyán József stílusában hogy a magyarok a Turul népének tekint­hetők, e jelbe minden magyar bele­születik. Látomásos beszédében ar­ról is értekezett, hogy „kétféle szív él a magyar politikában, az egyik elutasítja a nemzeti összetartozást, a másik ezt tekinti kiindulópontjá­nak, az egyik lemond az elveszett juhokról, a másik folyton keresi”, ami meglehetősen profán utalás a bibliai jó pásztorra. Erős kezdet volt. Majd Marosvásárhelyen Orbán Viktor arról elmélkedett, hogy a felzárkózást az önsajnálat és a le­beszélés fenyegeti, ami a nemzet halálához vezethet. Ezért aztán a kétharmados felhatalmazással élve „modern nemzetépítésbe” kezdett - folytatta immár a Magyar Diasz­póra Tanács ülésén­­, mégpedig a tízparancsolatban megfogalmazott tradicionális értékek, a család meg­erősítése, a nemzet reneszánsza je­gyében, amit „a Magyarországgal szemben álló nyugat-európai politi­kai elit a legnagyobb hevességgel utasít el”. Ezzel a vesztébe rohan - sugallta másutt. Magyarország a legnehezebben kormányozható nemzet, mert itt tízmillió szabadságharcos él - fejte­gette a neokonzervatív amerikai magazinnak, a The Weekly Stan­dardnak. A demokratikus rendsze­rek beépített problémáit a vezetés gyengeségében vélte felfedezni a Handelsblattnak adott interjúban, ahol kifejtette, hogy a reformok végrehajtására az elnöki rendszer alkalmasabb volna. Ezt azzal tol­dotta meg a Bonafarm-csoport csi­pőteleki tehenészetének avatóján - ahol a kapcsolati tőkéjét valódi va­gyonná formáló Csányi Sándort külön is méltatta mint a legtehet­ségesebb falusi legényéből lett bankvezért -, hogy a magyarok gén­jeikben hordozzák a föld szeretetét. Kitért a magyarság karakterjegyei­re Berlinben a Konrad Adenauer Alapítványnál tartott előadásában is, ahol - kérdésre válaszolva - az Alkotmánybíróság jogfosztását az­zal magyarázta: a magyar észjárás és gyomor nehezen veszi be, hogy a testület megsemmisítheti a nép ál­tal választott képviselők döntéseit. Bezzeg azt bevette, amikor a Bok­ros-csomagot zilálta szét az Alkot­mánybíróság. Amely, korántsem mellesleg, na­gyon is valóságos szempontokkal járult hozzá a jogkultúrához: pél­dául azzal, hogy az emberek életé­be azonnal és radikálisan nem sza­bad beavatkozni, a vívmányokat nem lehet az egyik napról a másik­ra megvonni. Jóllehet az echte szabadsághar­cosok számát még semmilyen közvé­lemény-kutatás nem igazolta vissza, a kormány októberben igyekezett jó példával előállni. Fizetett hirdeté­sekben rontott neki az IMF-nek, azt sugallva, nem enged a követelé­seinek - mármint azoknak, ame­lyek nem is léteznek. Orbán Viktor Sárváron a Fidesz és a KDNP frak­ciója előtt meglebbentett egy halál­listát, amelyet az IMF-nek tulajdo­nított, majd megpróbálta bevésni az agyakba, hogy ez igenis hiteles. Hiába ismertették a magyar hír­portálok a megfelelő IMF-es és uni­ós dokumentumokat, bizonyítva, hogy azokban a felvillantott köve­teléseknek se híre, se hamva, hiába adott ki erről közleményt mindkét

Next