Mozgó Világ, 2020. július-december (46. évfolyam, 7-12. szám)

2020 / 9. szám - BALKÁNI ANZIKSZ - Kardos Ernő: Orbán Viktor és a lőporszagú Nyugat-Balkán - Interjú Szent-Iványi Istvánnal

Balkáni anziksz Orbán Viktor és a lőporszagú Nyugat-Balkán Szent-Iványi Istvánnal Kardos Ernő beszélget A magyar kormányfő elsősorban azért barátkozik a puccsistának tar­tott Aleksandar Vucic szerb elnökkel vagy a börtön elől szökésben lévő korábbi macedón miniszterelnökkel, Gruevszkival, mert politikájához szövetségeseket keres. Orbán Viktor feltételek nélkül és azonnal felven­né a nyugat-balkáni országokat az Európai Unióba. Pedig a régi tagál­lamok már lassítanák, néha teljesen leállítanák a bővítési folyamatot. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a Balkánon nincs hagyománya sem a demokratikus berendezkedésnek, sem a jogállamnak. Mindez kedve­zően megváltoztathatná a jogállami­ságot leépíteni igyekvő Orbán uniós megítélését, továbbá a miniszterel­nök az új tagállamok társaságában teljesen átalakíthatná az Európai Uniót. Ez a lényege a Szent-Iványi István külpolitikai elemzővel készült interjúnak, de ennek ellenére az egy­kori külpolitikai államtitkár is úgy gondolja, hogy a Nyugat-Balkán uni­ós társulása európai érdek is lenne.­­ Gondolja, hogy Orbán Viktor csak megszokásból megy Brüsszel ellen, amikor gyorsítaná a balkáni országok csatlakozását, vagy józan számítás is van mögötte? - A jelenleg érvényes hivatalos uniós álláspontot a februárban el­fogadott új bővítési stratégia rög­zíti. Ez kimondja, hogy a bővítési folyamat nem áll le, de lassabban, körültekintőbben és szigorúbb felté­telekkel folytatódik, mint korábban. Orbán Viktor álláspontja ettől eltér, mert ő nemcsak gyorsítani szeretné a folyamatot, de a feltételeken is la­zítana. A magyar kormányfő szeret játszani a tűzzel, de ez most nem ön­célú „emberkedés”, hanem stratégiai megfontolások állnak mögötte. Vitat­hatatlan, hogy a Balkán integrálása az unió közösségébe - a magyar kor­mányfő sajátos szempontjaitól füg­getlenül - kifejezetten magyar érdek is. A térséggel határosak vagyunk, s a Balkán potenciális instabilitása számunkra is veszélyt rejthet. A bő­vítés gazdasági szempontból is fon­tos magyar érdek, hiszen számunkra természetes expanziós terület, ahol már eddig is szép számmal megje­lentek a magyar vállalkozások, s a jövőben is számítunk magyar gazda­ság nyugat-balkáni terjeszkedésére. Önmagában a csatlakozás sürgeté­sét tehát nem tartom elhibázottnak, de az problematikus, hogy a magyar kormány mindezt az EU-ban közösen elfogadott szigorú feltételek teljesíté­se nélkül képzeli el. Pedig nekünk nem a mindenáron való integrálás az érdekünk, hanem az, hogy a balká­ni országok először felzárkózzanak az európai államokhoz, teljesítsék a csatlakozás feltételeit, hogy a tagál­lami működésre jogi, gazdasági és politikai szempontból alkalmassá

Next