Mozgó Világ, 2021. július-december (47. évfolyam, 7-12. szám)

2021 / 7-8. szám - Reflex - Dalos György: Eretnek hitvallás

nappal későbbi hírek szerint a volt Postapalotába is két gigantikus al­kotást rendelt az MNB ugyanettől a szobrásztól, egy 6,5 méter magas sziklatalapzaton álló, négy és fél méter magas csodaszarvast és egy Az arany dinamikája címet viselő monumentumot. A másik történet: ugyanabban a hónapban egy, a XII. kerületi önkormányzat által felkért, törté­nészekből álló szakértői bizottság azt javasolta az önkormányzatnak, hogy távolítsa el a felállítása óta, másfél évtizede viták kereszttüzé­ben álló, a II. világháború kerüle­ti áldozatainak emlékére állított turulszobrot, mert — a történészek szerint — a turulszimbólum nem tudja megjeleníteni a II. világhábo­rú valamennyi áldozatát, használa­ta kegyeletsértő és a háború utolsó szakaszában elkövetett tömeggyil­kosságok semmibe vételét jelenti. Az önkormányzat hajlott a változ­tatásra, de nem eltávolítani akarta a turult, hanem I. világháborús em­lékművé átminősíteni, miközben a II. világháború áldozatainak más­hol más szimbolikájú emlékművet emelnek majd. Tekintsünk el most a tervezett alkotások szimbolikájától, csak az eljárásmódra koncentrálva azt mondhatjuk, hogy az első történet napjainkban teljességgel tipikus, míg a második inkább szokatlan, atipikus. Az utóbbi években ugyanis szinte általánossá vált, hogy a meg­bízó — általában egy önkormányzat, az első történetben az MNB — di­rekt, közvetlen megbízást ad egy szobrásznak vagy egy „emlékműké­szítőnek” egy pontosan definiált mű elkészítésére, ahelyett, hogy csak a leendő mű témáját megadva nyílt pályázaton versenyeztetné a művé­szi elképzeléseket. („Szobrászat és emlékműszobrászat két külön vi­lág — jegyezte meg Genthon István művészettörténész még a két világ­háború között —, melyeknek sokkal kevesebb köze van egymáshoz, mint első pillanatra látszik... Az előbbi­nek alkotója szobrász, az utóbbinak állami zsoldba kényszerült emlék- 238 A német megszállás áldozatainak emlékműve

Next