Mozgó Világ, 2022. július-december (48. évfolyam, 7-12. szám)

2022 / 12. szám - -RÓL, -RŐL - Karafiáth Orsolya: Az adrenalint lökik a kérdések

126 Párbajok vannak, klasszikus stú­­dióbelső, egyszerre retró és modern. Nevetek, mert a műfaj alapdarab­jai között kalandozva elém ugrott, mennyire szerették a sci-fiszerű díszleteket mindig is, a neonokat, a villódzó fényeket, mintha a nagy tu­dás már eleve valami távoli bolygóra lökne minket. Sötétből emelkednek ki a szereplők, a háttérben mintha egy fura mátrix rajzolódna ki, pe­dig csak vonalak, összevissza, vagy csak én nem látom a rendszert ben­nük. Mindenesetre jól néz ki, kellő­en semleges. Az adrenalint lökik a kérdések meg a fények. Én magam is több kvízműsorban vettem már részt, többek között a Legyen Ön is milliomosban is. Sosem hittem vol­na, hogy amúgy, a képernyők előtt még izgalmasabb az egész. Hogy benne lenni nem annyira nyomasz­tó. Persze attól még nem is könnyű. Vágó István a médiafogyasztá­si szokások megváltozását okolja a műfaj hanyatlásáért. Vele szemben a másik nagy kvízmester, Egri János egy 2020-as ITVG-interjúban amel­lett érvelt, hogy igenis lenne kereslet igényes hagyományos kvízműsorok­ra. Példaképp az itthon saját maga vezette Játék a betűkkel-re utal, mely Franciaországban is hatalmas siker volt annak idején, és amit 2020-ban a francia televízió ismét sikerrel mű­sorra tűzött. Persze amíg csak az óvatoskodás megy, meg a köztévé­nek nincs más célja, mint az agymo­sás, nem mernek reszkírozni. „Soha nem fogom megérteni, hogy miért a lojalitás az egyetlen szempont ma az állami tévéknél — mondja Egri ezzel kapcsolatban.­­ Mindegy, hogy vala­ki jó vagy tehetséges, a lényeg, hogy hűséges legyen, ha pedig valaki nem elég megbízható, ne csináljon még jó műsort se. Az M1-es nézhetetlen. Miért nem csinálják meg jobban? Ha nem 18 órában menne a propagan­da, csak 12-ben, máris volna hat óra jó műsorokra.” És abba igenis bele­férne egy jó kis kvíz. A kvízezés televíziós alapműfaj, már a hőskorban is nagy sikernek örvendtek ezek a játékok. Érde­kes tény, hogy amint elkezdett az MTV állandó adást sugározni (1957. május 1.), bő egy évre rá (1958. június 17.) megtartották az első kvízközvetítést az Operettből, Csak könyvsorsjeggyel címmel. (A művé­szeti vetélkedőt az akkor még isme­retlen Antal Imre nyerte, díja egy televíziókészülék volt.) Ezután sorra jött a többi, a alapvetően a szocialis­ta nevelést célul tűző játék, a Vajh ki ő?, a Ne nevess korán és a Zenés fej­törő. De persze valóban kellett, hogy oka legyen a visszaszorulásnak, és a puszta hagyománytisztelet már nem tud a képernyőn tartani életképte­lenné vált formátumokat. De hogy a kvíz ilyen lenne? Ahogy az ábra mu­tatja, egyáltalán nem. És nem csak az idősebb korosztály tud rácsúszni. Fontos, hogy magyar fejlesztésről van szó, ami ritka madár a rendszer­­váltás óta. „Mi, kvízjátékosok hosszú évek óta vártuk, hogy valamelyik csatorna lesz olyan bátor, és bele­vág, hogy végre ne olyan vetélkedő­ket kelljen nézni, ahol szivacslabdát dobálnak vagy bevásárlókocsit tolo­gatnak az emberek” - mondta Attila a Mandinernek. Én is hallottam a baráti körömben ilyen hangokat. És persze az sem kerülhette el a figyel­münket, hogy egyre nagyobb népsze­rűségnek örvendtek a kocsmakvízek is. Mindig jó játék tesztelni az ide­geinket, a gyorsaságunkat, és igen, még mindig, a tudásunkat is. Mert

Next