Műemlékvédelem, 1962 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1962 / 4. szám - Csorna Antal: A pesti Orczy-kert

nevezetessége Pest városának , de a közönség lassan a Városligetet látogatja — a kertet kőfallal veszik körül. . . Haeufler 1854-ben dicséri a kertet — és szidja az Üllői utat : „Az Orczy kertbe való vándorlás bizonyos kellemetlenséggel jár, az Üllői út csontig hatoló homokja porfelhővé válik a lovak patája nyomán. Megéri a fáradságot : a város mephistói bűze után egy ilyen szép angol parkba menekülni, mely a város legnagyobb, gondozott kertje. Milyen forgalom lesz itt az Üllői út kikövezése után !“ Mire az Üllői út rendeződik, az Orczy kert is bezárja kapuit. Közben katonai beszállásolások, számos helytartótanácsi igénybevétel rontja a helyzetet. A parkot valahogy még őrző Petz 1867-ben távozik, hamarosan leég a nagy üvegház.­­ Végre 1872-ben megnyílik az Akadémia, az épületet bővítik, átépítik , a kertet elzárják a nyilvánosság elől. A régi Petri-féle kertre már nem sok emlékeztet : a tó, a halmok, a középső pázsitmező és az időközönként felújult szép faállomány . . . A még mindig kiterjedt kertterület, a körülötte épült nagyváros értékes zöld­szigete, megmenekül a beépítés alól.. . Az Üllői úti park a várostérképeken is feltűnő jellegzeteséggel jelenik meg a szá­zad elején, közepén. Balla Antal (1790 után), Iluid János (1805), Lipszkij-Stein (1810), (3. ábra) Blaschnek (1832), Tomala (1836), Vasquez (1838), Haeufler 1854-es pesti térképén, majd Halácsy Sándor 1873-as kiadású felmérésén. Fokozódó súllyal és pontossággal, amint a park környéke fejlődik a század folyamán (4. ábra). A Felszabadulás után a Ludovikát felváltó Kossuth Akadémia is megszűnik, a fennállása óta egységes kezelésben levő park és intézmény széjjelesik. A mérleg a gazdasági érvek oldalára billen a kert és az épülettömbök sorsának meghatározásá­nál. A háború előtti Orczy kert — az épületek nélkül — 23 hektárnyi parkterületet jelentett, most alig 14 hektárról beszélhetünk, de az is veszélyeztetettnek látszik. 5. Megmaradt öreg facsoport

Next