Műemlékvédelem, 1970 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1970 / 1. szám - Auzas, Pierre-Marie: Viollet le Duc szemlélete
tes jelentést készítsen róluk. Figyelmét egyetlenegy székesegyház, érseki és püspöki palota, egyetlenegy szeminárium sem kerüli el. Kijelenti: „hazánk minden rommá vált székesegyháza űrt hagy maga után, s ezt az űrt sohasem fogjuk tudni kitölteni". Szeretné, ha,,útjába állnánk a jóvátehetettlen pusztulásnak." A restaurátornál és felügyelőnél kevésbé ismerjük az építő-és díszítőművészt. Meg kell azonban jegyezzük, hogy több kollegájának makacs ellenségeskedése és más okok folytán sok terve nem valósult meg. Még olyanok sem, amelyekre hivatalos megbízása volt: így például a Clermont-Ferrand-i egyetem épületét végül is egy helyi építésznek adták oda, akit Viollet le Duc egyik levélírója „folyton részeg”-nek nevez, vagy a párizsi Saint- Pierre de Chaillot temploma, melyhez pedig ő három tervet is adott. A párizsi Operát illetően, amelynek megvalósítását sok csodálója és barátja rá szerette volna bízni, 1860-ban ő maga kérte pályázat kiírását. Ezen, már csak a zsűri összeállítását tekintve is, el kellett buknia. E magatartásért inti meg szigorúan barátja, Mérimée. Cannes-ból írja neki: „Különben tisztában van értékével, s tudja, hogy sem a mester (III. Napóleon), sem az ügy nem veszít azzal, ha megköti az üzletet." Tegyük 6. Egy szűz szobra a párizsi Notre Dame kereszthajójának északi homlokzatáról 7. Sens, tanácsterem restaurálási terve (Viollet le Duc rajza)