Műemlékvédelem, 1971 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1. szám - Császár László: Korai, ipari jellegű építészetünk néhány kérdése

KORAI, IPARI JELLEGŰ ÉPÍTÉSZETÜNK NÉHÁNY KÉRDÉSE Az építészet eddigi története azt tanúsítja, hogy minden kornak a nagy feladatok mellett ki kellett elégítenie a tömegek életmódjával, termelési tevékenységével kapcso­latos — éppen ezért nem reprezentációra, hanem a közvetlen praktikum céljaira szánt — építőigényeket is, minőségileg más kategóriákban. Ezek az évszázadok folyamán mindig jelen lévő gazdasági jellegű épületek az épí­tészettörténet — és nemcsak az építészettörténet — számára eddig is sok érdekes ered­ménnyel szolgáltak. Nem nyújtottak azonban döntően más — vagy nagyobb — telje­sítményt, mint a kor elsőrangú építőfeladatai, mert többnyire ugyanazokkal a szerkezeti megoldásokkal dolgoztak, ugyanazokban az architektúrákban gondolkodtak. Egyedül a XIX. század közepe táján zajlik le egy olyan folyamat, amely — a kapi­­talizálódás és a nagyüzemi termelés kibontakozódásánál fogva — részben megnöveli a gazdasági élethez tartozó épülettípusok számát, részben minőségi változást is eszközöl rajtuk. Ennek következtében mindazok az épületek, amelyek a termék előállításával, szállításával, raktározásával, bemutatásával és eladásával vannak kapcsolatban — ha átmenetileg is és nem mindig kézzelfoghatóan — bizonyos lényegi különbségeket kez­denek mutatni a szokásos stílusirányzatokkal szemben. Nem kérdéses ma már, hogy ennek okai főleg a mennyiségileg és minőségileg új felhasználású vasfajtáknál és később a vasbetonnál keresendők. A nagyüzemi termelés építészete — itt elsősorban az ipari épületekre gondolunk — önmagában is az építészettörténet megírandó fejezete, hiszen a gazdasági és művelődéstörténet eklatáns objektumai, a valóság kereteit szolgáltatják a termelőerők fejlődésének tanulmányozásához.­ ­ Műemlékvédelemi

Next