Műemlékvédelem, 1972 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 1. szám - PUSZTULÓ MŰEMLÉKEINK - Sz. Szatmári Gizella: Egykori Festetics-uradalom és kastély Pest határában
niuki Szt. János-kápolna fenntartására.17 Várady Antal szerint ,,a plébániatemplom toronyfundamentumába, az általa szerzett harang alá temetkezett.” A rétek telekkönyvének (Grund-Buch über die Wüsen) tanúsága szerint a várostól sok más között Festetics János József is vásárol réteket, mégpedig 29 darabot, 13 857 Ft-ért. A vásárlás ideje 1792 és 98 közé tehető. Ugyanebben az időszakban, 1792. április 14-én kerül sor arra is, hogy a fent nevezett Keglevich Ádám gróftól megvásárolja a rákosi diverticulumot (dűlőt) a malommal és a fogadóval együtt. Ennek átírása Festetics nevére ekkor még nem történik meg, mert a „vételbért” csak 1802-ben egyenlíti ki. A kastélyt valószínűleg 1799 körül építette, hiszen 1799-es kiadású könyvében így ír róla Vályi András: „Rákos mező és szabad Pusztaság . . . földes Ura Gróf Festetics Uraság, a kinek új kastéllyával, kertijével s egyéb gazdasági épületeivel díszesíttetik”18 Festetics János József a család grófi ágán szereplő Pál gyermeke (1753 — 1844). Testvérei közt van Julianna, a későbbi Széchenyi Ferencné és György, a keszthelyi mezőgazdasági akadémia és a Helikonkönyvtár megalapítója. Schams Ferenc 1822-ben könyve függelékében, a pesti „Herren Pränumeranten” listájában írja: „Herr Festetics Johann, Graf v. Tolna, des.föbl.Pester Com.G. Taf.Beysitzer.” A családi hagyományok alól ő sem vonja ki magát. 1817-ben Szentkirályi László Pest megyei alispán foglalkozik a keszthelyi gondolat pesti megvalósításával, s abban támogatja őt, mint Pest megyei birtokos, Festetics János József is. Conventionatusainak száma csekély (halála utáni összeírásból értesülünk róla 19), mindössze 12. A kertész, majoros, béres, kihajtó fizetése általában 50 Ft készpénzben és 30 mérő rozs, 36 mérő főzelék, 100 font liszt, 20 font szalonna, 100 font hús és só, kő 30 — 40 font. Emellé jön még egyegy pár új csizma és fejelés, valamint a libéria. A mindenes és a hintós kocsis mindebből kevesebbet kap. Legelőnyösebb a gazda javadalmazása, részére 12 akó új bor jár. Bort rajta kívül — 6 akóval — csak a kertész kap. Festetics 1844-ben hal meg. Felesége, Rohr Katalin nem sokkal éli túl. A kastélyt 1854-ben, hosszú huzavona után Zsivora György hétszemélynök, későbbi Csanádi főispán, a Festetics-család ügyvédje veszi meg. Megbízásából 1863-ban Feszi Frigyes alakításokat végez a Kerepesi úthoz közel eső gazdasági épületeken. A századvégen a Zsivora-birtok széthullik, nagyobb részét, a rákosfalvai területeket megveszi a főváros. Napjainkra a kastély csaknem teljesen körbeépült. Homlokzata aládúcolt, a vakolat mállik. A főbejárat mögötti díszterem teknőboltozatos mennyezetén ma még látszanak az egykori falfestés nyomai. Sz. Szatmári Gizella JEGYZETEK : Genthon I.—Zakariás G. S. : Magyarország művészeti emlékei I—III. Bp., 1961. III. 188. old. 2 Orsz. Levéltár. A tolnai Festetics-család keszthelyi levéltára. Birtokjogi iratok. 1847—54. 237. cs. 8 Genthon—Zakariás: i. m. 188. old. 4 Melis Katalin szíves közlése, amelyet készülő dolgozatában fog bővebben kifejteni. 6 Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei. Bp., 1938. 44. old. (1335. márc.) • Belitzky János: 100 év a pesti határ életéből 1663 tájától 1756 tájáig. Tanulmányok Budapest múltjából, IV. Bp., 1936. 2. old. 7 Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században. Bp., 1957. 146. old. • Hanskarl Erzsébet : Budai, óbudai és pesti hírek a „Wienerisches Diárium” első 50 évfolyamában. Bp., 1939. 53. old. • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., 1911—1932. 192. old. ue. Kézirattár, Föl. Lat. 3519. Marsovszky-gyűjt. a 183. lapon. Címerükről: Nagy Iván: Magyarország családjai. Pest, 1857—68. V/247. 10 Az árverésről ld. F. L. Rel. a. m. 2822. 11 Várady Antal: A régi Pest emlékeiből. Bp., 1921. 31. old. 12 Cheru Anatolra vonatkozóan : Ballai Károly : Magyar kocsmák és fogadók a XIII—XVIII. sz.-ban. Bp., 1943. 89—90, 166. old. Dümmerth Dezső: Pest város társadalma, 1686—1696. Bp., 196., 269. old. 13 Ballai: i. m. 103—105. old. 14 Schoen Arnold : A pesti Szervita téri Mária-szobor. Tanulmányok Budapest múltjából, III. Bp., 1934. 158., 162. old. 16 Aggházy Mária : A barokk szobrászat Magyarországon. Bp., 1959. II. 54. old. A felszentelésről. Esztergomi Prímási Levéltár, AEV, No. 956. 18 Némethy Lajos: A pesti főtemplom története. Bp., 1980. 275. old. 17 F. L. Testamenta et Inventaria, a.a., f. 7/374 18 Vályi András: Magyar országnak leírása, Buda, 1799. III. 175.1. 18 Orsz. Levéltár, A tolnai Festetics-család keszthelyi levéltára, i. h.