Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 1. szám - Pereházy Károly: Egy aranykoszorús budapesti műlakatos: Sima Sándor

svábhegyi (ma Szabadság-hegy) épüle­tének erkély- és lépcsőrácsa, kandelábe­rei, a termek és szobák csillárjai.14 Nem sokkal ezután 1927-ben készítette a Tát­ra u. 12. (ma Sallai Imre u.) gazdagon díszített kovácsoltvas kapuját, lépcső- és folyosórácsait.15 Legismertebb alkotá­saként tartják számon a Villányi úti ciszterciek templomára és a gimnázium épületére kovácsolt díszlakatos szerke­zeteket. Széles skálájú munkásságára jellemzően készült ide: vaskapu, felül­világítórács, kórusrács, szentélyajtó, örökmécses, sekrestyeharang-konzol, kovácsoltvas lámpatest, toronykereszt, Mária-monogram, fakapura rács.16 A pesti ferences templom bejárati ajtajá­nak felülvilágító rácsa is művei közé sorolható. Okiratilag ugyan nem bizo­nyított, ám kivitelezési technikája olyan hagyományos elemeket mutat, melyeket Sima Sándor alkalmazott munkáin, így az ő szerzősége aligha vitatható. A budavári lakónegyedben a Dísz tér 6. átalakításakor foglalkoztatták mes­terünket. Az ablakokra neobarokk apácarácsot, a fekvő ereszcsatornához díszes vasalást készített, de főleg a kapu feletti világítórács igazi mestermunka és a budai várnegyedben e műfaj legki­­válóbbja. A dúsan burjánzó, sodró len­dületű, harmadik dimenzióba csapódó indák, a tarajos kagylók, a mesterien formált naturalisztikus virágcsokor jelzi alkotójának teremtőkészségét, a merev vas játékos formákba kényszerítésének technikai ismereteit. Egyszerűbb formálásuk — nem viselik magukon a művészi kovácsolás nagy hagyományú gyakorlatának jegyeit — a Bajcsy-Zsilinszky út 19/b erkélyrácsai. Rajzosságukkal azonban figyelmet ér­demelnek, miként a Kerepesi temető csarnok ravatalozójának 1941-ben ké­szült műlakatos munkái is.17­ 3. Budapest, a Dísz tér 6. felülvilágító rácsa, 1930. k. 4. Székesfehérvár, a Szent István-mauzóleum kapujának egyik szoboralakja, 1939. 65

Next