Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám - Pereházy Károly: Egy aranykoszorús budapesti műlakatos: Sima Sándor
svábhegyi (ma Szabadság-hegy) épületének erkély- és lépcsőrácsa, kandeláberei, a termek és szobák csillárjai.14 Nem sokkal ezután 1927-ben készítette a Tátra u. 12. (ma Sallai Imre u.) gazdagon díszített kovácsoltvas kapuját, lépcső- és folyosórácsait.15 Legismertebb alkotásaként tartják számon a Villányi úti ciszterciek templomára és a gimnázium épületére kovácsolt díszlakatos szerkezeteket. Széles skálájú munkásságára jellemzően készült ide: vaskapu, felülvilágítórács, kórusrács, szentélyajtó, örökmécses, sekrestyeharang-konzol, kovácsoltvas lámpatest, toronykereszt, Mária-monogram, fakapura rács.16 A pesti ferences templom bejárati ajtajának felülvilágító rácsa is művei közé sorolható. Okiratilag ugyan nem bizonyított, ám kivitelezési technikája olyan hagyományos elemeket mutat, melyeket Sima Sándor alkalmazott munkáin, így az ő szerzősége aligha vitatható. A budavári lakónegyedben a Dísz tér 6. átalakításakor foglalkoztatták mesterünket. Az ablakokra neobarokk apácarácsot, a fekvő ereszcsatornához díszes vasalást készített, de főleg a kapu feletti világítórács igazi mestermunka és a budai várnegyedben e műfaj legkiválóbbja. A dúsan burjánzó, sodró lendületű, harmadik dimenzióba csapódó indák, a tarajos kagylók, a mesterien formált naturalisztikus virágcsokor jelzi alkotójának teremtőkészségét, a merev vas játékos formákba kényszerítésének technikai ismereteit. Egyszerűbb formálásuk — nem viselik magukon a művészi kovácsolás nagy hagyományú gyakorlatának jegyeit — a Bajcsy-Zsilinszky út 19/b erkélyrácsai. Rajzosságukkal azonban figyelmet érdemelnek, miként a Kerepesi temető csarnok ravatalozójának 1941-ben készült műlakatos munkái is.17 3. Budapest, a Dísz tér 6. felülvilágító rácsa, 1930. k. 4. Székesfehérvár, a Szent István-mauzóleum kapujának egyik szoboralakja, 1939. 65