Műemlékvédelem, 1986 (30. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám - Pereházy Károly: Egy aranykoszorús budapesti műlakatos: Sima Sándor
szén a 3 éves tanoncidőt figyelembe véve ez 15 tanonc állandó foglalkoztatását jelenti. Mesterünk oktatást nem csak a tanoncnevelés keretei között végzett, a Mérnök Továbbképző Intézet megbízásából előadásokat tartott és jegyzetet adott ki 1952—53-ban az „Épület műlakatos munkák egyes kérdéseiről" címmel. A lakatos közéletben tevékeny szerepet vállalt, hosszú ideig elöljárósági tag,25 majd a háború után az ipartestület megszűnéséig annak elnöke volt. A hírlaptári adatokból leszűrt vélemény alapján igyekezett is a lakatos közéleti szereplésre. Gyakran ajándékozott maga készítette műlakatos tárgyakat i6 az ipartestületnek, és látszólag törekedett az állandó jelenlétre szereplésre. Sima Sándor korának kiemelkedő műlakatosa a két világháború közötti időben azon kevesek közül való, akinek stílusa, eszköztára vajmi keveset változott, a hagyományos elemeket újjáteremtő eszközökkel, invenciógazdag formakincscsel látványos kovácsoltvas szerkezeteket teremtett. Szembetűnő és Sima munkáira igen jellemző, hogy jelesebb rácsainak csaknem mindegyikén a naturalisztikusan formált rózsamotívum megtalálható. Budapesten a Dísz tér 6. felülvilágító rácsán, a ciszterciek Villányi úti egykori gimnáziumának ajtaján, Egerben a Beloiannisz u. 1—3. ajtórácsán és ablakkosarán, a Ho Si Minh főiskola gyakorlóiskolájának vasrácsán, a Klapka u. 8. vasrácsos kapuján, a Klapka u. 10. lépcsőrácsán stb. Jungfer Gyula volt az, aki az 1878. évi párizsi világkiállításon mutatta be először a növényi ornamentika természethű utánzásával gazdagított műveit, nagy sikert aratva velük. Később többen követték, és a XIX. század utolsó harmadában valóságos vasrózsakultuszt honosítottak meg műlakatosaink. Ez a hagyomány éledt fel ismét Sima Sándor munkáin, aki elérhető hűséggel kovácsolta igazi műlakatos remekekké a növényi ornamentikát. Bizonyos, hogy századunk húszas éveitől a hatvanas évek csaknem végéig terjedő időszak kovácsoltvas-művességének arculata szegényebb lenne az ő munkái nélkül. Budapesten hunyt el 1968. ápr. 24-én. Peteházy Károly JEGYZETEK 1. Dr. Ladányi Miksa: A magyar ipar almanachja. Bp. 1932. 2. Péterfy Gyula (szerk.): Magyarország Arany és Ezüstkoszorús Mestereinek Évkönyve. Bp. 1940. 3. Ua. p. 56. 4. Sima János szerzőhöz intézett levélbeli közlése. 5. Magyar Lakatosmesterek Lapja 1910. 1. sz. p. 11. 6. Péterfy im. 7. Magyar Iparművészet 1928. p. 222. 8. Péterfy im. 9. Lakatosmesterek Lapja 1934. febr. 27............Sima Sándornál az elnök kiemelte, hogy azokkal a remekművekkel, amelyeket az ipartestületnek adományozott, bátorságról és fejlett tudásról tett tanúbizonyságot s egyszersmind követendő példát is állított.’ 10. Vállalkozók lapja 1937. szept. 23. p. 6. .,Sima Sándor műlakatos mester (XIV. Angol u. 16/b) nyerte a lakatosmesterek aranykoszorúját. Méltán, mert a fiatal iparos igazán méltánylást érdemlő komoly szaktudását és felkészültségét mutatta be a kiállításon a Wälder Gyula műegyetemi tanár által tervezett művészi vaskapu kivitelezése által megvalósítva a tervező művészi elgondolását.” 11. Péterfy im. 12. Lakatosmesterek Lapja 1943. nov. 25. 13. Sóty Zoltán szóbeli közlése. 14. Vállalkozók Lapja 1927. jún. 29. ,, . . . A lépcsőket, rácsokat, az erkélyek stílusos rácsait, az üvegtetőt, a kandelábereket, valamint az összes lakatosmunkákat Sima Sándor lakatosmester (Hajtsár u. 139.) készítette meglepő artisztikus ízléssel és hozzáértéssel, 140 db csillárt is szállított Sima Sándor, és ezek a csillárok ékességei a szanatórium termeinek és szobáinak . . .” 15. Magyar Iparművészet 1928. p. 253. Vállalkozók Lapja 1928. júl. 19. p. 5............A gazdag kivitelű kovácsolt vaskapu Sima Sándor műlakatos mesterben dicséri mesterét. Ugyanő végezte az épület összes épületlakatos munkáit, lépcső és folyosórácsokat stb . . ." 16. Vállalkozók Lapja 1938. nov. 17. p. 7. 17. Ua. 1941. ápr. 10. p. 8. 18. Pereházy Károly: „Budapest utolsó száz esztendejének kovácsoltvas-művessége és jelentősebb mesterei.” Építés- Építészettudomány 1976. VIII. kötet 3—4. sz. Ebben a tanulmányban a kivitelezési azonosságok alapján még csak feltételeztük Sima Sándor munkáiként. Később Radnai Lóránt — aki Wälder mellett dolgozott és megbízásából sok kovácsoltvas rácsszerkezetet rajzolt — megerősítette ezt a feltevést, ugyanis közölte, hogy a kivitelezést valóban Sima Sándor végezte. 19. Weichinger Károly terve. 20. Bardon Alfréd terve. 21. Weichinger Károly terve. 22. Bardon Alfréd terve. 23. Lakatosmesterek Lapja 1930-as évfolyamaiban több híradásban személyenként felsorolva. 24. Nők Lapja 1957. márc. 14. 25. Lakatosmesterek Lapja 1935. ápr. 25. p. 4. 26. Lakatosmesterek Lapja 1933. nov. 25. p. 5. „Sima Sándor újabb adományai. Alig múlt néhány éve annak, hogy Sima Sándor hírneves műlakatos kartársunk adományként elkészítette néhai Sajó János elnökünk arcképének hatalmas díszkeretét, máris újabb remek darabokkal lepte meg és gazdagította Ipartestületünket. Odaajándékozta egyik legértékesebb műlakatos munkáját, a különböző kiállításokon megcsodált és kitüntetett francia barokk stílü felülvilágítóját, amely máris díszíti nagytermünket és hirdeti az újabb műlakatos nemzedék ezen legkiválóbb képviselőjének ritka tehetségét. Azonkívül restaurálta az ipartestület 93 éves céhkulcsát, amely most már szintén a nagytermünkben, az általa készített masszív talapzaton eredeti korhű köntösében díszült és mint alapszimbólum mindenkit emlékeztet a lakatosság régmúltjára. Sima Sándor adományai, amelyek csendben és igen szerényen kerültek hozzánk, ritka becsben maradnak a lakatosság székhelyén.” Lakatosmesterek Lapja 1934. jan. 25. p. 1. ,, . . . Sima Sándor műlakatos mester pedig aki mér több alkalommal tanújelét adta ritka áldozatkészségének, elvállalta az emléktábla (hősi) díszes bronzkeretének elkészítését. Az emléktáblát előreláthatóan f. évi márc. 15-én leplezik le az Ipartestület székházában.”