Műemlékvédelem, 1990 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1990 / 4. szám - Pereházy Károly: Hochmann József budapesti vasműves

kapu jól érvényesült, súlyos tömegük az épület statikai biztonságának érzetét még fokozták. A gótika vasművességében a naturaliszti­­kusan alakított flóra - az ún. faág gótika - a szecesszióban is megjelenik, és e formálás egyik lenyűgöző műve a lipótvárosi Honvéd u. 3. kapuzata. A göcsörtös, rusztikus, erős plasztiká­­jú, szétágazó, egymásba kapaszkodó ka­csok, ágak és az indákból kinövő virágok célszerű rendben futják kijelölt pályáju­kat, mégsem a szigorú szabályosság tükrö­ződik a kapuról, mert ornamentikája az őserdei liánokat juttatja eszünkbe. A vir­tuóz kovácsolási technikájú kaput 1903- ban, Vidor Emil terve szerint készítette mesterünk.15 Hochmann József további jeles, ugyan­csak igazi művészi kovácsmunkát tanúsító műve a Lipótvárosban a Széchenyi u. 14. sz. ház 1907-ben készült hatalmas, magasságá­ban három részre osztott, erős párkányki­­ülésű, alsó oromzatán ördögfejjel, felette kosárból kinövő indákkal, a felsőn cso­korba rendezett vasrózsákkal díszített rusz­tikus kapuzata.16 A gyalogbejárat rózsával, akantuszlevéllel ékített. A vasrózsák a Honvéd u. 3. kapujával mutatnak formai rokonságot. A Lovag u. 20. kapuzata (1906) orna­mentikájának vázát levélben végződő gö­csörtös ág képezi, melyről gubók függenek alá. A Honvéd u. 3. sz. ház kapujához hasonló, felületi megmunkálású faág már kevésbé rusztikus, nem közvetíti a vassal való kemény birkózás nyomait. A kapu feletti lunettarács kompozíciójában az „M” monogram az építtető Muray Róbertnére utal.­ A Néphadsereg u. 7. kétszárnyú vasajta­jának (1906) üvegezett részét csigába for­duló virágbimbós pálcák védik, amelyeket alul csigák díszítenek, üvegezett felülvilágí­tóján pedig domborított akantuszlevelek­­ből szövődik a rács.18 E két utóbbi munkája kevésbé látványos, virtuozitásban szerényebb alkotás, de az átlagos teljesítménynél némileg magasabb kvalitást mutat. A József nádor tér 11. fakapujának rácsa (1902) ma már lepusztult állapotában siral­mas látványt nyújt. Az életfát szimbolizáló rácsozat plasztikusan formált levelei letöre­deztek, és a kóróként meredező ágak már nem is emlékeztethetnek egykori dús lom­bozatára, csupán két megmaradt levéltöre­dék alapján alkothatunk némi fogalmat a kompozíció egykori gazdagságáról.I. Átlagos színvonalú, rutinjellegű, csupán mesterségbeli jártasságot mutató munkái közül megemlítjük a Népszínház u. 10. domborított torzfejekkel, húzott csigákkal díszített kapuját, a Népszínház u. 32. galambos, stilizált liliomos ajtaját,21 a Ber­csényi u. 10. füzérdíszes kapuját,22 a Kazin­czy u. 29-31. zsinagóga áttört rozettákkal díszített, szerény formálású kapuját, vala­mint a Dávid-csillaggal és héber felirattal ékített, kovácsoltvas szerkezetű esketési emelvényét,25 a Magyar Vasúti és Hajózási Klub (Csengery u. 68.) egykori palotájának kapuit és díszvasalásait,­­ a Szondy u. 73. (Munkácsy M. u. 23.) bérpalota lakatos­szerkezeteit 25 és még sok más épületre ké­szült kovácsoltvas munkáit, melyeknek­­

Next