Műemlékvédelem, 2008 (52. évfolyam, 1-6. szám)

2008 / 1. szám - Sebestyén József: A határon túli épített örökség határokon átívelő védelméért (1990-2007)

működésre keretet az először 1991-ben alá­írt, majd 1994-ben megerősített (OMvH­­SPU) megállapodás szerint az évente alá­írandó szakmai munkatervek biztosítottak. Közös munkaprogramok készültek 1996- 1997-ben a borsi Rákóczi-vár meg­mentése érdekében s a gömöri, Kárpát-me­dencei falképek kutatási programja négy középkori templom falképeinek vizsgálata, dokumentálása és restaurálása céljából. 1997- ben a deáki román kori templom hely­reállítása érdekében is készült egy műemlé­ki szakértői jelentés, majd 1999-ben egy helyreállítási javaslat. 1997 decemberében újabb román-magyar műemlékes találkozó­ra került sor Budapesten, ahol a két ország központi műemlékvédelmi szervezetének vezetői együttműködési szándéknyilatkoza­tot írtak alá megújítva az 1991. évi együtt­működési megállapodást. Az OMvH és a Bihar megyei múzeum régészei közösen végeztek kutatást a váradi várban. Az OMvH munkatársainak közre­működésével erdélyi­­Gelence római katoli­kus, Sepsikilyén unitárius, Székelydálya A gyulafehérvári római katolikus székesegyház déli mellékszentélye a tordatúri Madonnával református, Marosszentimre református, Mikháza, római katolikus, volt ferences, Csíkszentmihály római katolikus és Nagyajta unitárius­ templomok helyreállítá­sának elősegítésére, támogatására készültek épületvizsgálatok, felmérések, programtervi javaslatok. Az Erdélyi Műemlék-restauráto­rok Egyesülete, az OMvH (ÁMRE) s a BME Építészettörténeti Tanszéke közötti megállapodás szerint két program keretében több munkacsoporttal megkezdték a falké­pekkel és festett famennyezettel bíró közép­kori eredetű templomok szakértői vizsgá­latát, illetve a szórvány magyar vidékek pusztuló templomainak felmérését, valamint népi építészeti emlékek dokumentálását. Majd az első közös magyar-román­­német projekt keretében az Európai Bizott­ság 1996. évi támogatásával a települési inventarizációt is elindíthattuk 1997-ben a programgazda (OMvH - Teleki László Ala­pítvány) intézmények munkatársainak elő­készítésében Erdővidéken. Ugyancsak a magyarlakta területek (a háború sújtotta horvátországi s a vajdasági, muravidéki) műemlékeinek mentése érde­kében kezdeményeztük a szlovén, a horvát állami és a vajdasági (Szabadka) területi műemlékes szervezetekkel való kapcsolat­­felvételt is. Összegezve tehát az 1990-ben Kelet- Közép-Európában megindult politikai vál­tozások lehetővé tették, hogy a KÖH jog­elődjei, az OMF/OMVH néhány elkötelezett munkatársa kezdeményezése nyomán hiva­talos, kétoldalú megállapodások keretei kö­zött működhessünk együtt a szomszédos or­szágok közös épített öröksége sorsáért felelősséget érző szakembereivel, állami s civil szervezeteivel. Az együttműködésbe később bekapcsolódtak a hazai s az erdélyi, majd felvidéki felsőfokú oktatási intézmé­nyek oktatói és hallgatói is. Azóta az egye­temi hallgatók tanáraik irányításával fontos munkákat vállalnak elsősorban a kutatási, felmérő projektek kivitelezésében. A magyar kormány az ezredfordulóra hirdette meg a kulturális tárca (NKÖM) ál­tal elindított - az épített örökség megóvását s a szellemi hagyományok továbbörökítését célzó - Nemzeti Örökség Programot, me­lyet az országhatáron túl - a volt szocialista országok területén - élő magyar közösségek számára is elérhetővé tett.9 A határon túli

Next