Műemlékvédelem, 2009 (53. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 1-2. szám - Alföldy Gábor: Bevezetés
A DÉGI FESTETICS-KASTÉLY EGYÜTTES BEVEZETÉS A dégi kastély és park, amelyet Festetics Antal, korának leggazdagabb magyar köznemese az 1810-es években felépített, középeurópai viszonylatban korának élvonalába tartozott; a kortársak a legmagasabb elismeréssel írtak róla. A korábban jelentéktelen településen rövid idő alatt egy korszerű gazdasági és esztétikai elvek szerint rendezett mintagazdaság központja épült ki, amelyet a tulajdonosok műveltsége és széles látóköre különleges szellemi tartalommal ruházott fel. A természetrajongó, kiváló gazdasági és esztétikai érzékkel megáldott Festetics Antal és felesége, báró Splényi Amália szellemi környezetét mindenekelőtt a kuzinok, a keszthelyi Georgikont alapító Festetics György gróf és a báró Orczyak határozták meg, de hozzátartozott a korszak hazai értelmiségének számos prominens tagja is. A dégi kastély egyedi értékei közé tartozott a XVIII. század második felének legjelesebb férfijait egyesítő szabadkőműves mozgalom levéltára, amelyet Festetics Antal a szervezet 1795. évi betiltása után megvásárolt, majd dégi rezidenciájába menekített. Meghatározó a nagyszabású kastélyegyüttes kiépítése szempontjából a jószágigazgató személye is: a Franciaországban iskolázott, verseket író, Rousseau-t, Miltont fordító, Pálóczi Horváth Ádámot a felvilágosult értelmiség köreibe bevezető korábbi megyei mérnök, Kováts Ferenc, valamint a kastélyt és melléképületeit tervező Pollack Mihály, akivel Festetics Antal hosszú évtizedekig tartott kapcsolatot. A Festetics család később hercegi rangra emelt keszthelyi ága jóval ismertebb, mint a csak a XIX. század derekán grófi rangra emelt dégi ág, pedig a Festeticsek nem kevésbé kiemelkedő értékeket hoztak itt létre a második világháborúig. A nagyszabású dégi kastélyegyüttesből sokáig csak a főépület volt megismerhető a szakirodalomból. Sisa József 2005-ben megjelent kastélymonográfiája, majd az azt követően többünk - a jelen szám további szerzői - által folytatott kutatások és megfigyelések számos rejtélyét tisztázták e fontos kastélyegyüttes történetének. 2008 óta a kastély ismét összenyitott földszinti teremsorában megnyílt kiállítás ad képet a helyszín múltjáról, értékeiről. Ennek ellenére még ma is csak kevesen mondhatják el, hogy jártak Dégen, megértették jelentőségét, sokszínűségét. A Műemlékvédelem jelen számát ezért a dégi kastélyegyüttes bemutatásának szánjuk, hogy olvasóink „Dég fényét és kellemeit” ugyanúgy a maga összetettségében ismerhessék meg, mint a napjainkra váró feladatokat. Alföldy Gábor