Műemlékvédelem, 2010 (54. évfolyam, 1-6. szám)
2010 / 2. szám
a legkorszerűbb felszerelésekkel láttak el. A tetőkerti berendezések között újfent megtaláljuk a komforthoz elengedhetetlen tusolót, illetve toalettet, valamint helyet kapott még itt egy oszlopokon nyugvó fedett terasz is. A kert a lépcsőházból minden lakó számára elérhető volt. A teraszt műkő vályúkkal kerítették körbe, amiben gazdag virágkiültetés díszlett. A Mechwart-liget felé néző épületszárny kisebb volt, mint a Margit körúti, így a tetőkertje is kisebb felületet foglalt el. Ennek arányában határozták meg a pergolák hosszát is. Míg a Mechwart-ligeti oldalon három-, addig a Margit körúti részen négypilléres szerkezetű lugast állítottak. E kertépítmények felépítése a vasbeton tartópillérekből, az ezeken végigfutó, dupla vasbeton szelemenből és a rájuk erősített falamellákból állt. Térhatároló szerepük ennél a kertnél mutatkozik meg leginkább. Árnyékoló hatásukat a növények felfuttatásával fokozták, amelyek a pilléreket körülvevő virágvályúkból eredtek. A teraszt szabálytalan kőlapokkal burkolták, a köztük lévő hézagokat füvesítették. A tetőkertekből mára semmi sem maradt. A pergolákat és a virágvályúkat elbontották, a kiszolgáló helyiségek és a vizesblokk helyén újabb lakást emeltek. A pesti bérházak között szintén találunk a modern elképzelések szerint kivitelezett, tetőkerttel ellátott épületeket. A magánberuházásoknak köszönhetően az 1920-as években még szinte beépítetlen Újlipótváros rövid időn belül egységes karakterű negyeddé formálódott. Összefüggő arculatát a Fővárosi Közmunkák Tanácsa előírásainak hatására nyerte. A Szent István park 1933-ban elfogadott rendezési tervét a városrész Duna felé néző oldalára kötelezően alkalmazandó homlokzatkiképzési tervvel egészítették ki. Ennek megfelelően egységesítették az épületmagasságokat, és összhangba hozták az egymás mellett sorakozó tetőket is. Ezt sok esetben a legfelső szint hátraugratásával érték el, vagy lapos tetőt alkalmaztak, teret adva kert vagy terasz kialakításának. Ennek az egységes városképnek a sorában található az Alföldi Cukorgyár Rt. bérháza, az ún. Dunapark ház. A Pozsonyi utcában álló épület tervét a tetőfelépítmények elbontásával a rendelet értelmében módosíttatták. Az épületen két tetőkert biztosan létesült Beke Erzsébet kertépítész tervei szerint. Az egyik minden lakó használatában állt, ezt a lapos tetőn hozták létre. A másik egy Dunára néző, negyedik emeleti lakáshoz tartozott. A közös kertet mindegyik lépcsőházból meg lehetett közelíteni. A tervek szerint négy tusoló és ugyanennyi öltöző volt itt, amelyeket a kijáratok mellett helyeztek el. A szint 3 nagyobb részre osztott: tetőteraszra, tetőkertre és sziklakertre. Érdekes módon az utóbbi kettőt az alaprajzon külön jelölték. A tetőkertet szabálytalan terméskővel és hálósan rendezett lapokkal tervezték. Az ekkor népszerű kertépítészeti módszernek megfelelően a burkolatkövek fugáiba füvet ültettek. A sziklakerteket a Duna felőli oldalra tervezték. A tetőterasz szélét virágágyás övezte, amit ráccsal láttak el, valószínűleg a kúszó fajok felfuttatásáért. A negyedik emeleti lakáshoz kapcsolódó kis kertet a nappalin keresztül lehetett megközelíteni. Virágágyásokat és feltételezhetően sziklakertet alakítottak ki benne a tetőemeleten lévő hasonló burkolatokkal. „... ilyen és hasonló tetőkertek létesítésével már szabályozott és sűrű beépítésű városrészekben az annyiszor aposztrofált >>zöld sávot is a házak tetején kellene megvalósítani.”10 Szintén a Fővárosi Közmunkák Tanácsának előírása szerint került kivitelezésre a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének Petőfi tér 2-3. szám alatt álló bérházegyüttese. Ezt a szigorítást a szomszédos, XVIII. században épült görögkeleti templom követelte meg, illetve az általa teremtett műemléki környezet. A Petőfi tér 2. szám alatti modern stílusú épület a templom jobb oldalához kapcsolódik. A bérház 1937- ben épült a Budapesti Görögkeleti Macedón Egyház számára Wellisch Andor, majd Schömer Ferenc tervei alapján. A templomtól balra eső, Petőfi tér 3. szám alatti, U alaprajzú, lapos tetős, hatemeletes sarokbérházat a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézete építtette Wellisch Andor tervei szerint. 1937-38-ban készült modern stílusban. Az épületen három tetőkert is létesült, az egyik a negyedik, a másik kettő a hetedik emeleten. Tervezője feltételezhetően maga az építész volt, a fennmaradt, 1937-es alaprajzokon jól láthatóak a kertek, viszont a kertépítő neve sehol sincs feltüntetve. 11 A negyedik emeleti, geometrikusan megkomponált tetőkertek területe nagyjából 17,5 m2 volt. Két irányból fogták közre a 106