Műemlékvédelem, 2011 (55. évfolyam, 1-6. szám)

2011 / 1. szám - TÉKA PROGRAM - Kollányi László - Csemez Attila: Táji értékek, egyedi tájértékek - egységes rendszerben

elemeket tekintették. A termeléssel (ezen belül a mező-, a kert- és az erdőgazdasági termesztéssel), továbbá az ipari, a bányásza­ti tevékenységgel, valamint a közlekedéssel, a történelmi eseményekkel stb. létrehozott egyedi tájértékek megjelenésüket, jellegü­ket, szakterületi tartalmukat, jelentőségüket tekintve egymástól eltérőek. Egyedi tájér­téknek ezért elsősorban a külterületen meg­jelenő, emberi tevékenység során keletkező objektumokat tekintették. AZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK CSOPORTOSÍTÁSA Az ember környezetének természeti adottsá­gait a termelés, ezen belül főleg a növény­­termesztés bevezetésével alapvetően meg­változtatta. Települések alakultak, ezek a hozzájuk tartozó művelt és műveletlen te­rületekkel környezetegységeket képeztek. A jellegzetes vonásokat tekintve hasonló környezetegységek tájegységeket alkottak. Ezeken a tájegységeken belül a mezőgazda­­sági termesztés mellett az ipar, a bányászat is a természet változásához vezetett. Utóbbi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatása rendszerint lokális, viszonylag kis te­rületre kiterjedő maradt. A társadalmi fejlő­désre gyakorolt hatása azonban nagy volt. A természeti kincsek eltérő előfordulása, használhatósága, a használati tárgyak, esz­közök, az ékszerek, a fegyverek, illetve az élelmiszerek területenként eltérő minősége, bősége a kereskedelem kialakulásához ve­zetett. Az egymástól távol eső települések, népek közötti kereskedelem eszköze a köz­lekedés, ennek feltétele az út. Az egymástól eltérő érdekrendszerek, termelési módszerek, nyelvek, a tájkaraktert teremtő népek történelmében, azaz az éle­tükben történt események sorozatában né­melyek kiemelkedő jelentőségűek, ugyan­akkor konkrét helyhez kötöttek. A nép­gyűlések, csaták, ostromok, a hősi tettek, a „csodák” színtere a népek életének és létük keretének, a tájnak számottevő történelmi helyei. Az emberi tevékenység táji lenyomatait, emlékeit jelentő tájértékeket is eszerint lehet csoportosítani. Összefüggően nagyobb területre kiterje­dő ökológiai, esztétikai célú rendezés ha­zánkban első ízben a XVIII. század közepén történt, mégpedig Mikoviny Sámuel tatai te­vékenysége nyomán. Szociális, esztétikai célú tájlétesítmény, városi közpark formájá­ban 1816-ban Heinrich Nebbien tervei sze­rint valósult meg Budapesten­ a Városliget. Nebbien a korabeli „táj­szépítési” mozga­lom szellemében több nagybirtok esztétikai célú rendezését is vállalta. Az ebbe a cso­portba tartozó tájértékek kultúrtörténetiek­nek tekinthetők. Az egyedi tájértékek kataszterezése a természetvédelmi törvény jegyében szüle­tett, és ennek értelmében valamennyi olyan, az emberi tevékenységgel létrehozott tájal­kotó elem és képződmény is odatartozik, amelynek természeti, történelmi, kultúrtör­téneti, tudományos-esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A szabvány három egyedi tájérték-főtí­­pust, nevezetesen: - kultúrtörténeti egyedi tájértékeket, - természeti egyedi tájértékeket és - tájképi egyedi tájértékeket különböztet meg. (A korábbi szabvány­ban a tájképi egyedi tájértékek nem szere­peltek.) KEZDETI SIKEREK ÉS NEHÉZSÉGEK Az 1996-ban megszületett törvényi szabá­lyozás, a módszertani útmutató és szabvány mellett a gyakorlatban történő alkalmazás a kezdeti sikerek ellenére megakadt. A tájérté­kek felmérésére a 2002-ben még rendelke­zésre álló központi források megszűntek. Az addigra elkészült 500 település egyedi tájér­tékének felmérései pedig nem kerültek be egy központi rendszerbe, papíron, CD-n áll­tak különböző fiókokban. Új felmérések csak lelkes helyi természetvédő szerveze­tek, önkormányzatok, egyetemek kezdemé­nyezésében készültek. Az időközben bekövetkezett változások nemcsak megkövetelték, de mind technikai, mind társadalmi szempontból új alapokra helyezték a tájértékek felmérését. A környe­zettudatosság növekedése, a helyi döntésho­zatali folyamatokba történő beleszólás lehe­tősége, a részvételi tervezés kiszélesedése, a térinformatika térhódítása, az internet és az információs társadalom forradalma magával hozta az új szemléletű tájértékvédelem szük­­ s

Next