Műemlékvédelem, 2012 (56. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 1-2. szám - Bardoly István: "Kellő személyzettel és némi hatalommal": Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez III.
31. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854.; „Új. M. Muz. 1858. I.” Fűzi Rómer összefoglalásul Toldy Ferenc: Visszapillantás irodalmunk három utolsó évére. Új Magyar Muzeum, 8. 1858. 31. c. írásához. KÖH Tudományos Irattár, Rómer-jegyzőkönyvek, X. 45. 32. Rómer Flóris: Az árpási Sz. Jakabról címzett prépostság. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 2. 1863.227. 33. Kőhegyi 1967. i. m. 210., 212.Rómer Waldstein Jánoson keresztül az Akadémia elnökének Dessewffy Emilnek is kérte a segítségét. Uo., 213. 34. Kőhegyi Mihály: Rómer Flóris Pestre kerülésének körülményei és indítékai. Archaeologiai Értesítő, 118. 1991. 94-95. 35. Rómer Flóris levele Kruesz Krizosztom főapáthoz, 1880. szeptember 22. - idézi: Bánhegyi B. Miksa: Rómer meghatározó pályakezdése. Archaeologiai Értesítő, 118. 1991.93. —„Ez a Bencések egyik főbűne, hogy soha nem tudok, és csak akkor merek enni ha megszolgálom”. 36. Toldy Ferenc hátrahagyott irataiból. Első közlemény. [Közli: Toldy István] Budapesti Szemle, 19 köt. No 37. 1879. 128., 1874. október 16. a zágrábi tudományos akadémián tett látogatás alkalmából: „láttuk a még nem nagy, de kezdetnek kitűnő régiség tárt, melyben a bronzok annyira lekötötték Rómer figyelmét, hogy több órát töltött abban, rajzol, jegyzett.” - ezeket ld.: KÖH Tudományos Irattár, Rómer-jegyzőkönyvek, XXXVIII. 1874. szeptember 18. - 1875. szeptember 11. 37. Toldy Ferenc hátrahagyott irataiból. Első közlemény. [Közli: Toldy István] Budapesti Szemle, 19 köt. No 37. 1879. 119. - hasonlóan nyilatkozott: Hampel József: Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról. Budapest, 1891. 17-18. 38. Ipolyi Arnold levele Lisznyay Kálmánhoz, Zohor, 1857. február 27. - ld., Vasárnapi Újság, 1906. október 21. 678. 39. Ipolyi Arnold Révész Imrének, Zohor, 1854. március 30. Révész Kálmán: Ipolyi Magyar Mythologiájáról. Irodalomtörténeti Közlemények, 2. 1892. 474. lenne mielőbb e bonyodalmaknak, hogy tudományainknak annál nyugodtabban élhetnénk.” Kőhegyi 1867. i. m. 216. 27. Römer Flóris levelei Toldy Ferencnek, 1836., 1837., 1842. MTA Könyvtár Kézirattár [továbbiakban: MTAKK], Toldy Ferenc magyar irodalmi levelezése, 4- 124. kötet. 28. Ipolyi levelei: MTAKK, Toldy Ferenc magyar irodalmi levelezése, 4- 71. kötet - ismereteim szerint ezt a levelezést, illetve az Esztergomban található Toldy leveleket a Magyar Mylitologia történetével foglalkozó szakirodalom mindeddig nem hasznosította. 29. „páratlan munka, mely nagy tudományos készülettel és lángelmű vizsgálattal hozza napfényre a magyar nép ősvallása egész rendszerét”. Toldy Ferenc: Irodalmi napló. Új Magyar Muzeum, 4. 1854. 272-273.. „Egy új ágát történelmünknek alapította meg Ipolyi Arnold Magyar Mythologiájában.” Toldy Ferenc: Visszapillantás múlt évi irodalmunkra. Új Magyar Muzeum, 5. 1855. 9. 30. Pór Antal idéz Toldynak egy leveléből, amit Ipolyinak írt akadémiai előadásai után: „erős meggyőződésem, hogy Magyarország műtörténete munkád által alapvonásaiban örökre és változatlanul meg van alapítva”. Pór Antal: Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony - Budapest, 1886. 45. Természetesen Toldy röviden ismertette Ipolyi „jeles archaeológ, mytholog és műtörténészünk” 1860. március 5-én az Akadémián „szabadon” tartott székfoglaló előadását a deákmonostori középkori bazilikáról. „Az előadást bevezetőleg azon kör kitűzése előzte meg, mely a nemzeti archaeologiát foglalja be, s melyet e ritka férfi költséges, fáradságos tanulmányai tárgyává tett.” Új Magyar Muzeum, 10. 1860. 187-188. 40. Ipolyi Arnold Ipolyi Györgynek, Alsó-Kubinba, Zohor, 1857. március 19. „ha már archaeologiai és történeti munkámmal elkészülök s addig a jó Isten tekintélyesebb állásra s jövedelmesebb helyzetbe segít mire, ha nem is püspökségre, de javadalmasabb kanonokságra, mint körülményeimet ismered csak lehet reménységem”. Rexa Dezső: Ipolyi Arnold levelei öccséhez és Szontagh Dánielhez. Akadémiai Értesítő, 26. 1915. 231. 41. Degré Alajos egy bajmóci látogatás során találkozott - Ipolyi szüleinél - az akkor még kis káplán Ipolyival. „Nagyon szerette a regényest. Sohse feledem, egyszer bizalmasan beszélgetvén, azt kérdé: - Olvastad már George Sand Leliáját? - Nem. - Ó, barátom, megragadó szép! Annyi költészet, eszmegazdagság s érzelem van benne, hogy az embert egészen egy szellemvilágba varázsolja át. Okvetlen lefordítom. Nesze, vidd, és olvasd el.” Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. Sajtó alá rend.: Ugrin Aranka. Budapest, 1983. 121. - a Lelia Kolozsváron jelent meg magyar nyelven 1842-ben Récsi Emil fordításában; Széchenyi és Eötvös is kedves olvasmányai közt tartotta számon. 42. Deák Farkas: Ipolyi Arnold emlékezete. Turul, 5. 1887. 153. amikor lehetővé vált, meg is teremtette annak ideális környezetét, ld.: Pulszky Ferenc: Úti vázlatok. Visszaemlékezések. Budapest, 1888. 189-192. 43. Ipolyi Arnold Toldy Ferencnek, Törökszentmiklós, 1861. szeptember 3. „A felől amilyen beszéd fennforgott köztünk az e-i tanárság felől, kérnem kell tégedet semmi határozottat ne mondj Lvicsnak azon értelemben, amint előtted nyilatkoztam, éppen úgy a római küldetés felől sem. Éppen most Egerből vett hírek nyomán arról győződtem meg, hogy nekem ezen irányban óvatos lépéseket kell tennem.” MTAKK, Toldy Ferenc magyar irodalmi levelezése, 4- 71. kötet. 44. Ipolyi Arnold Toldy Ferencnek, Törökszentmiklós.